A kutatók azt találták, hogy a fáradtság a long-Covid leghosszabb ideig tartó és legelterjedtebb tünete. Ezenkívül a több mint 650 spanyolországi beteg bevonásával végzett tanulmány kimutatta, hogy a kórházi betegek 59,7 százalékának, a nem kórházi kezelésben részesülő betegek 67,5 százalékának volt legalább egy tünete még két évvel később is a fertőzés után.
Noha mindez a Covid-19 kezdeti (delta) törzsével megfertőződött, és még oltatlan emberekre igaz, ez alátámasztja azt a hipotézist, hogy a kezdeti fertőzés súlyossága nem kockázati tényező a hosszú Covid-fertőzésben – írja a tanulmány. Ugyanakkor azt is hozzáteszik, hogy a légszomj előfordulása két évvel a fertőzés után mindkét csoportban kicsi volt, ami a kórházi betegeknél kezdetben gyakoribb tünet volt, de az idő előrehaladtával csökkent.
A szakértők arra a következtetésre jutottak a JAMA Network Open című folyóiratban, hogy a jelenlegi bizonyítékok szerint a Covid hosszú ideig speciális kezelési figyelmet igényel, függetlenül attól, hogy a beteg kórházba került-e vagy sem.
A magyar helyzet
Mindezt dr. Tamasi József kutatásai is alátámasztják a Covidot követő kóros állapottal kapcsolatban, bár ő már a második-harmadik hullámban megfertőződött betegeket vizsgálta.
„A poszt-Covid-19-tünetek kialakulása enyhe lefolyás mellett is gyakori, a lefolyás súlyossága pedig sok esetben nincs arányban a poszt-Covid fáradékonyság súlyosságával” – írja a háziorvos az Orvosi Hetilap 2022. 9. számában.
Egy háziorvosi körzet 270 betegét követték több, mint fél éven keresztül. A vizsgálatba bevont páciensek közül 181 főnek volt egy hónapon túl tünete. A leggyakoribb panasz a szaglászavar volt (27 százalék) és a fáradékonyság panaszköre (46 százalék). Az utóbbi panaszkörből egy-egy betegnél volt, hogy több tünet is jelentkezett: fáradékonyság (29 százalék), terhelésre fulladás/légszomj (20 százalék), gyengeség (7 százalék), erős szívdobogás (13 százalék).
A 12. héten 52 páciensnek volt még mindig panasza (az összes beteg 19 százaléka), ezen betegeknél a panaszok átlagosan 20,5 hétig álltak fenn, 25 esetben fáradékonyság, 23 esetben szaglászavar volt a vezető tünet.
A fáradékonyságot a fennállási idő és a kialakulási mechanizmus alapján is csoportosította a szerző. A szubakut Covid–19-ben szenvedő betegek 12 hét alatt panaszmentessé váltak.
A posztakut-Covid-19-szindrómás, fáradékony betegek tüdőkárosodáshoz köthető, kórházi kezelést igénylő csoportjánál átlagosan 28,4 hétig tartott a fáradékonyság, 4 főnél még a vizsgálat lezárásakor is fennállt.
Nem jó hír, hogy a magyar kutatás szerint minden tizedik, szaglásvesztéstől szenvedő beteg számíthat tartós (vagy végleges) szagláskárosodásra, és a vizsgálat lezárásakor 2 főnél még mindig fülzúgás állt fenn több, mint fél éve, illetve közel egy éve, miközben javulást nem mutatott.
Alulbecsültük a Covidot
Az amerikai Országos Statisztikai Hivatal november elején közzétett legfrissebb adatai szerint 2,1 millió ember, vagyis a lakosság 3,3 százaléka tapasztalja a négy hétnél tovább tartó long Covid-tüneteket. Közülük 507 000 fő volt Covid-fertőzött több mint két éve, és 333 000 ember mondja azt, hogy a napi tevékenységeik végzésére való képességük erősen korlátozott azóta.
Daniel Altmann professzor, a londoni Imperial College immunológiai professzora a spanyol tanulmány kapcsán azt mondta, ha a fenti vizsgálat számadatait az összes Covid-betegre kivetítenék, akkor a számok hatalmasra duzzadnának, és fontos azt is figyelembe venni, hogy a járvány elején megfertőződöttek jóval rosszabb helyzetben vannak.
Hozzátette azt is, hogy a tanulmány adatai azt sugallják, hogy hosszú ideig „alul becsültük” a long-Covidot. Pedig minden olyan embernek, akik lusták háziorvoshoz fordulni, és beutalót szerezni egy long-Covid klinikára, tudniuk kell, hogy nem szabad félresöpörni a tüneteiket azzal, hogy „egyikünk sem lesz fiatalabb”.
„A Covidnak az egészségünkre, munkaerőnkre, gazdaságunkra és életminőségünkre gyakorolt hosszú távú hatása még néhány évig velünk lesz” – tette hozzá.
