Április 17-től Hongkong átmenetileg megtiltotta valamennyi emberi fogyasztásra szánt baromfi és baromfitermékek behozatalát Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéből, miután a két vármegyét újra elérte a madárinfluenza. Mindezt egy nappal később jelentették be, mint hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma – a szokásos tavaszi madárvonulással fokozódó fertőzések következtében – április közepén madárinfluenza-vírus jelenlétét mutatta ki Békés és Jász-Nagykun-Szolnok több állattartó telepén is. A Békés vármegyei Tótkomlóson egy több mint 44 ezer pecsenyekacsát tartó gazdaságban, a Pusztaföldváron egy másfélezres lúdtenyészetben, illetve a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Öcsödön lévő csaknem 20 ezres pulykatelepen lettek gyanúsak az idegrendszeri tünetek és a nagy elhullás.
Fotó: Depositphotos
A Nébih-vizsgálat igazolta is a vírus H5N1 altípusát az elhullott állatokból vett mintákból. A hatóság közben Tótkomlóson még egy kacsa-, valamint egy lúdtelepen is kimutatta a vírust, megkezdték az érintett állományok felszámolását. A gazdaságok körül a járványügyi hatóság kijelölte a 3 kilométeres sugarú védőkörzetet, a 10 kilométeres sugarú megfigyelési körzetet.
Bármikor újra megjelenhet
Mindez csak pár hónappal azután történt, hogy a vándormadarak őszi vonulásával tavaly decemberben Győr-Moson-Sopron, majd Komárom-Esztergom vármegyében is azonosították a madárinfluenzát, januárban pedig Somogy vármegyében is megjelent a H5N1.
Ezek az esetek is mutatják, hogy a magas patogenitású madárinfluenza vírusa bármikor (újra) megjelenhet. A járvány megállítása érdekében a hatóság arra kérte az állattartókat, hogy szigorúan és következetesen tartsák be a járványvédelmi előírásokat. Égető szükség van erre, mert nemcsak itthon, immár Európa-szerte egyre nagyobb gondot okoz a madárinfluenza, amely ellen a szakemberek szerint már uniós összefogás szükséges.
Vakcinabank
A tavaly novemberben induló madárinfluenza járvány során 2024. február elejéig összesen 76 megerősített pozitív esetet dokumentált a Nébih, amelyben tíz vármegye vált érintetté. Ez idő alatt a járvány megfékezésére több mint 1,6 millió állatot öltek le.
A betegség azonban napjainkra lényegében állandósult a hatóság szerint és rendszeres megjelenése rendkívül jelentős gazdasági kárt okoz. Ezért szakértői csoport vizsgálja a vakcinázás lehetőségét, mint a járvány elleni védekezés esetleges hatékony, szükségszerű kiegészítő eszközét. A hivatal a Ceva-Phylaxia Zrt.-vel együttműködve vakcinabankot hozott létre. A Ceva által gyártott madárinfluenza vírus elleni vakcina már ideiglenes, „rendkívüli körülmények esetére” vonatkozó engedélyt kapott. A felek megállapodtak arról is, hogy a vakcinából a cég készletet tart fenn a hatóságnak. Az induló mennyiség 300 ezer adag lesz.
A gyorsan terjedő madárinfluenza miatt az EU úgy döntött, hogy 40 millió oltást vesz és oszt szét 15 tagállama között. Az erről kötött szerződés értelmében az EU 665 ezer adagot kap a CSL Seqirus oltóanyag-gyártótól, és további 40 millió oltóanyagra szóló opciót, legfeljebb négy évre. A vakcinákat az Európai Bizottság sürgősségi egészségügyi szerve, a HERA (Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatósága), valamint 15 uniós és európai gazdasági térségbeli ország közösen szerzi be.
