A feltörekvő piacokon felhalmozódott óriási adósságok könnyen sebezhetővé teszik az érintett országokat, és a legtöbben már csak arra várnak, hogy mi fogja kiváltani a befektetők menekülését. Az elmúlt napokban megfigyelt feltörekvő piaci eladási hullám még nem okozott riadalmat, sőt, sok befektető jó alkalmat látott arra, hogy török és más alacsonyabb adósosztályzatú papírokba fektessen. Ők arra számítanak, hogy a vihar után naposabb időszak jön – jó pár példa volt erre az elmúlt években -, de érdemes megfontolni azt, hogy a mostani helyzetben más jellegű a kockázat, mint korábban, állítja Althea Spinozzi, a Saxo Bank szakértője.
Érdekesség, hogy a szakértők véleménye megoszlik, sokan lokális problémaként tartják számon a török helyzetet, mások viszont úgy vélik, hogy nem elszigetelt jelenségről, hanem szisztematikus, globális problémáról van szó. Míg egyelőre Törökország nem okozott igazán földindulást, ezt megteheti a Fed elnöke, Jerome Powell.
A Jackson Hole-ban rendezett gazdasági szimpóziumra figyelnek a tőke- és pénzpiaci szereplők, és minden bizonnyal reagálni is fognak az ott elhangzottakra. Jerome Powell beszédére pénteken kerül sor. Amióta Powell átvette a Fed csúcspozícióját, azóta következetesen hangoztatja, hogy a Fed csak és kizárólag az Egyesült Államok gazdasági adatai alapján hozza meg a döntéseit. A tervek szerint még két kamatemelés lesz az idén, és négy a jövő évben – azonban a feltörekvő piacok nagy mértékű volatilitása mégis meggyőzheti a Fed-et arról, hogy megfontolja az előrejelzett kamatemeléseket.
De úgy tűnik, hogy ezzel elkéstek. A referencia kamatláb jelenleg 2 százalék, és ez már elég nagy ahhoz, hogy sok pénz áramoljon vissza az Egyesült Államokba. Ha a kamatláb még ebben az évben 2,5 százalékra emelkedik, az igen nehéz helyzetben hozza a feltörekvő piaci országokat, aminek következtében globálisan felgyorsul a kockázatosabb eszközök eladása és a pénz biztonságos eszközökbe való átcsoportosítása. Ez pedig nagyrészt a hosszabb távú USA állampapírok keresletét növeli, vagyis komoly nyomás nehezedik az USA hozamgörbéjének távolabbi végére, ellaposítva ezzel a hozamgörbét, sőt, mindez a hozamgörbe inverziójához is vezethet.
Powell agresszív kamatemelési forgatókönyve tehát nemcsak a feltörekvő piacon, hanem az Egyesült Államokban is zavarokhoz vezethe, állítja a Saxo Bank elemzője. A magas hozamú vállalati kötvények kibocsátása az USA-ban már most 27 százalékkal kisebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban, és ha megvalósul a 2019 végéig tervezett 4 százalékos referencia kamatláb, akkor sok vállalat számára már nem lesz járható út, hogy kötvénykibocsátáson keresztül jussanak forrásokhoz.
Trump elnök egyértelműen kifejezte elégedetlenségét a Fed kamatemelési tervei miatt. Ha Powell a jackson hole-i beszédében visszavonulót fúj a kamatemelés frontján, azt a piac úgy értelmezheti, hogy mindez Trump hatására történt, és hogy a Fed nem tekinthető függetlennek az Egyesült Államok kormányától. Ez pedig szükségszerűen a befektetők stratégiájának változásához vezet. Ha egy központi bank a kormány hatása alá kerül, akkor rendszerint expanziós politikát kezd folytatni, az állampapírok árfolyama emelkedik. Azok a befektetők, akik eladták a közelmúltban az állampapírjaikat, visszaépítik a pozícióikat, megint csak lefelé nyomva a hozamot, és ez felgyorsítja a hozamgörbe inverziójának kialakulását. Ügy tűnik, az inverzió elkerülhetetlen, és sem Trump, sem Powell nem tud tenni ellene.
