Bár az országos online időpontfoglalási rendszertől a szakrendelések közötti várakozási különbségek csökkenését várta a kormányzat, Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász friss elemzése szerint továbbra is extrém eltérések vannak az ellátáshoz való hozzáférésben – írja a Népszava.
Hiába vált országosan szabadon választhatóvá a szakrendelésekre történő online időpontfoglalás, továbbra is szélsőségesek a várakozási különbségek – erre jutott saját elemzésében az egészségügyi jogász. Vizsgálata szerint ugyanazon szakmán belül továbbra is előfordulnak akár 6-8 hónapos eltérések a várakozási időkben, és az sem látszik, hogy a nagyvárosi térségekben, ahol egyébként is könnyebb másik rendelőt találni, jobban kiegyenlítődtek a várólisták, mint vidéken.
Például most május elején bőrgyógyászatra a fővárosban előfordul, hogy 248, Tapolcán 137 napot kell várniuk a rászorulóknak. Az urológiai szakrendelésre várakozóknak sem könnyebb: ők Veszprémben 196, Pápán 141 nap múlva kaphatnak időpontot.
Az úgynevezett EgészségAblak alkalmazáson keresztül a páciensek lakó- és tartózkodási helytől függetlenül az ország bármely pontjára foglalhatnak időpontot. A szakember manuálisan gyűjtötte ki a 2026. május 10-én az alkalmazásban elérhető legkorábbi szabad szakrendelési időpontokat, úgy, mintha különböző ellátóhelyekre próbálna időpontot foglalni.
Fotó: Kovácsy Zsombor
A feltevése az volt, hogy ha a területi kötöttségtől független rendszer ténylegesen képes a betegek egy részét a rövidebb várakozási idejű szolgáltatók felé terelni, akkor ennek kiegyenlítő hatása elsősorban olyan térségekben jelenhet meg, ahol egymáshoz közel elérhető szakrendelők közül lehet választani. Ezzel szemben a nagyobb távolságokkal és nehezebb elérhetőséggel jellemezhető térségekben ez a hatás várhatóan gyengébb. A bonyolult statisztikai számításokkal
arra a következtetésre jutott, hogy a területi ellátási kötelezettség feloldása nem eredményez egyenletesebb ellátást a nagyvárosokban, mint vidéken.
"A számok ugyanis arra is utalnak, hogy a járóbeteg-szakellátók nem bocsátják rendelkezésre egységesen ezeket az adatokat. Tehát a rendszer nem működik – tette hozzá Kovácsy Zsombor.
Szerinte hosszabb távon kapacitászervezéssel, kiemelt bérezéssel és a telemedicina szélesebb körű alkalmazásában lát megoldást, de leginkább a rendszer teljes átalakítását tartaná jónak, mivel, ahogy az az elemzésből is kiderül, az országos digitális időpontfoglalás önmagában nem elegendő a hozzáférési egyenlőtlenségek érdemi csökkentéséhez.
