„Nem zárható ki, hogy mesterségesen előállított vírussal van dolgunk” – mondta a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyarországon több mint ötven év után felbukkanó ragadós száj- és körömfájás kórokozójáról.
A miniszter újságírói kérdésre reagálva azt állította, hogy laboratóriumi információ alapján lehetséges, hogy a száj- és körömfájás mesterségesen, egy kémcsőben jött létre. Arra a felvetésre, hogy biológiai támadás érte-e Magyarországot, Gulyás azt mondta, hogy ezt száz százalékig nem tudja megerősíteni, és a vizsgálatot, amire a kijelentését alapozza, egy külföldi laborban végezték.
„Ez azt jelentené, hogy valaki összerakott egy vírust” – mondta a Qubitnek Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának igazgatója.
„Ennek a lehetősége tendál a nullához” – tette hozzá.
Fotó: PTE
Amikor a rendelkezésre álló genetikai adatok alapján megtörténik a vírus besorolása, az nem a teljes genom alapján történik, így ebből annyi következtetést lehet levonni, hogy az mely országokban terjedő törzsekhez hasonlít a leginkább.
A ragadós száj- és körömfájás kórokozója évszázadok óta fertőzi az állatállományokat, és ez volt az első állati vírus, amit a tudomány még a 19. század végén felfedezett. A vírus, amit Magyarországon eddig négy Győr-Moson-Sopron megyei szarvasmarhatelepen mutattak ki, az európai uniós laboratóriumi vizsgálatok szerint az O-szerotípusba tartozik. Ez a világon kiinduló ragadós száj- és körömfájás járványok több mint kétharmadáért felelős, és évtizedek óta ismert.
A szakember szerint az elérhető hírek alapján a mostani hazai járvány pakisztáni eredetű lehet.
A mesterséges környezetre vonatkozó megjegyzés tudományosan értelmezve azt jelentheti, hogy egy pakisztáni laboratóriumban regisztrált törzshöz hasonlít a legjobban, mondta Kemenesi, de ezt részleges genomadat alapján állapítják meg, és a hasonlóság önmagában kevés. Azt, hogy a vírus onnan miként jutott el hozzánk, és jelen volt-e a kettő között a természetben, járványügyi nyomozásnak kell feltárnia, amihez elengedhetetlenek a megfigyelési (surveillance) adatok.
A virológus szerint a genetikai adatokból esetenként igen téves következtetések vonhatók le, amire egy korábbi ebolajárvány során is volt példa. A Virológia Pécs Facebook-oldalon közzétett magyarázó poszt itt olvasható.
