Az Egyesült Királyságban 150 000 felnőtt bevonásával készült tanulmány megállapította, hogy a gyermekkori traumákról beszámolóknál 25 százalékkal volt nagyobb a Covidhoz kapcsolódó halálozás valószínűsége, és 22 százalékkal magasabb volt náluk a Covid-fertőzés miatti kórházi kezelések száma.
A gyermekkori trauma magában foglalja a fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazást, az elhanyagolást, a háztartási működési zavarokat és azt, amit sokan "mérgező stressznek" neveznek – mutat rá a tanulmány, amely az angliai Biobank adataira támaszkodott.
Ez egy nagy orvosbiológiai adatbázis, amely több mint 500 ezer, 40-69 év közötti önkéntes statisztikáit tartalmazza az Egyesült Királyság egész területén, és közel egyharmaduk adott tájékoztatást gyermekkoráról. A tanulmány készítői az adatok alapján visszakeresték az érintettek Covid-dal kapcsolatos orvosi feljegyzéseit, illetve a Covidban elhunytak dokumentumait.
Bár további kutatásokra van szükség, ezek a kezdeti eredmények rávilágítanak a gyermekkori stressz tartós hatásaira, és arra, hogy nekik igen korán pszichológiai támogatást kellene nyújtani az egész életen át tartó egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében.
Ezért számít
A Covid-19 2023 novemberéig 7 millió ember halálát okozta a világon. Ez pedig aláhúzza a járványhoz kapcsolódó kórházi kezeléshez és halálhoz vezető kockázati tényezők megértésének fontosságát. Korábbi kutatások már vizsgálták a koronavírus demográfiai kockázati tényezőit, beleértve az életkort, fajt, etnikai hovatartozást, jövedelmet és iskolai végzettséget.
De ez az első olyan tanulmány, amely összefüggésbe hozza a gyermekkori élményeket a felnőttkori Covid-19 kimenetelekkel.
A tanulmány fontos megállapításai azt sugallják, hogy a kora gyermekkori traumákat fel kell venni a betegségek kockázati tényezői közé – nem csak a koronavírus, hanem talán más betegségek esetében is. A vizsgálat arra is rávilágít, hogy az aránytalanul sok csapástól és traumától sújtott közösségek különösen érzékenyek lehetnek a negatív egészségügyi következményekre. Ez sokszorosan igaz azokra a közösségekre, ahol magas a helyi erőszak, a stressz és a szegénység.
Így függenek össze a dolgok
A kutatás ötletét azok a korábbi munkák adták, amelyek összefüggést találtak a gyermekkori káros élmények és a felnőttkori egészségügyi problémák között. A jelentős gyermekkori bántalmazást átélő felnőtteknél megnövekedett a krónikus betegségek, köztük a szívbetegség, a tüdőbetegség, a rák és a korai halálozás kockázata.
A kutatók még mindig azt próbálják megérteni, hogy a gyermekkori nehézségek hogyan járulnak hozzá a felnőttkori negatív egészségügyi szövődményekhez, és arra gondolnak, hogy ennek elsősorban biológiai oka lehet.
Például az átélt traumák túlzott gyulladáshajlamot okozhatnak.
A gyulladás általában a szervezet védekező reakciója, amelyet káros ingerek, például kórokozók, sérült sejtek vagy toxinok váltanak ki. A túlzott gyulladás azonban összefügg az agyvérzésekkel, szívrohamokkal és más egészségügyi állapotokkal, amelyek a Covid negatív kimeneteléhez vezethet.
Ezzel szemben a korai nehézségek és a gyengébb egészségi állapot közötti összefüggések hátterében viselkedési jellegű okok állhatnak. A traumák ugyanis sokszor vezetnek oda, hogy felnőttként nehezebb megélhetéssel küzdenek, és kevésbé válnak iskolázottá. Ezek a tényezők már összefüggésbe hozhatók az orvosi ellátáshoz való rosszabb hozzáféréssel és az alacsonyabb szintű egészségügyi ellátással. És korábbi tanulmányok szerint az alacsonyabb jövedelmű emberek gyakrabban voltak kitéve a Covidnak a munkahelyükön.
De a korai problémák a depresszióhoz és a rossz mentális állapothoz is társulhatnak. Ez viszont már a biológia és a viselkedés későbbi változásait eredményezheti egyszerre.
A következő lépés
A tanulmányt készítők csapata azt tervezi, hogy tovább folytatja ezeket a vizsgálatokat, azaz legalább 30 000–50 000 résztvevő adatait vizsgálja meg, hogy kiderüljön, a gyermekkori traumák összefüggésben állnak-e más egészségügyi következményekkel is, mint például a hosszú-, vagy poszt-Coviddal.
A szakértők szerint egyre világosabb, hogy ha többet megtudunk arról, hogyan ágyazódnak be a gyermekkori traumák a szervezetbe, akkor felkészülhetünk a lehetséges beavatkozásokra, így megelőzhetőek lennének például olyan hosszú távú egészségügyi következmények, mint a Covid-19-hez kapcsolódó problémák.
