Az uniós tagállamokról, Izlandról és Norvégiáról szóló dokumentumok alapján 2021-ben Magyarországon a daganatos halálozás kis híján harmadával haladta meg az EU-átlagot.
A többi uniós országhoz hasonlóan a magyar férfiak halálozási aránya lényegesen meghaladta a nőkét, majdnem kétszer nagyobb. 2011 és 2021 között az arány mind a férfiaknál, mind a nőknél jelentősen (17, illetve kilenc százalékkal) csökkent. Ez „mindkét esetben meghaladta a gazdaságilag hasonló helyzetű országokra jellemző átlagos csökkenést (12 százalék a férfiaknál és hét a nőknél)” – írja a Telex.
Az viszont „aggodalomra ad okot”, hogy „mind a felnőttek, mind a serdülők körében nagy gyakorisággal fordulnak elő a rákos megbetegedések kockázati tényezői. A magyarok körében a dohányzás, az ittasság és a túlsúly előfordulási gyakorisága egyaránt meghaladja az uniós átlagot”, ráadásul amíg az EU-ban csökkent az elhízottak aránya a felnőtteknél, Magyarországon 58 százalékra nőtt.
A kockázati tényezők között a dohányzásnál, a gyümölcs- és zöldségfogyasztásnál a legrosszabb kategória kerültünk – utóbbinál a legaljára.
A jelentés említi, hogy a kormány 2012 óta a napi testneveléssel próbál javítani a helyzeten, 2023-ban pedig bevezette a népegészségügyi termékadót, de „a túlsúly aránya folyamatosan nőtt a serdülők körében: míg 2014-ben a 15 éves magyaroknak csupán 19 százaléka volt túlsúlyos, 2022-re ez az arány 25 százalékra emelkedett.
Az emlő- és a méhnyakráknál a szervezett szűrőprogramokban is csökkent a részvétel, bár utóbbinál sok nő a magánegészségügyhöz fordul. „A vastagbélrák-szűrés lefedettsége szintén alacsony.” Magyarországon a leggyakoribb daganattípusoknál következetesen uniós átlag feletti az elkerülhető halálozás aránya.
Hozzáteszik: „Az ötéves túlélési arány elmúlt évtizedben bekövetkezett javulása azt jelzi, hogy javult a rákellátás minősége Magyarországon”.
Ráktípus szerint a fő halálokok továbbra is a tüdőrák (százezer lakosra 78 eset), a vastagbélrák (50) és az emlőrák (23). „Bár a 2011–2021 közötti időszakban Magyarországon e ráktípusok mindegyike esetében csökkent a halálozási arány, 2021-ben még mindig EU-szerte itt volt a legmagasabb az e rákos megbetegedésekből eredő regisztrált halálozási arány”. A magas szám „magyarázható azzal, hogy más európai országokhoz képest Magyarországon magas a boncolások aránya”.
A bizottsági közlemény szerint az elkövetkező napokban előterjesztik az európai rákellenes terv felülvizsgálatát. A lap hozzáteszi: a decemberben újjáalakult Európai Bizottságban a testület magyar tagja, Várhelyi Olivér felel az egészségügyért.