Úgy tűnik a törökök azt gondolhatták, ha már a líra tartós zuhanása miatt nem tudják megúszni a kamatemelést, akkor olyan mértékű legyen a lépés, ami a deviza esésére játszóknak is fájni fog. A kora délutáni döntés előtt Bloomberg konszenzus alapján 325 bázispontos kamatemelést vártak az elemzők, igaz a bizonytalan helyzetben az egyes elemzők által prognosztizált mérték meglehetősen erősen szórt.
Ezzel szemben a törökök 625 bázispontos kamatemelésről döntöttek, amely révén az egyhetes török repo 17,75 százalékról 24 százalékra nőtt. A jegybank döntésének hatására egyébként a líra nagyot erősödött a dollárral szemben.
A lépés egyébként abból a szempontból összhangban volt a Danske Bank elemzőinek előrejelzésével, akik szerint minimum 6 százalékos kamatemelésre lenne szükség, hogy megnyugtassák a piacot. Más kérdés, hogy a bank prognózisa jóval kisebb emelésről szólt és emiatt kilátásba helyezték a líra tovább esését. Hasonlóan visszafogottabb volt ING prognózisa is, akik 325 bázispontos szigorítást vártak, ami megegyezik a Bloomberg konszenzussal. A Rabobank 5 százalékos kamatemelést várt, az elemzői úgy vélték, ezzel tudná stabilizálni a lírát, és visszaszerezni a befektetők bizalmát a török eszközök iránt a jegybank.
Ahogy előzetesen az Equilor elemzői fogalmaztak, a mai döntés mindenesetre megmutatta, hogy mekkora a jegybankon a politikai nyomás, miután a pénzügyminiszter néhány hete próbálta bizonygatni, hogy a monetáris döntéshozók a kormánytól teljesen függetlenül végezhetik a munkájukat. A lépés alapján úgy tűnik szakmai döntés született, persze a meglepően nagy kamatemelés mögött is lehetett politikai szándék.
