A Tisza Párt nagykanizsai kongresszusán új egészségügyi szakértőként debütált Hegedűs Zsolt, a Magyar Orvosi Kamara etikai kollégiumának korábbi elnöke, térd- és csípőspecialista sebész hisz abban, hogy a magyar állapotokon sokat javíthat a transzparencia.
„Azért is szeretnénk bevezetni egy mindenki számára elérhető betegelégedettségi rendszert, hogy felerősítsük a betegek hangját. Az értékelések természetesen nyilvánosak lennének, ezek alapján dönthet majd a beteg, hogy melyik kórházat választja. Emellett látni lehetne minden kórháznál a legfontosabb paramétereket, a kórházi fertőzések számát, a halálozási statisztikákat. Ez a transzparencia önmagában is a jobb minőség elérésére sarkallja majd az intézményeket, és a fenntartók is tudnák, hogy min kell javítani, miben kell segítséget nyújtani a gyengébben teljesítőknek. De azon is dolgozni kell, hogy a jól teljesítők minél több esetet tudjanak ellátni. Ez a darwini kiválasztási módszer segít abban, hogy a legjobban maradjanak fenn” – jelentette ki a hvg360-nak a Budapest-London között ingázó szakember.
Hegedűs szerint a hibákat nem eltagadni kell, hanem őszintén bevallani, hogy tanuljunk belőlük, és soha többé ne forduljanak elő.
Fotó: Youtube
Az állami és magánegészségügy kooperációjával kapcsolatban kifejtette: a kapacitásvásárlásra költendő pénzből inkább az állami egészségügyben hozzunk létre olyan ösztönzőket, hogy az orvos és csapata ne rohanjon át a magánegészségügybe, hanem az állami állásában végezzen el még egy harmadik, negyedik műtétet.
„Én Bristolban hétfőtől csütörtökig 40 órát dolgozom, de megkérnek, hogy hétvégén is dolgozzak, persze azt extrán ösztönzik. Miért ne lehetne ezt itthon is megtenni?”
Nagyon sok sebész számára az egyik legfontosabb, hogy a saját csapatával, a saját műtőjében dolgozhasson, mert ott nagyobb biztonságot tud garantálni. Tehát ha az orvost az állami munkahelyén ösztönzik a munkára, akkor nem fog még két-három helyre rohanni, ahol ki tudja, milyen csapattal kell dolgoznia.
A Tisza új egészségpolitikusa arról is beszélt, hogy ha kiderül, hogy bizonyos dolgokban sokkal jobb minőségben, sokkal hatékonyabban működik valami a magánszférában, akkor el lehet gondolkodni azon, hogy lehet ezt az állami egészségügybe beilleszteni.
De a jövő nem az, hogy az állam vásárol kapacitást a magánszolgáltatóktól, hanem az, hogy az államit úgy megerősítjük, hogy versenyképes legyen.
Angliában a legjobb sebészek vállalnak munkát a magánellátásban, Magyarországon pedig előfordul, hogy még meg sem száradt a pecsét valakinek a diplomáján, és már megy a magánba. Ez nem szolgálja a beteg érdekeit.
„A lényeg az, hogy nincs két egészségügyi rendszerre való humán erőforrásunk, nem is lesz, és a magyar nyelv nehézsége és elszigeteltsége miatt külföldi munkaerőre sem igazán számíthatunk. De számos módon lehet javítani a hatékonyságot. Én Angliában 12 nap alatt 32 nagyízületi műtétet végzek egyedül, egy asszisztenssel, aki nem orvos, hanem képzett ápoló. Magyarországon a csípőprotézist gyakran három orvos operálja. Ha hazahozzuk ezt a módszert, felszabadul két orvos. Ha a kórházaknak kifizetjük azt az összeget, amibe egy csípőprotézis-műtét kerül, akkor többet fognak elvégezni belőle” – magyarázza a Tisza elképzeléseit a szakember.
