5p

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Azok a felnőttek, akik gyermekkorukban nehézségekkel szembesültek, jelentősen nagyobb valószínűséggel haltak meg vagy kerültek kórházba a Covid miatt. Ez a legfontosabb megállapítása egy friss brit tanulmánynak.

Az Egyesült Királyságban 150 000 felnőtt bevonásával készült tanulmány megállapította, hogy a gyermekkori traumákról beszámolóknál 25 százalékkal volt nagyobb a Covidhoz kapcsolódó halálozás valószínűsége, és 22 százalékkal magasabb volt náluk a Covid-fertőzés miatti kórházi kezelések száma. 

A gyermekkori trauma magában foglalja a fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazást, az elhanyagolást, a háztartási működési zavarokat és azt, amit sokan "mérgező stressznek" neveznek – mutat rá a tanulmány, amely az angliai Biobank adataira támaszkodott.

Ez egy nagy orvosbiológiai adatbázis, amely több mint 500 ezer, 40-69 év közötti önkéntes statisztikáit tartalmazza az Egyesült Királyság egész területén, és közel egyharmaduk adott tájékoztatást gyermekkoráról. A tanulmány készítői az adatok alapján visszakeresték az érintettek Covid-dal kapcsolatos orvosi feljegyzéseit, illetve a Covidban elhunytak dokumentumait.

Bár további kutatásokra van szükség, ezek a kezdeti eredmények rávilágítanak a gyermekkori stressz tartós hatásaira, és arra, hogy nekik igen korán pszichológiai támogatást kellene nyújtani az egész életen át tartó egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében.

Ápolók látnak el egy beteget 2021-ben a Jósa András Oktatókórház Covid-intenzív osztályán - a kórházakból a járvány kezdete óta csak ilyen beállított képek kerülhetnek ki. Fotó: MTI/Balázs Attila
Ápolók látnak el egy beteget 2021-ben a Jósa András Oktatókórház Covid-intenzív osztályán - a kórházakból a járvány kezdete óta csak ilyen beállított képek kerülhetnek ki. Fotó: MTI/Balázs Attila

Ezért számít

A Covid-19 2023 novemberéig 7 millió ember halálát okozta a világon. Ez pedig aláhúzza a járványhoz kapcsolódó kórházi kezeléshez és halálhoz vezető kockázati tényezők megértésének fontosságát. Korábbi kutatások már vizsgálták a koronavírus demográfiai kockázati tényezőit, beleértve az életkort, fajt, etnikai hovatartozást, jövedelmet és iskolai végzettséget. 

De ez az első olyan tanulmány, amely összefüggésbe hozza a gyermekkori élményeket a felnőttkori Covid-19 kimenetelekkel.

A tanulmány fontos megállapításai azt sugallják, hogy a kora gyermekkori traumákat fel kell venni a betegségek kockázati tényezői közé – nem csak a koronavírus, hanem talán más betegségek esetében is. A vizsgálat arra is rávilágít, hogy az aránytalanul sok csapástól és traumától sújtott közösségek különösen érzékenyek lehetnek a negatív egészségügyi következményekre. Ez sokszorosan igaz azokra a közösségekre, ahol magas a helyi erőszak, a stressz és a szegénység.

Így függenek össze a dolgok 

A kutatás ötletét azok a korábbi munkák adták, amelyek összefüggést találtak a gyermekkori káros élmények és a felnőttkori egészségügyi problémák között. A jelentős gyermekkori bántalmazást átélő felnőtteknél megnövekedett a krónikus betegségek, köztük a szívbetegség, a tüdőbetegség, a rák és a korai halálozás kockázata.

A kutatók még mindig azt próbálják megérteni, hogy a gyermekkori nehézségek hogyan járulnak hozzá a felnőttkori negatív egészségügyi szövődményekhez, és arra gondolnak, hogy ennek elsősorban biológiai oka lehet.

Például az átélt traumák túlzott gyulladáshajlamot okozhatnak. 

A gyulladás általában a szervezet védekező reakciója, amelyet káros ingerek, például kórokozók, sérült sejtek vagy toxinok váltanak ki. A túlzott gyulladás azonban összefügg az agyvérzésekkel, szívrohamokkal és más egészségügyi állapotokkal, amelyek a Covid negatív kimeneteléhez vezethet.

Ezzel szemben a korai nehézségek és a gyengébb egészségi állapot közötti összefüggések hátterében viselkedési jellegű okok állhatnak. A traumák ugyanis sokszor vezetnek oda, hogy felnőttként nehezebb megélhetéssel küzdenek, és kevésbé válnak iskolázottá. Ezek a tényezők már összefüggésbe hozhatók az orvosi ellátáshoz való rosszabb hozzáféréssel és az alacsonyabb szintű egészségügyi ellátással. És korábbi tanulmányok szerint az alacsonyabb jövedelmű emberek gyakrabban voltak kitéve a Covidnak a munkahelyükön. 

De a korai problémák a depresszióhoz és a rossz mentális állapothoz is társulhatnak. Ez viszont már a biológia és a viselkedés későbbi változásait eredményezheti egyszerre.

A következő lépés

A tanulmányt készítők csapata azt tervezi, hogy tovább folytatja ezeket a vizsgálatokat, azaz legalább 30 000–50 000 résztvevő adatait vizsgálja meg, hogy kiderüljön, a gyermekkori traumák összefüggésben állnak-e más egészségügyi következményekkel is, mint például a hosszú-, vagy poszt-Coviddal.

A szakértők szerint egyre világosabb, hogy ha többet megtudunk arról, hogyan ágyazódnak be a gyermekkori traumák a szervezetbe, akkor felkészülhetünk a lehetséges beavatkozásokra, így megelőzhetőek lennének például olyan hosszú távú egészségügyi következmények, mint a Covid-19-hez kapcsolódó problémák.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!