Az egyes fázisú gyógyszerkisérletek 60 önkéntes bevonásával kezdődtek az Egyesült Államokban.
Az első klinikai fázisban a vakcina hatóanyagának (BNT165b1) biztonságosságát, hatásosságát és immunogenitását vizsgálják. A vizsgálatok arra irányulnak, hogy azonosítsák a maláriát okozó parazita különböző antigénjeit, majd ezt követően a kisérletek a következő klinikai fázisokban már a kiválasztott komponensű oltóanyaggal folytatódhatnak.
A BionTech közlése szerint a szer jóváhagyása után az afrikai kontinensen is létrejöhetnek kapacitások a malária elleni szer gyártása.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a malária világszerte 619 ezer ember halálát okozta 2021-ben, a halálesetek 95 százalékát Afrikában jegyezték fel. Tavaly az esetszám elérte a 247 milliót, azonban a növekedés a korábbi évekhez képest lassulást mutat - közölte a szervezet a napokban.
A malária ellen engedélyezett első oltóanyagot a brit gyógyszeripari óriás, a GlaxoSmithKline fejlesztette ki, több mint három évtized kutatómunkát követően. A WHO által tavaly engedélyezett RTS'S (Mosquirix) néven futó, négy dózisú vakcina hatékonyága azonban mintegy 30 százalékos.
Az Oxford Egyetem is dolgozik egy malária elleni vakcinán. A brit kutatók szeptemberben jelentették, hogy a R21/Matrix-M nevű oltóanyag jövőre kerülhet piacra. Az elsődleges eredmények ígéretesek, négy dózis után mintegy 80 százalékos hatékonyságot mutattak ki a teszteken.
(MTI)