"Tagállamainkkal együtt több mint 40 millió adag madárinfluenza elleni vakcinához biztosítjuk a hozzáférést a leginkább veszélyeztetettek védelme érdekében. Az azonnali szükségletet jelentő országokba már úton vannak a szállítmányok" – erősítette meg Stella Kyriakides, az EU egészségügyi biztosa. Azt is elárulta, hogy az első szállítmányokat Finnországba viszik, ahol a baromfifarmokon dolgozók és állatorvosok kapják.
Vadmadárról macskára
A lap azt is megjegyzi, hogy a H5N1 vírus az Egyesült Államok legtöbb államában is elterjedt, elsősorban baromfit fertőz, de az elmúlt hónapokban több mint 80 tejgazdaságot is érintett. Az emberre történő átvitel továbbra is ritka, de az április járvány során három ember is megfertőződött H5N1-gyel az Egyesült Államokban, akik fertőzött szarvasmarhákkal érintkeztek. Némi vigasz, hogy az EU-ban június eleje óta – az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint – sem emberekben, sem szarvasmarhákban nincs aktív eset.
Ugyanakkor hazánkban is kimutatták már emlősállatból a madárinfluenza vírusát. A Nébih laboratóriumában májusban egy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében elhullott házimacskánál találták meg a H5N1 altípust. A fertőzött macskával együtt tartott állatok ugyan egyelőre tünetmentesek, de folyamatosan vizsgálják őket. Valószínű, hogy a macska vadmadárral érintkezve kapta a fertőződést.
A hivatal szerint az emlősállatokban megállapított magas patogenitású madárinfluenza nem von maga után olyan szigorú járványügyi intézkedéseket, mint a baromfikon igazolt fertőzés. Hazánkban más emlősállatból egyelőre nem is mutatták ki a betegséget. Az emlősállatoknál Európa-szerte csak elszórtan azonosították a kórokozót, nagy kiterjedésű megbetegedés kizárólag baromfifajokban jellemző. Az EFSA kockázatbecslése alapján pedig – az amerikai esetek ellenére – továbbra is elhanyagolható az esélye, hogy a vírus embert fertőzzön meg.
A tavaszi madárvonulás után átmenetileg a szárnyasok körében is szerény a fertőzés. A Nébih június 7-i adatai szerint jelenleg az EU-ban Bulgária, Finnország és Spanyolország fertőzött madárinfluenzával. Az elmúlt 30 napban Európában mindössze két bolgár baromfitartó gazdaságban és két vadmadárból mutatták ki újonnan a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
Így előzze meg!
A madárinfluenza elsősorban a házi- és vadon élő madarak vírusos megbetegedése, amely az állatok elhullásához vezet. Megjelenése jelentős gazdasági kárt okoz. Ennek megakadályozása és a továbbterjedés kockázatának csökkentése érdekében több óvintézkedést is be kell tartani, ha a fertőzés fenyeget. A legfontosabb, hogy zárt, fedett helyen kell a szárnyasokat tartani, hogy ne érintkezhessenek vadon élő madarakkal, illetve a kifutót madárhálóval kell védeni. Az állatokat csak fedett és zárt helyen szabad etetni, itatni. A takarmányt és alomanyagot szintén fedett, zárt helyen letakarva kell tárolni, hogy a vadmadarak ne férjenek hozzá. Döntő a higiéniai szabályok betartása is. A szárnyasokkal való érintkezés előtt és után alaposan kezet kell mosni. Aki háztájiban tartja a szárnyasokat, az se használja más célra az állatok gondozásakor viselt öltözetet, cipőt, csizmát se. Mindennap alaposan tisztítsa meg az állatok gondozásakor használt eszközöket. A beteg, elhullott állatokat pedig csak nejlon- vagy gumikesztyűvel fogja meg. Új állomány beszerzésekor az újonnan vásárolt állatokat el kell különíteni a meglévőktől. Állati hullát és mellékterméket csak engedéllyel rendelkező vállalkozóval szállíttassa el. Ha beteg elhullott (vad)madarat talál a gazdaság közelében, értesítse állatorvosát vagy a területileg illetékes járási hivatalt.
