6p

Régóta megosztó téma a böjtölés egészségre gyakorolt hatása. Az egyik oldal vallja, hogy a hosszú élet egyik titka a szervezet rendszeres méregtelenítése, míg a másik oldal szerint egyenesen káros. Egy friss tanulmány szerint közel duplájára nő a szív- és érrendszeri halálozás esélye a 8-16 órás böjt esetén. Kinek higgyen az ember?

Egy több mint 20 000 felnőtt bevonásával készült tanulmány kimutatta, hogy azoknál, akik 8 órás időtartamra korlátozott étkezési ütemtervet követnek, 91 (!) százalékkal nagyobb volt a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata. A végső konklúzió pedig az, hogy a napi 12-16 órás étkezési rendhez képest a falatozgatás napi 8 órára való korlátozása egyáltalán nem jár együtt a hosszabb élettel.

Bár igen sok ismert ember - köztük Jennifer Aniston, Nicole Kidman, Hugh Jackman vagy Beyoncé - számol be az időszakos diéta fantasztikus hatásairól, a Chicagóban bemutatott kutatás alapjaiban változtathatja meg a böjtökön alapuló étkezések hosszútávú hatásáról alkotott véleményeket.

Sokféle időkorlátos étkezés létezik, hiszen a nap 24 óráját, sőt, akár ennél több időt is sokféleképpen fel lehet osztani. A kutatók szerint igen sokan, akik időkorlátos étkezési diétát követnek, a 16:8 arányú étkezési ütemtervet választják, amikor minden ételt egy 8 órás időablakban fogyasztanak el, a maradék 16 órában pedig csak folyadékot fogyasztanak. Korábbi kutatások arról számoltak be, hogy az időszakos étkezés számos kardiometabolikus egészségügyi paraméteren javít, például a vérnyomáson, vagy a vércukor- és koleszterinszinten.

Sokan esküsznek rá: 8 órában táplálkoznak, 16 órában pihen a szervezetük
Sokan esküsznek rá: 8 órában táplálkoznak, 16 órában pihen a szervezetük
Fotó: Depositphotos

"A napi étkezési idő rövid időtartamra, például napi 8 órára való korlátozása az elmúlt években igen népszerűvé vált a fogyás és a szív egészségének javítása miatt. Azonban az időkorlátos étkezés hosszú távú egészségügyi hatásai, beleértve a bármilyen okból vagy a szív- és érrendszeri betegségből eredő halálozás kockázatát, nem voltak ismertek" - mondja Victor Wenze Zhong professzor, a Sanghaji Jiao Tong Egyetem Orvostudományi Karának epidemiológiai és biostatisztikai tanszékénekvezetője, a tanulmány első számú szerzője.

Ám ebben a vizsgálatban a kutatók épp azt vizsgálták, hogy egy 8 órára szűkített étkezési terv betartása milyen lehetséges hosszú távú egészségügyi hatásokkal jár. Áttekintették a 2003–2018-as Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálati Felmérések résztvevőinek táplálkozási szokásait és összehasonlították az Egyesült Államokban 2003 és 2019 decembere között elhunyt személyekre vonatkozó adatokkal.

A kutatásban résztvevő Egyesült Államokban élő 20 000 felnőtt átlagos életkora 49 év volt, hozzávetőleg fele részük férfi, fele részük nő. A vizsgálat a résztvevőket átlagosan 8 évig, de maximálisan 17 évig követte. A résztvevők legalább 20 évesek voltak a vizsgálat kezdetekor (2003-2018 között), akik ekkor két 24 órás étrend-felmérő ​​kérdőívet töltöttek ki. A résztvevők 73,3 százaléka nem latin-amerikai fehér felnőtt, 11 százalékuk spanyol felnőtt, 8 százalékuk nem latin-amerikai fekete felnőtt, illetve 6,9 százalékuk más faji kategóriát jelölt meg.

