Az újév első meglepetése az volt, hogy a szokásos hosszú várólistákban január elejétől még nehezebb lett a laikusoknak eligazodniuk. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felületén ugyanis egy újabb fejlesztésnek köszönhetően a friss számokat igen nehéz összevetni a korábbiakkal, mert most már a várakozók tényleges száma helyett a NEAK a 60 napot meghaladóan várakozó betegek számát közli. Így optikai csalódásnak vannak kitéve a páciensek, mert olyan, mintha kevesebben lennének, pedig nem.
Mindeközben a várólisták alig változtak, sőt, van, ahol tovább nőtt a várakozók száma.
Számtalan kórházi osztály zárt be
Már januárban komoly gondok voltak többek között a budapesti Szent János Kórházban, ahol egyre több osztály nem tudott betegeket fogadni. A helyzet az év többi részében sem volt tökéletes, sőt, az ország több kórházáról is kiderült, hogy szülészetek, nőgyógyászatok, szemészetek, egyéb szakosztályok zártak be és irányítottak át betegeket a messzebb található intézményekbe. Máshol – például Szegeden több száz – műtét maradt el. Nyár közepén aztán a legnagyobb kánikulában Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke az elromlott és a hiányzó klímák miatti áldatlan helyzetre hívta fel a figyelmet. (Decemberben pedig a fűtés hiányára).
De Magyar Péter talált penészes kórházi konyhát, nem működő lifteket, lerobbant mosdóhelyiségeket, vagy közel 40 fokos kórtermeket is az egészségügyi intézményekben.
Takács Péter egészségügyi államtitkár erre úgy reagált, hogy Magyar csak gerjeszti a feszültséget, és direkt nem oda megy, ahol minden rendben van.
Fotó: Facebook
Ugyanakkor a Magyar Orvosi Kamara (MOK) már az év elején arról beszélt, hogy mennyire leromlott az ellátás színvonala az 5-10 évvel ezelőtti állapothoz képest. Ennek köszönhető, hogy a magánpiaci egészségügyben a betegek összességében évente már 600-800 milliárd forintot költenek, azaz az ellátások 20-25 százalékát már ez a szegmens végzi.
Hiába lett az OKFŐ-nek új vezetője (?)
Még 2023 novemberében a történelmi méretűre duzzadt kórházi adósságok miatt menesztették az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) főigazgatóját, majd a gazdasági- és informatikai főigazgató-helyettest, ezt követően pedig Pintér Sándor belügyminiszter – különböző okokra hivatkozva – 24 kórházigazgatónak kötött útilaput a talpára. 2024. január 1-jével az OKFŐ élére új főigazgatót neveztek ki. Révész János a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei kórház éléről érkezett az OKFŐ-be, ahol kinevezésekor azt ígérte: „Új időszámítás kezdődik”.
Hogy ezt miképp kell értelmezni, nem lehet tudni, mindenesetre kinevezése után a kórházi adósságok idén soha nem látott magasságokba csaptak. Havonta ugyanis 14-15 milliárddal nőttek 2024-ben a kórházak kifizetetlen számlái, míg 2023-ban még csak havonta átlagosan 3,7 milliárddal.
Igaz, arra sem volt még példa, hogy egy évben kétszer konszolidálják a gigatartozást, mintegy 104,5 milliárd értékben, és az is jó hír, hogy az egészségügyi államtitkárságtól 2025-től havi 12,5 milliárd forintot kapnak jövőre a kórházak erre, de azzal mindenki tisztában van, hogy a valós forrásigény ennek a duplája.
Idén a menesztett kórházigazgatók töredékét pótolta csak a kormány. Júliusban ugyan 7 kórházigazgatót kinevezett Pintér Sándor belügyminiszter, de augusztusban és szeptemberben is további kórházigazgatói posztokra írt ki pályázatot.
Azaz Magyarország kórházainak jelentős része úgy működött 2024-ben, hogy nem volt legfelsőbb vezetője.
Két hónapot kapott a kormány a meddőségi rendszer korrigálására
Márciusban újabb kötelezettszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság – mégpedig a magán meddőségi klinikák államosítása miatt. Véleményük szerint teljes mértékben indokolatlan volt beolvasztani azokat az állami klinikákba. Májusban ugyan határidőre reagált a kormány az eljárásra, az Európai Bizottság nem találta azt megfelelőnek, ezért decemberben két hónapot adott, hogy korrigálja a meddőségi rendszert érintő szabályokat. Mindeközben Kaáli Nagy Géza professzor, az elsőként államosított Kaáli Intézetek alapítója és vezetője 2024-ben többször jelezte nyílt leveleiben, hogy óriási a baj az államosított rendszerrel, aminek több ezer meg nem született baba az eredménye.
Takács Péter egészségügyi államtitkár év elején nyolc meddőségi szakambulancia megnyitásával kecsegtetett, ám idén csak négy helyen sikerült ezt megvalósítani. A meddőségi rendszer államosításával a meddőségi centrumokban is várólisták jelentek meg, amelyek 2024-ben sem szűntek meg, és ingyenessége ellenére sokan a magas költségek ellenére továbbra is külföldre mennek lombikkezelésre.
Új ügyeleti rendszer – még kevesebb háziorvos
Októbertől Budapesten is elindult a sokat kritizált új ügyeleti rendszer, amiről az Országos Mentőszolgálat és a kormány azt mondja, remekül bevált és jól működik az egész országban, míg a Magyar Orvosi Kamara és egészségügyi szakértők az ellenkezőjéről számolnak be. Az mindenesetre tény, hogy az új ügyeleti rendszer közel kétéves fennállása óta minden eddiginél több, összesen 256 háziorvos hagyta ott praxisát.
Karsai Dániel harca az eutanázia mellett
Az alkotmányjogász pert indított a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, hogy így érje el az életvégi döntésekhez való jogok kibővítését Magyarországon, és népszavazási kezdeményezést is indított. Sajnos kezdeményezései nem értek célt, de még megérhette a róla készült, Egy tökéletes nap című darab bemutatóját a 6szín-ben, amit azóta is játszanak. Ám a róla szóló, ugyanezzel a címmel októberben megjelent könyvének megjelenését már nem, szeptember 28-án halt meg a kitartóan harcoló alkotmányjogász. De ügye körül óriási társadalmi párbeszéd alakult ki, és végre porondra került az eutanázia lehetősége.
