4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Egy új tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a pénzügyi előrelátás hiánya megnöveli a halálozás kockázatát.

Felmérést készítettek az Amerikai Egyesült Államokban és Angliában, hogyan viszonyulnak a pénzügyi kiadások és a megtakarítások tervezése a halálozási statisztikákhoz. A demográfiai adatok alapján a rövidebb tervezési idő miatt az angol lakosoknál 9 százalékkal volt nagyobb a halálozás kockázata, az amerikaiaknál pedig 7 százalékkal.

Hasonló eredmények születtek az egészségi állapotra vonatkozóan is: az egészség hosszabb távú tervezése is alacsonyabb szintű a kevés pénzügyi forrással rendelkezőknél.

A rosszabb anyagi körülmények között élők kevésbé tervezik a jövőjüket. Fotó: Depositphotos
A rosszabb anyagi körülmények között élők kevésbé tervezik a jövőjüket. Fotó: Depositphotos

Tudvalevő, hogy a halandóság terén jelentős egyenlőtlenség mutatkozik a társadalmi-gazdasági csoportok között. Például az Egyesült Államokban a legújabb becslések szerint a leggazdagabb és legszegényebb népesség várható élettartama közötti különbség közel 20 év. 

Ennek okai között vannak a gazdasági egyenlőtlenség pszichológiai következményei, vagy az egészségügyi ellátásra való költés szűk lehetősége. Azt viszont még nem vizsgálták, hogy mekkora szerepet kap az élettartam hosszában az emberek jövőorientáltsága, például az, hogy milyen pénzügyi magatartással élnek.

Ebben a kutatásban azt tesztelték, hogy a jövőt tervező magatartásbeli különbségek mennyire függenek össze az egészségi állapottal és a halálozással. Ehhez két, az Egyesült Államokban és Angliában élő idős emberek körében végzett országos reprezentatív felmérés segített a szakértőknek, hogy összevessék az egyének tervezési idősíkját az országok hivatalos kormányzati halálozási rekordjaival. Fontos kérdés ugyanis, hogy azok az emberek, akik nem készítenek előrelátó pénzügyi terveket, valóban nagyobb egészségügyi, illetve halálozási kockázatnak vannak-e kitéve.

A kutatás rámutat, hogy milyen sokan küszködnek a jövő tervezésével és a pénzügyi felkészületlenséggel.

Ugyanis az emberek egy része nehezen tud előrenézni, mert általában lefoglalja őket a jelen, sőt, korábbi tanulmányok bizonyítják, hogy a jövőbeni fogyasztásuk felett döntő emberek sokszor irracionálisan türelmetlenek.

A közgazdaságtan elméletei szerint az emberek életciklusuk minden időszakában – még ha különböző hangsúllyal is – odafigyelnek a tervezésre, de az empirikus kutatások azt mutatják, hogy gyakran mégsem az optimális megoldásokat választják, mert hiányzik a „pénzügyi készségük”. Ez a tanulmány az első, amely rámutat, hogy a jövőre való fókuszálás hiánya a pénzügyi döntéshozatalban – amit pénzügyi tervezésnek nevezünk – összefüggésben van a magasabb halálozási kockázattal.

Beigazolódott, hogy azok, akik hosszabb időtávot vesznek figyelembe pénzügyi terveikben, alacsonyabb halálozási rátával rendelkeznek, és jobb egészségi állapotban maradnak, mint a rövidebb időtávban gondolkodók. A rövid tervezés pedig az olyan személyeknél tapasztalható, akik úgy gondolják, hogy nem fognak hosszú ideig élni. A szegénységgel kapcsolatos kutatások is azt sugallják, hogy azok, akik nem rendelkeznek pénzügyi forrásokkal, inkább a jelenre összpontosítanak a jövő rovására. 

Pedig azok, akik hajlamosabbak jövőbeli pénzügyi terveket készíteni, csökkenthetik a pénzügyi stressz okozta mentális és fizikai megterhelést, és pénzügyi rugalmasságot is ki tudnak építeni életük során.

Fontos megérteni azt is, hogy kinek az egészsége profitálhat leginkább a hosszú távú tervezésből. Ugyanis a nagyobb vagyonnal és jövedelemmel rendelkező egyének kevésbé nyerhetnek azzal, ha előre terveznek a pénzükkel, mert jókora „pénzügyi pufferrel” rendelkeznek, ami védi őket a kiadási sokkok ellen. Ezért a tervezés nagyobb mértékben javít az alacsony jövedelműek és a kisebb vagyonúak egészségi állapotán és halálozási arányán. 

A kutatás szerzői szerint mivel az eredmények két különböző ország két különböző populációjára vonatkoznak, ezért általánosítható trendeket tükröznek. Mindez arra utal, hogy Magyarországra vetítve szintén igazak lehetnek ezek a megállapítások, és ehhez a mostani inflációs környezet sajnos hozzá is járulhat. 

Mindebből az következik – mutat rá a Jorunals tanulmánya –, hogy a társadalom egyre nagyobb részének a jóléte attól függ majd, hogy az egyének képesek-e megfelelően tervezni a pénzügyi jövőjüket. Az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban talált bizonyítékok a pénzügyi tervezés és az egészségügyi eredmények közötti kapcsolatra vonatkozóan rávilágít annak létfontosságára, hogy átfogóbban megértsük azokat a folyamatokat, miszerint az emberek jövőtervezése, gazdasági körülményei és élettartamuk hosszúsága összefügg egymással. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!