Az egészségügyi miniszter a parlamentből jött át a konferenciára, aki előadásában arról beszélt, hogy nem is olyan egyszerű az új egészségügyi minisztérium kialakítása, de a szerencsés csillagzat miatt szépen halad előre.
Az egészségügyi kiadások Magyarországon alulfinanszírozottak voltak, most azonban végre prioritást élvez az egészségügy, mert a Tisza-kormány felső polcra helyezte. Hegedűs Zsolt szerint el kell érnünk az EU-átlagot, hogy a GDP-ből megfelelő forrást (4,7 százalék) biztosítson a kormány, valamint az évi 500 milliárd forintot plusz-forrást is, ami a hamarosan érkező EU-s forrásokból meg is érkezik.
„Ez az elején biztosan olyan befektetésekre megy majd, mint a szakdolgozók bértáblájának hosszútávú rendezése, és ezzel elindulnak a folyamat, amivel a HR-krízist kezelni tudjuk” – jelentette ki a miniszter.
Hangsúlyozta azt is, hogy
érdek helyett értéket szeretnének teremteni, a mennyiség helyett minőséget. A 16 évig kormányzó vezetés nem merte felvállalni a transzparens egészségügyi adatokat, de az új vezetés teljesen máshogy áll ehhez. Például július 1-jére, a Semmelweis-napra leszerelik az arcfelismerő kamerákat a kórházakban.
Abba is beavatta a hallgatóságot, hogy a minisztériumi szobájának falára ez az egyik idézet, ami felkerül: „A betegellátás minőségi mutatóinak mérései és nyilvános közzététele feltételezhetően a legfontosabb lépés az egészségügyi rendszer megreformálásához.”
Fotó: Klasszis Média/Kormos Olga
Hegedűs Zsolt angliai évei alatt mindig összehasonlította a magyar viszonyokkal a kintiekkel, és onnan hozza az abszolút transzparencia és precizitás elvét is. Hangsúlyozta: az, hogy most miniszter, azt épp az előző kormánynak köszönheti, mert revansot akart venni az elmúlt évek alatt szájzárat kapott magyar egészségügyön. Például a kórházi fertőzésekkel kapcsolatban mindent el akar követni, hogy a minimumra csökkenjenek, és hogy a protokollt mindnehol betartsák.
Beszélt arról, hogy nyílt pályázatokat fognak kiírni az egészségügyi pozíciókra és a legjobb koponyákat akarja maga köré gyűjteni. Szemléletváltást akar, ehhez keresik a megfelelő embereket. Más finanszírozást is szeretne, ezért kérte fel Kaló Zoltánt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) élére, ugyanis a forrásbiztosításban le vagyunk maradva 15 évvel.
„A legjobb gyakorlatokat kell bevezetni, a megfelelő ellátást pedig a megfelelő helyen kell nyújtani. Ébresztő Magyarország!” – mondta Hegedűs, aki bejelentette, hogy a minisztériumban lesz digitális egészségügyi államtitkár is.
Klinikai kormányzás kell a kórházakban, ezért valószínűleg ősszel olyan keretrendszert vezetnek be, amelyben a szolgáltatások magas minőségben fognak működni. Ennek kapcsán egy kormánytól független hatóságot is létrehoznak, ami nem lesz a minisztérium része, viszont felügyeli és szabályozza az egészségügyi ellátási rendszert, és transzparens jelentések alapján fog működni.
A miniszter hangsúlyozta: a beteget helyezik végre az ellátás fókuszába, miközben megkezdik az egészségügyi szakemberek megbecsülését, és az orvosi hiányszakmák megszüntetését. Ezen kívül létrehozzák a Magyar Klinikai Kiválósági Intézetet, és dolgoznak a jövő Magyar Orvosi Kamaráján is. A Független Etikai Bíróságot pedig az Igazságügyi Minisztériummal együtt fogják kidolgozni. Tehát Magyarország felszáll egy egészen már hajóra, mint amin eddig ringatózott az egészségügy. Ezért még egy idézet kap helyet irodája falán, amely a következő:
„Te magad légy a változás, amit látni szeretnél a világban” (Gandhi)
A szocialista rendszert is túlhaladó egészségügyi struktúra jött létre
Az egészségügyi miniszter előtt a konferenciát Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász nyitotta meg, aki előadásában arról beszélt, hogy honnan hova jutottunk 37 év alatt. Ennek kapcsán beszélt az egykori állami egészségügyi rendszerről, az azt követő rendszerváltó időszakról (1990-1998), az SZDSZ vezette egészségügyi kormányzásról (2006-2008), a Fidesz 2010 utáni állam által dominált egészségügyéről, illetve a Tisza-program terveiről.
