Az omikron XFG variánsa hetek óta terjed Európában, leginkább Svájcból, Franciaországból és Németországból jelentenek sok megbetegedést.
A Frankenstein név a Mary Shelley írónő által feltalált szörnyetegre utal, akinek regényében egy svájci tudós furcsa élőlényt hoz létre elhalt húsdarabokból.
S mivel az új mutáns a korábbi LF.7 és LP.8.1.2 variánsok vérvonalából áll, ezért aggatták rá ezt a becenevet, de a szakértők ennek ellenére nem látnak okot az aggodalomra.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) június vége óta vette fel az XFG-t a megfigyelt variánsok listájára. Ennek az az oka, hogy fertőzőbbnek tartják az előzőeknél. (De ne feledjük, már 2022-ben is ezzel a durva névvel jelöltek meg egy Covid-variánst az Egyesült Királyságban, Indiában és Thaiföldön, mert az is több mutáns keveréke volt). Mindenesetre a mostani új variáns egyelőre nem mutat súlyosabb betegséglefolyást a korábbi omikron-verziókhoz képest.
Fotó: DepositPhotos.com
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szintén a vírus terjedésének növekedését figyeli Európában. Ugyanakkor rámutat, hogy a kórházak terhelése eddig alacsony maradt.
Új tünetek is vannak
Az orvosok szerint számos gyakori tünet összhangban van a korábbi változatokkal, beleértve a köhögést, a torokfájdalmat, az orrfolyást, a lázat, az izomfájdalmakat, a fáradtságot és a fejfájást. Az íz- és szaglásvesztés, ami egykor a Covid-19 jellemzője volt, ma már ritka. Ugyanakkor több országból is jelentenek egy tipikus tünetet: a rekedt, vagy gyenge hangot, éles torokfájással párosulva. A hang hirtelen megváltozása korai figyelmeztető jel lehet a Sciencepost szakportál szerint. De Törökországból például hátfájást és hasmenést is jelentenek, mint viszonylag új tünetet.
Ami még változott, az az ellátást kérők profilja. Franciaországban a sürgősségi ellátások száma körülbelül 20 százalékkal nőtt a gyermekek, és körülbelül 12 százalékkal a 15-74 év közötti felnőttek körében, bár a kórházi felvételek száma továbbra is alacsony. A variáns a hidegebb régiókban korábban terjedő vírust is mutat, és nyáron lokalizált hullámokat okoz, amit a szakértők szokatlannak tartanak a korábbi törzsekhez képest.
De egyelőre ez sem ad okot aggodalomra: jelenleg nincs fennakadás a nyugat-európai kórházakban, és a Covid valószínűleg szezonális légúti betegséggé szelidül, mint az influenza.
Van-e oltás ellene?
Szakértők szerint a meglévő vakcinák az XFG variáns ellen is hatékonyak. Számos európai országban már megkezdődött az oltási kampány, Magyarországon azonban ismét csak később lesz vakcina, hiszen csupán szeptember végén írt ki közbeszerzést a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a tavalyi 200 ezer adag helyett mindössze 50 800 darabra.
Az NNGYK lapunknak küldött korábbi válaszából az is kiderül, ennek oka az, hogy 2024-ben mindössze 14 244 fő igényelte a Covid-oltást.
Az oltás elsősorban a veszélyeztetett embereknek ajánlott. Ide tartoznak a 65 éves és ennél idősebb emberek is, hogy csökkentsék a súlyos esetek életkorral összefüggő magasabb kockázatát. Ezenkívül ajánlott a 16 évesnél idősebb, bizonyos krónikus betegségekben szenvedőknek is.
Globális szinten a WHO jelentős növekedést figyelt meg ebben a variánsban az elmúlt hetekben. Délkelet-Ázsia régiójában 17,3-ról 68,7 százalékra, Amerika régiójában 7,8-ról 26,5 százalékra, az európai régióban pedig 10,6-ról 16,7 százalékra.
Magyarországról egyelőre nem jelentettek XFG-s esetet, másfelől viszont a koronavírus-szekvenálás (a vírus genetikai elemzése) ma már sokkal ritkábban történik, mint a járvány idején, ezért az is lehet, hogy a vírus már itt is felbukkant, csak még nem azonosították. Az NNGYK utolsó, 41. heti jelentése alapján nőtt a szennyvízben mért koronavírus örökítőanyaga, és a következő hetekben további emelkedés várható.
