Egy több mint 20 000 felnőtt bevonásával készült tanulmány kimutatta, hogy azoknál, akik 8 órás időtartamra korlátozott étkezési ütemtervet követnek, 91 (!) százalékkal nagyobb volt a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata. A végső konklúzió pedig az, hogy a napi 12-16 órás étkezési rendhez képest a falatozgatás napi 8 órára való korlátozása egyáltalán nem jár együtt a hosszabb élettel.
Bár igen sok ismert ember - köztük Jennifer Aniston, Nicole Kidman, Hugh Jackman vagy Beyoncé - számol be az időszakos diéta fantasztikus hatásairól, a Chicagóban bemutatott kutatás alapjaiban változtathatja meg a böjtökön alapuló étkezések hosszútávú hatásáról alkotott véleményeket.
Sokféle időkorlátos étkezés létezik, hiszen a nap 24 óráját, sőt, akár ennél több időt is sokféleképpen fel lehet osztani. A kutatók szerint igen sokan, akik időkorlátos étkezési diétát követnek, a 16:8 arányú étkezési ütemtervet választják, amikor minden ételt egy 8 órás időablakban fogyasztanak el, a maradék 16 órában pedig csak folyadékot fogyasztanak. Korábbi kutatások arról számoltak be, hogy az időszakos étkezés számos kardiometabolikus egészségügyi paraméteren javít, például a vérnyomáson, vagy a vércukor- és koleszterinszinten.
Fotó: Depositphotos
"A napi étkezési idő rövid időtartamra, például napi 8 órára való korlátozása az elmúlt években igen népszerűvé vált a fogyás és a szív egészségének javítása miatt. Azonban az időkorlátos étkezés hosszú távú egészségügyi hatásai, beleértve a bármilyen okból vagy a szív- és érrendszeri betegségből eredő halálozás kockázatát, nem voltak ismertek" - mondja Victor Wenze Zhong professzor, a Sanghaji Jiao Tong Egyetem Orvostudományi Karának epidemiológiai és biostatisztikai tanszékénekvezetője, a tanulmány első számú szerzője.
Ám ebben a vizsgálatban a kutatók épp azt vizsgálták, hogy egy 8 órára szűkített étkezési terv betartása milyen lehetséges hosszú távú egészségügyi hatásokkal jár. Áttekintették a 2003–2018-as Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálati Felmérések résztvevőinek táplálkozási szokásait és összehasonlították az Egyesült Államokban 2003 és 2019 decembere között elhunyt személyekre vonatkozó adatokkal.
A kutatásban résztvevő Egyesült Államokban élő 20 000 felnőtt átlagos életkora 49 év volt, hozzávetőleg fele részük férfi, fele részük nő. A vizsgálat a résztvevőket átlagosan 8 évig, de maximálisan 17 évig követte. A résztvevők legalább 20 évesek voltak a vizsgálat kezdetekor (2003-2018 között), akik ekkor két 24 órás étrend-felmérő kérdőívet töltöttek ki. A résztvevők 73,3 százaléka nem latin-amerikai fehér felnőtt, 11 százalékuk spanyol felnőtt, 8 százalékuk nem latin-amerikai fekete felnőtt, illetve 6,9 százalékuk más faji kategóriát jelölt meg.
Ezek után állapította meg az elemzés, hogy:
- Azoknál az embereknél, akik napi 8 óránál kevesebbet fogyasztottak ételt, 91 százalékkal magasabb volt a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata
- A szív- és érrendszeri halálozás megnövekedett kockázata a szívbetegségben vagy rákban szenvedőknél is megfigyelhető volt
- A fennálló szív- és érrendszeri betegségben szenvedők körében a napi legalább 8, de kevesebb mint 10 órás étkezési idő szintén 66 százalékkal magasabb szívbetegség vagy szélütés miatti halálozási kockázattal járt
- Az időkorlátos étkezés nem csökkentette a bármilyen okból bekövetkező halálozás általános kockázatát
- A napi 16 órát meghaladó étkezési idő a rákos betegek körében alacsonyabb rákos halálozási kockázattal járt.
„Meglepődve tapasztaltuk, hogy azok, akik 8 órás időre korlátozott étkezési ütemtervet követtek, nagyobb valószínűséggel haltak meg szív- és érrendszeri betegségekben. Annak ellenére, hogy ez a fajta diéta népszerű a potenciális rövid távú előnyei miatt, kutatásunk egyértelműen azt mutatja, hogy a napi 12-16 órás étkezési időintervallumhoz képest a rövidebb étkezés nem jár együtt hosszabb élettel” – mondta Zhong.
A szakember hangsúlyozza, hogy ezért létfontosságú, hogy a betegek, különösen a szívbetegségben vagy rákban szenvedők tisztában legyenek a 8 órás étkezési időszak és a szív- és érrendszeri halálozás fokozott kockázata közötti összefüggéssel.
„Tanulmányunk eredményei óvatosabb, személyre szabottabb megközelítést javasolnak az étrendi ajánlásokhoz, biztosítva, hogy azok összhangban legyenek az egyén egészségi állapotával és a legújabb tudományos bizonyítékokkal. Bár a tanulmány összefüggést azonosított a 8 órás étkezési időablak és a szív- és érrendszeri halálozás között, nem jelenti azt, hogy az időkorlátos étkezés direkt szív- és érrendszeri halált okozna” – tette hozzá a professzor.
Az igazsághoz hozzátartozik – írja a newsroom.heart.org - , hogy a tanulmány korlátai közé tartozik, hogy a vizsgált személyeknél a saját maguk által közölt táplálkozási információkra támaszkodtak, így lehet, hogy az emlékek nem voltak elég pontosak. Sőt, azokat a tényezőket, amelyek az evés napi időtartamán és a halál okán kívül az egészségben is szerepet játszhatnak, nem vették figyelembe az elemzésben.
A szerzők megjegyezték, hogy a jövőbeni kutatásoknak meg kell vizsgálniuk azokat a biológiai mechanizmusokat, amelyek az időben korlátozott étkezési ütemterv és a káros kardiovaszkuláris kimenetelek közötti összefüggéseket helyezi fókuszba, s hogy ezek az eredmények vajon hasonlóak-e a világ más részein is vagy sem.
„Összességében ez a tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy az időben korlátozott étkezésnek lehetnek rövid távú előnyei, viszont hosszú távon káros lehet” – mondja Christopher D. Gardner, a Stanfordi Egyetem orvosprofesszora, aki 2021-ben a Népszerű táplálkozási mintákról írt tanulmányt.
Felhívja a figyelmet arra is, hogy az egyik fontos részlet a résztvevők eltérő étrendje és azok tápanyagminősége. Ilyen információk nélkül nem lehet meghatározni, hogy a tápanyagsűrűség magyarázata lehet-e azoknak az eredményeknek, amelyek jelenleg az evés időablakára összpontosítanak.
Az is fontos lenne, hogy összehasonlítsák a demográfiai és az alapjellemzőket a különböző időkorlátos étkezési ablakokba besorolt csoportok között. Például a legrövidebb ideig korlátozott étkezési ablakkal rendelkező csoport egyedülálló volt-e azokhoz képest, akik egyéb ütemtervet követtek, a testsúly, a stressz, a hagyományos kardiometabolikus kockázati tényezők vagy a szív- és érrendszeri kimenetelek tekintetében? Ezek a kiegészítő információk jobban segítik majd megérteni az időablakos diéták hátterét.
