„Mindig egészségesen éltem, úgy gondoltam, semmi félnivalóm nem lehet. Ennek ellenére 2017-ben, 26 éves koromban diagnosztizálták nálam a mellrákot, miután a bal mellemben egy kis csomót kitapintottam. A diagnózisnál összeomlottam, ám mire hazaértem a párommal, tudtam, hogy én élni akarok. Végigcsináltam a kezeléseket, közben felkértek, hogy vegyek részt egy szépségversenyen, amin parókában részt vettem. Itt nyílt ki a világ, hogy felhívjam a mellrákra a figyelmet, hiszen minden 8. magyar nőt ezzel diagnosztizálnak. Pedig a korai diagnózis életet ment” – osztotta meg történetét Czinki Adriána rák túlélő a mellrák elleni küzdelem október 1-jei világnapja előtt tartott sajtótájékoztatón, aki azóta az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület képviselője.
Az emlőrák továbbra is a leggyakoribb daganattípus a magyar nők körében, de az elmúlt évtizedben a betegség előfordulása jelentősen megnőtt a fiataloknál, különösen a 30-39 éves korosztályban – derült ki az MSD Magyarország legfrissebb, hazai adatokon alapuló kutatásából.
A 40 év alatti korcsoportban a betegség agresszív altípusa, a tripla negatív emlőrák (TNBC) aránya is magas: minden negyedik beteget ezzel diagnosztizálnak. Ezért az eddigieknél is nagyobb hatékonysággal szükséges fellépni a fiatalkori emlőrák korai felismerése és a személyre szabott, korszerű kezelése érdekében.
Fotó: Mfor
A nők legnagyobb mumusa
2011 és 2019 között összesen több mint 70 ezer emlőrákos esetet regisztráltak Magyarországon, ami évente átlagosan 7000-8000 új diagnózist jelent. Az elmúlt évtized végére az emlőrákkal diagnosztizált nők száma meghaladta a 100 ezer főt a magyar társadalomban.
Az elmúlt 15 év hazai betegadatait feldolgozó és elemző MSD-kutatásokból kiderült ugyanakkor, hogy a mellrák nem csak az idősebb nők betegsége; és rámutatnak, hogy míg az 50 év feletti nőknél az emlődaganat előfordulása csökken, az 50 év alattiak körében nő, illetve más rákos megbetegedésekhez képest jelentősen magasabb arányban fordul elő.
A 40-49 éves korosztályban 2019-ben több mint 1000 új esetet azonosítottak, ami ebben a korcsoportban négyszer-ötször gyakoribb előfordulást jelent, mint a második leggyakoribb daganat, a melanoma.
A legnagyobb növekedés azonban a 30-39 éves korosztályban látható, ahol az előfordulás növekedése meghaladja a 32 százalékot egy évtized távlatában – derül ki az MSD elemzéséből.
„A hazai betegek túlélési esélyei a közép- és kelet-európai régió legjobbjai közé tartoznak, ráadásul az elmúlt évtizedben a betegség ötéves túlélési mutatói is számottevően javultak. Ugyanakkor a HUN-CANCER EPI kutatásainkban feltárt trendekből az is látszik, hogy az emlőrák korai felismerése érdekében nagyobb figyelemre van szükség a fiatalabb, 50 év alatti korosztályban. Náluk ugyanis növekszik a betegség előfordulása, a 40-49 éves női korcsoportban például meglepően magas az újonnan diagnosztizáltak száma” – mutatott rá Dr. Kiss Zoltán, az MSD Pharma Hungary Kft. Adatkutatási Divízió vezetője, aki egyben a Pécsi Tudományegyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika, Nephrologiai, Diabetológiai Centrum címzetes egyetemi docense.
Komplex okai vannak
Több oka is van annak, hogy a 40 év alatti nőknél nőtt az emlőrák, azon belül is az agresszív, úgynevezett tripla negatív emlőrák előfordulása, többek között a késői gyermekvállalás és a kevesebb gyermekszám is. Mellrák sajnos egyébként is bárkinél kialakulhat; ez többnyire a genetikai adottságok, illetve a környezeti hatások kölcsönhatásának az eredménye, ám a betegség kialakulásának esélyét befolyásolhatják egyes hormonális, életmódbeli és környezeti tényezők is.
„Mivel a fiataloknál sajnos a rosszabb prognózisú emlődaganat a gyakoribb, igen fontos a korai diagnózis és a modern terápiák alkalmazása. A tripla negatív eseteknél sajnos a gyors osztódás a jellemző, sőt, nem a mérete a döntő, ugyanis egy kis daganat is szétszórhat rosszindulatú sejteket. Ezért jó, hogy ma már a kemoterápiát immunológiai terápiával kombináljuk” – tette hozzá az emlőrák kezelésével kapcsolatban Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója.
A megszólaló szakértők rámutattak: ha valaki gyanús elváltozást talál a mellében, mindenképpen – halogatás nélkül – forduljon orvoshoz. Ilyen eltérés lehet például az emlőben vagy a hónaljárokban tapintható csomó, a részleges vagy a teljes mellet érintő duzzanat, a mell vagy a mellbimbó bőrének megváltozása: kivörösödés, irritáció, pikkelyesedés, megvastagodás vagy gödrösödés, a mellbimbó váladékozása, illetve az is, ha a mellbimbó érzékennyé válik, befordul vagy kisebesedik.
A rendszeresen elvégzett havi önvizsgálat minden nőnek javasolt, de különösen figyelniük kell magukra azoknak, akiknek tudomásuk van hajlamosító genetikai tényező(k) jelenlétéről, illetve ha a családjukban már előfordult emlődaganat.
