A befektetők egyértelműen negatív kimenetet várnak a most napvilágra került hír miatt. Az amerikai hatóságok kérésére ugyanis Kanadában letartóztatták a Huawei globális pénzügyi igazgatóját, Meng Van-csóut, a kínai távközlési óriásvállalat alapítójának lányát. Sajtóértesülések szerint a kényszerintézkedés az Irán ellen bevezetett amerikai szankciók megsértésével hozható összefüggésbe. Érdekesség ugyanakkor, hogy az eset még a hétvégén történt, ám ennek ellenére a hír csak szerda este látott napvilágot.
Erősödhet a kereskedelmi háború
A szakértők szerint, noha vélhetőleg a Huawei valóban megsérthette a szankciókat, a mostani lépés finoman szólva sem diplomatikus. Így sokan azt várják, hogy Kína részéről válaszreakciókat fog generálni. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy amerikai vállalatvezetők kerülhetnek célkeresztbe, ha pedig Peking is letartóztatásokat eszközölne, az szinte biztosan hosszú időre elmérgesítené a most is törékeny amerikai-kínai kapcsolatokat.
Ezek ugyanis erősen megszenvedték a Donald Trump által tavasszal kirobbantott kereskedelmi háborút. A felek folyamatosan fokozták a tétet, és a kölcsönösen bevezetett vámokat egyre jobban kiterjesztették, illetve az amerikaiak a mérték emelésével is fenyegetnek. Ráadásul nem csak a kínai cégek termékeit érintheti, hanem akár azokat az amerikainak tartott eszközöket is, amelyeket az ázsiai országban szerelnek össze. Így például a közelmúltban Trump az Apple-t fenyegette meg, hogy az iPhone-ok is vámkötelesek lesznek az USA-ban, mert azokat Kínában szerelik össze.
Kémek a chipekben
A Huawei-ügynek van egy olyan szála is, hogy az amerikai hatóságok szemét régóta csípi a cég és a pekingi vezetés erős összefonódása. Az iráni szankciók megsértése ebből a szemponból inkább csak cassus belli-nek tekinthető, sokkal jobban tartanak Washingtonban a nemzetbiztonsági kockázatoktól. Nem véletlenül derülhetett ki két héttel korábban, hogy a Huawei kínai távközlési vállalat eszközei használatának elkerülésére kéri az amerikai kormány az Egyesült Államok szövetségeseit. A Wall Street Journal akkor azt írta, hogy az amerikai tisztviselők már felvették a kapcsolatot azokkal az Egyesült Államokkal szövetséges országokkal, ahol a Huawei eszközei már széles körben elterjedtek.
Washington a kínai cég eszközeit kiberbiztonsági fenyegetésnek tekinti. Az amerikai hírszerzés korábban figyelmeztetett, hogy a Huawei és hasonló kínai cégek együttműködnek a kínai kormánnyal, ami fokozza a kémkedés lehetőségét. Októberben a Bloomberg számolt be például arról az esetről, amely szerint hosszú időn át nyomtatott áramkörökre helyezett kémchipek révén a kínai kormány számára dolgozó hackerek 30 amerikai nagyvállalat után kémkedhettek.
Trumpnak is lépni kell?
Ahogy fent jeleztük, a piacokon sokan a legrosszabb forgatókönyv megvalósulásával kezdtek el számolni, ami a kereskedelmi háború kiéleződésével jár. Emiatt a héten már nagyot eső tőzsdeindexek Európában folytatták az esésüket, pedig a hét első napján még egészen más képet mutattak. Akkor ugyanis a G20-as találkozóról megjelenő optimista információk miatt sokan az ellenkezőjét, vagyis a kereskedelmi háború enyhülését várták, ezért nagy emelkedés volt hétfőn. Bár valós előrelépés nem volt, Trump és az amerikaiak részéről mégis a megegyezés iránti nyitottságot jelezte, hogy 90 napra felfüggesztették a korábban bejelentett vámok bevezetését.
Egyesek szerint az elnök ezt részben azért tette, hogy lélegzethez jussanak az utóbbi hónapokban erős eladói nyomás alatt lévő részvénypiacok. Az elnök számára ugyanis a sikerének egyik fokmérője a tőzsdeindexek szárnyalása vagy éppen esése. A szakértők ennek kapcsán már afféle népi megfigyelést is tettek, és azt tapasztalták, hogy ha a tőzsdék határozottan esnek, akkor Trump megpróbálja bevetni a Twitter-mágiát, és pozitív üzeneteket tesz közzé a mikroblogon. Ez azonban úgy tűnik egyre kevésbé hat, kedden például egyes elemzők szerint kifejezetten kontraproduktív volt az elnök megnyugtatónak szánt üzenete, és a főbb tőzsdeindexek óriás, 3 százalék körül zuhanással zártak.
A Huawei vezető letartóztatásának híre is nyomás alá helyezte a piacokat, hiszen a főbb európai tőzsdék komoly eséssel nyitottak. Amit az is tetéz, hogy az amerikai határidős mutatók alapján a Wall Streeten egy, a keddihez hasonló 2-3 százalékos zuhanással végződő nap is lehet.
A szaksajtóban Trump Put-ként emlegetik egyébként azt a jelenséget, mely során az elnök a negatív tőzsdei folyamatokat próbálja mindig megakasztani, és kommunikációval visszabillenteni a piacot. A szakértők egy rész úgy látja, hogy a most kialakult helyzetben a szóbeli intervenció immár aligha fog hatni, és konkrétumokat várnának. Így Trumpnak döntenie kell, hogy elengedi úgymond a tőzsdét és beleáll teljes mellszélességgel a Kínával szembeni konfliktusba, vagy jobban érdekli, hogy az indexek milyen képet mutatnak, és akár kevésbé előnyös kompromisszumokra is hajlandó lesz, csak hogy a részvényárak felfele menjenek.
