Szerdától csütörtökre virradóra, tizenhét órán át tartó parlamenti obstrukcióban állt a vita kereszttüzében a Magyar Orvosi Kamara által nem támogatott, s az ellenzék által is kritizált, hat törvényt is módosító egészségügyireform-csomag. A parlament előtt álló módosítás egyike a háziorvosi praxisokat és az ügyeleti rendszert is érinti.
A tervek szerint – Budapest kivételével – az Országos Mentőszolgálatra (OMSZ) bíznák az ügyeleti feladatokat. Sőt, a jövőben országosan 81 járásnak lenne 102 ügyeleti központja a jelenlegi közel 300 helyett.
Ebből 21 csak gyermek, 21 csak felnőtt ellátóhely, és 60 vegyes, felnőtteket és gyermekeket is fogadó lenne. Megyénként 3-4 úgynevezett Járási Sürgősségi Alapellátási Központ működne. Több megyében a mostani csaknem tucatnyi orvosi ügyeleti pontból néhány maradna. A koncepció bírálói szerint mindez főként az aprófalvas megyékben jelenthet komoly betegbiztonsági kockázatot, mondván, az OMSZ-nek a mentés mellett az országos alapellátási ügyeletek működtetésére nincs elegendő szakembere – orvosa, ápolója – sem.
2021-ben többet költött az állam erre
A zárszámadás adatai szerint az állam a háziorvosi ügyeleti ellátás díjazására 2021-ben 12,6 milliárd forintot költött, közel 25 százalékkal többet, mint az azt megelőző évben. Minden bizonnyal ez is hozzájárult a kormány változtatási szándékához.
A központi ügyeleti szolgáltatók száma 2021 decemberében 227 volt, az általuk ellátott lakosságszám meghaladta a 9,9 millió főt (ami nagyobb szám, mint Magyarország teljes lakossága).
Ez azt jelenti, hogy – a 2020-as évhez hasonlóan – az ország lakosságának több mint 99 százaléka központi ügyelet keretében belül vehette igénybe a sürgősségi ellátás e szintjét. Mindebből az következik, hogy a szűkítési szándék ellenére óriási szükség van ezekre az ügyeleti pontokra.
2020-ban nőtt legjobban a betöltetlen háziorvosi praxisok száma
Nos, a zárszámadás az évek óta lejtmenetet vett háziorvosi rendszerről is közöl adatokat.
A betöltetlen körzetek száma 2020-ról 2021-re 571-ről 647-re nőtt, ebből az egy éven túl betöltetlen praxisok száma 402-ről 474-re duzzadt.
A tendencia régóta él: míg 2017-ben csak néggyel nőtt az üres rendelők száma, 2018-ban már 53 újabb üres praxist jelentettek a megelőző évihez képest, 2019-ben 62-vel, 2020-ban 107-tel nőtt ez a szám.
Rápillantottunk az idei, 2022. novemberi adatokra is, melyek megyei bontásban így néznek ki: Baranya (21), Bács-Kiskun (31), Békés (46), Borsod-Abaúj-Zemplén (74), Csongrád (16), Fejér (34), Győr-Moson-Sopron (15), Hajdú-Bihar (21), Heves (37), Komárom-Esztergom (21), Nógrád (36), Pest (57), Somogy (33), Szabolcs-Szatmár-Bereg (31), Jász-Nagykun-Szolnok (44), Tolna (27), Vas (30), Veszprém (27), Zala (21), Budapest (57).
Összesen tehát 679 betöltetlen háziorvosi praxis van e pillanatban Magyarországon, ami ugyan kisebb mértékű éves szintű növekedés a tavalyinál, de így is 40 háziorvos hagyta ott a praxisát eddig 2022-ben.
A praktizáló orvosok életkorát a zárszámadás egy ábrával szemlélteti. Eszerint a legtöbb háziorvos átlagéletkora 59 év, ami azt jelenti, hogy 10 százalékuk 42 évnél fiatalabb, 90 százalékuk 73 év alatti, de még 80 pluszos aktívan dolgozó orvosok is vannak közöttük.
A jövőben nem lesznek betöltetlen praxisok?
A reformjavaslat szerint a jövőben nem lesznek betöltetlen háziorvosi körzetek, mert megszüntetik azok elaprózottságát. Jelenleg 1825 olyan körzet van, ahol az egy orvoshoz tartozó betegek száma nem éri el az 1200 főt. Ezért 2028. január 1-jéig megszüntetnék az 1200 fő alatti háziorvosi praxisokat, az új körzethatárok kijelölésének joga az Országos Kórházi Főigazgatósághoz (OKFŐ) kerül, ők veszik át az önkormányzatoktól a praxisjogok kezelését is. Az ígéretek szerint egyetlen orvost sem fosztanak meg a praxisjogától, így ezért kárpótolni sem kell őket.
2021-ben egyébként átlagosan 6 494 háziorvosi szolgálat finanszírozására volt érvényes szerződése a NEAK-nak, de érdekesek még ezek a 2021-es számok is:
- Az egy szolgálatra jutó 2021. évi összes finanszírozás átlagos összege (eszköz- és ingatlantámogatással) 30,4 millió forint volt, mely 2,5 millió forint havi átlagbevételt eredményezett.
- Ez azt jelenti, hogy a területi ellátási kötelezettségű háziorvosi szolgálatok esetében a finanszírozás több mint 50 százalékkal emelkedett, ami a zárszámadás szerint szinte teljes mértékben a bértámogatási díjazás bevezetésének köszönhető, mely mértékét a háziorvosok esetében a választott praxisközösségi együttműködési formához köti a jogszabály.
- A területi ellátási kötelezettséget nem vállaló praxisok átlagos díjazása éves szinten 5,1 millió forint volt, mely havi 455,8 ezer forintot jelentett, ami enyhén csökkent 2020-hoz képest.
- A praxisok 53,9 százaléka a felnőtt korúak, 23 százaléka a gyermekek ellátását biztosította, 23,1 százaléka pedig vegyes típusú szolgálatként működött.
- A vállalkozási formában működtetett háziorvosi szolgálatok száma 2021. decemberben 5 746 volt, amely az összes finanszírozott praxis 88,6 százalékát teszi ki, ez közel 1 százalékponttal kevesebb az előző éves értéknél.