Ezek után állapította meg az elemzés, hogy:

  • Azoknál az embereknél, akik napi 8 óránál kevesebbet fogyasztottak ételt, 91 százalékkal magasabb volt a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata
  • A szív- és érrendszeri halálozás megnövekedett kockázata a szívbetegségben vagy rákban szenvedőknél is megfigyelhető volt
  • A fennálló szív- és érrendszeri betegségben szenvedők körében a napi legalább 8, de kevesebb mint 10 órás étkezési idő szintén 66 százalékkal magasabb szívbetegség vagy szélütés miatti halálozási kockázattal járt
  • Az időkorlátos étkezés nem csökkentette a bármilyen okból bekövetkező halálozás általános kockázatát
  • A napi 16 órát meghaladó étkezési idő a rákos betegek körében alacsonyabb rákos halálozási kockázattal járt.

„Meglepődve tapasztaltuk, hogy azok, akik 8 órás időre korlátozott étkezési ütemtervet követtek, nagyobb valószínűséggel haltak meg szív- és érrendszeri betegségekben. Annak ellenére, hogy ez a fajta diéta népszerű a potenciális rövid távú előnyei miatt, kutatásunk egyértelműen azt mutatja, hogy a napi 12-16 órás étkezési időintervallumhoz képest a rövidebb étkezés nem jár együtt hosszabb élettel” – mondta Zhong.

A szakember hangsúlyozza, hogy ezért létfontosságú, hogy a betegek, különösen a szívbetegségben vagy rákban szenvedők tisztában legyenek a 8 órás étkezési időszak és a szív- és érrendszeri halálozás fokozott kockázata közötti összefüggéssel.

„Tanulmányunk eredményei óvatosabb, személyre szabottabb megközelítést javasolnak az étrendi ajánlásokhoz, biztosítva, hogy azok összhangban legyenek az egyén egészségi állapotával és a legújabb tudományos bizonyítékokkal. Bár a tanulmány összefüggést azonosított a 8 órás étkezési időablak és a szív- és érrendszeri halálozás között, nem jelenti azt, hogy az időkorlátos étkezés direkt szív- és érrendszeri halált okozna” – tette hozzá a professzor.

Az igazsághoz hozzátartozik – írja a newsroom.heart.org - , hogy a tanulmány korlátai közé tartozik, hogy a vizsgált személyeknél a saját maguk által közölt táplálkozási információkra támaszkodtak, így lehet, hogy az emlékek nem voltak elég pontosak. Sőt, azokat a tényezőket, amelyek az evés napi időtartamán és a halál okán kívül az egészségben is szerepet játszhatnak, nem vették figyelembe az elemzésben.

A szerzők megjegyezték, hogy a jövőbeni kutatásoknak meg kell vizsgálniuk azokat a biológiai mechanizmusokat, amelyek az időben korlátozott étkezési ütemterv és a káros kardiovaszkuláris kimenetelek közötti összefüggéseket helyezi fókuszba, s hogy ezek az eredmények vajon hasonlóak-e a világ más részein is vagy sem.

„Összességében ez a tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy az időben korlátozott étkezésnek lehetnek rövid távú előnyei, viszont hosszú távon káros lehet” – mondja Christopher D. Gardner, a Stanfordi Egyetem orvosprofesszora, aki 2021-ben a Népszerű táplálkozási mintákról írt tanulmányt. 

Felhívja a figyelmet arra is, hogy az egyik fontos részlet a résztvevők eltérő étrendje és azok tápanyagminősége. Ilyen információk nélkül nem lehet meghatározni, hogy a tápanyagsűrűség magyarázata lehet-e azoknak az eredményeknek, amelyek jelenleg az evés időablakára összpontosítanak. 

Az is fontos lenne, hogy összehasonlítsák a demográfiai és az alapjellemzőket a különböző időkorlátos étkezési ablakokba besorolt ​​csoportok között. Például a legrövidebb ideig korlátozott étkezési ablakkal rendelkező csoport egyedülálló volt-e azokhoz képest, akik egyéb ütemtervet követtek, a testsúly, a stressz, a hagyományos kardiometabolikus kockázati tényezők vagy a szív- és érrendszeri kimenetelek tekintetében? Ezek a kiegészítő információk jobban segítik majd megérteni az időablakos diéták hátterét. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!