Sinkó Eszter rámutatott: a Fidesz-érában az egészségügy nem volt prioritás. S bár a reformszerű Semmelweis tervet sok szegmensében nem sikerült megvalósítani ez idő alatt, voltak azért sikerek is. Ilyen volt például a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása, a népegészségügyi termékadó, vagy az EESZT kifejlesztése.
„Elképesztően centralizált, még a szocialista időszakot is meghaladó mértékű irányítási rendszer jött létre a Fidesz alatt, ahol a betegek helyzete és az egészségügyi szakdolgozók helyzete egyaránt romlott” – jelentette ki a szakértő, aki azt is hangsúlyozta a történelmi-szakmai áttekintés kapcsán, hogy azok a kormányok, amelyek nem tartották fontosnak a társadalom tagjainak megnyerését a rendszer átalakításához, előbb, vagy utóbb elbuktak (lásd: MSZP, SZDSZ, Fidesz).
„Országleltárt” készítünk
Dr. Buga László, kórházi fekvő- és járóbeteg-szakellátásért felelős államtitkár arról beszélt, hogy bár 2026. június 2-án megalakult az önálló Egészségügyi Minisztérium, de még rengeteg átalakítás kell a Belügyminisztérium alá rendelt államtitkárság átszervezéséhez, de lassan, de biztosan halad a folyamat. Hangsúlyozta, hogy az előző kormányzat egyik legfontosabb hibája a szűk kommunikáció volt, amit az egészségügyi vezetésben is továbbra is szeretnék az új kormányra jellemző transzparens párbeszéddel megerősíteni.
Az új államtitkár szerint az elmúlt években a beteg egyáltalán nem volt a rendszer középpontjában. Ezért az új irány az, hogy a hibákat felismerve tanulni kell azokból, hogy a betegeket és hozzátartozókat meghallgassák, és transzparens, félelem nélküli rendszert hozzanak létre. Egyébként más országban is szükség volt az egészségügyi rendszer váltani, ehhez17 érintett ország adatait gyűjtötte össze, ami jól jön a magyar reformokhoz. Fontos, hogy mennyire függünk az egészségügyi ellátórendszertől, s hogy meddig élnek a magyar lakosok, márpedig ezen a téren nem állunk jól.
Fontos a precíziós, azaz személyre szabott egészségügy, hogy célzottan a legrászorultabb rétegekhez jusson el. Ennek sikerét bizonyítja, a HUN-CANCER-EPI átfogó kutatása, amely igazolta a célzott prevenció hatékonyságát. Itt azt vizsgálták, hogy a dohányzás csökkentése milyen óriási mértékben javította a tüdődaganatok számának csökkenését. Ahol feltétlenül kell ilyen beavatkozás még belátható időn belül, az a végbél-, az emlő-, és a méhtesti daganatok területe.
Arról is beszélt Bóna László, hogy a nagyjából 2544 ellátó egységből jelenleg 464 nem működik (pontosabban szünetel). Arról is hozott adatokat, hogy akad olyan budapesti kórház, amelyben több a kardiológus, mint az ágy, miközben a kisebb kórházakban jóval szűkebb a kardiológusok létszáma. De számos probléma sokasodik az új egészségügyi vezetés előtt, ezért úgynevezett „Országleltárt” szeretnénk készíteni. Ez olyan adatbázisok összessége lenne, amelyben a szakmai kollégiumok és kamarák, a szektorsemleges, infrastrukturális és egészségügyi intézmények adatai kerülnének egy helyre, ezért minden kórházat arra kér, hogy segítsék ezt kialaktani.
Elhangzott az is, hogy az új vezetés asztalán van az egészségügyi közszolgálati jogviszony változtatása, de azt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta az államtitkár, hogy teljesen megszűnik-e, vagy sem.
