A megelőző évhez képest tavaly szinte ugyanaz játszódott le papíron, csak kisebb volumenben. Most is főleg szántók, illetve erdők és lakások jelentek meg a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozataiban. Az sem változott, hogy a kormánypártiak nagy fölényben vannak ezen a téren – már ami az új szerzemények számát és összes méretét illeti.
Bánki Erik hagyománytisztelete ismét megmutatkozott. Mármint annak a hagyománynak, hogy szinte minden évben bezsákol jó pár hektár szántót. Most is így tett, jobbára baranyai földekről van szó. Összesen mintegy 140 hektárnyiról, amiknek az adásvétele több évig húzódott és tavaly fejeződött be. Egyebek mellett Villány, Magyarbóly, Kisjakabfalva és Hegyszentmárton térségében, utóbbiban 7,3 hektárnyi szőlője is van már öt éve. Összesen több mint 274 hektárnyi szántója van. Érdekesség, hogy Bogádmintszenten mintha összement volna az ottani földbirtok: a 2020-as 32,5 hektárt most 27,1 hektárra javította. Ezen kívül idén vett közel 20 hektárnyi erdőt is és továbbra is 20 százalékban az övé a 2004-ben vásárolt 47 négyzetméteres ürömi társasházi lakás.
Nem akart lemaradni Lázár János sem, gyűjteményét egyedüli tulajdonosként 30, fele részben tulajdonosként 4,3 hektárnyi szántóval bővítette. Ezzel folytatta a megelőző évek trendjét, amikor egymás után szerzett meg több tucat hektárnyi termőföldet Csongrád megyében, jobbára szűkebb hazájához, Hódmezővásárhelyhez közel. A szintén kormánypárti Dankó Béla 2021 végén 19 hektárnyi szántót, 18 hektárnyi erdőt és 14 hektárnyi legelőt örökölt.
Igyekezett felvenni velük a versenyt a jobbikos Steinmetz Ádám, aki Kéthelynél jutott egy 50 hektáros vegyes területhez, amiben szántó, erdő, tó és rét is található. További 35 hektárnyi erdő adásvétele tavaly zárult le, ezen felül csere útján mintegy 13 ezer négyzetméternyi út és árok is a nevére került. Somogyszentpál körzetében is vett egy közel 4,5 hektárnyi erdős-rétes területet, annak egyedüli tulajdonosa.
Az ellenzéki képviselőkre általában az a jellemző, hogy már korábban bevásároltak, 2021-ben nem gyarapították ingatlanvagyonukat és többnyire társasházi lakásban laknak. A kormánypárti és az ellenzéki női képviselők jövedelmi helyzetéről, beleértve az ingatlanokat is, laptársunk, a privatbankar.hu közölt fontos részleteket.
A szántókhoz és erdőkhöz való különös vonzalmat természetesen nem csupán az ősi magyar vér magyarázza, hanem főleg az, hogy még mindig bőven infláció feletti drágulás van a földpiacon. A KSH tavaly november végén megjelent összegzése szerint 2019-hez képest az eladott termőterületek átlagára 2020-ban 8,2 százalékkal emelkedett. Akkor egy hektárnyi szántóterület átlagosan 1,7 millió forintért cserélt gazdát, ugyanakkor a bérléséért 64 400 forintot, a vételi ár 3,7 százalékának megfelelő éves díjat kellett fizetni.
A teljes forgalom már harmadik éve csökken, vélhetően így volt ez 2021-ben is, vagyis még kevesebben akarták eladni földjeiket, hiszen ha nincs szüksége a családnak vagy a vállalkozásnak gyors pénzre, akkor érdemes tartani, akár sok-sok éven keresztül is. Még nincsenek 2021-es végleges adatok, de a szakértők szerint a termőföld ára mintegy 5-7 százalékkal emelkedhetett. A további koncentrációt viszont akadályozza, hogy egyelőre nem nagyon élnek az osztatlan közös tulajdon könnyített megszüntetésével a tulajdonosok, noha már egy éve van mód erre egy új törvény szerint.
A szántók tehát továbbra is népszerűek a képviselők körében. Zártkertet viszont csak Tasó László fideszes honatya vett, ő viszont mindjárt kettőt Nyíradonynál, összesen 7500 négyzetméternyi területről van szó. A Nyírségben maradva pártársa, Vinnai Győző 1,5 hektárnyi szántót vásárolt és örökölt egy 98 négyzetméteres házat nagy telekkel. A vele egy frakcióban lévő Varga Gábor két hektáros szántót íratott a nevére. Font Sándor Soltvadkerten új szegmensbe vágott bele, ugyanis 1405 négyzetméteres raktár és egy 1193 négyzetméteres beépítetlen terület került a birtokába.
A lakásvásárlás természetesen most is jellemző vagyongyarapítási módszer a képviselők körében. Latorczai János egy új, 76 négyzetméteres II. kerületi otthon 25 százalékos tulajdonosa lett, Rétvári Bence államtitkár Balatonkenesét szemelte ki, nyilatkozata szerint ott egy 100 négyzetméteres családi ház 50 százalékos tulajdonosa. Seszták Miklós Kisvárdán növelte a tulajdonrészét egy 80 négyzetméteres házban: 1/10-ről 5/10-re. Halász János fideszes politikus sem vallott szégyent, hiszen a gyorsan fejlődő Debrecenben vásárolt egy 68 négyzetméteres lakást. Czunyiné Bertalan Judit pedig Bokodon egy 1800 négyzetméteres telken álló családi ház negyed résznyi birtokosa lett.
A lakóingatlanok értéknövekedésére is joggal számíthatnak a képviselők. Természetesen területileg nagyok a különbségek a drágulás ütemében, de például az említett Debrecen immár erősen megközelítette a külső pesti kerületek átlagárát és felzárkózóban van Győr és Szeged is. Több nyilatkozatban szerepel, hogy a bérbeadásból is származik jövedelme az adott képviselőnek. Budapesten tavaly visszapattantak a bérleti díjak a 2020-as 15-20 százalékos csökkenés után, az év vége felé már megint elérték az átlagos 150-155 ezer forintot havonta, így az értéknövekedésen kívül ez a közvetlen jövedelemforrás is az érintett honatyák számláját gazdagítja.
