Tegnap Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes benyújtotta a parlament elé azt az egészségügyről szóló törvényjavaslat-csomagot, melynek több pontjával nem ért egyet sem a Magyar Orvosi Kamara, sem a Magyar Rezidens Szövetség.
Mint a törvényjavaslat írja, céljuk: az egészségben eltöltött évek számának további növelése, az egészségügyi rendszer széttagoltságának és a területi különbségeknek a csökkentése, az egészségügyi rendszer összehangolt feladatellátása, a kiszámítható, állandó helyen elérhető orvosi ügyeleti ellátás biztosítása, valamint az Országos Mentőszolgálat szerepének erősítése az országos ügyeleti ellátásban, az egészségügyi ellátás körében az ellátottak által felkérhető személyes segítő igénybevétele, a tartós ápolásra-gondozásra szorulók részére szakápolási központok kapacitásbővítése, az alapellátási praxisok szakmai megerősítése és a területi különbségek kiegyenlítése, egységes alapellátási háttérinformatikai rendszer kialakítása, a többlet gyógyító tevékenység hatékonyabb jutalmazása, továbbá az egészségügyi rendszer működésének átláthatóbbá tétele.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő megint jól jár
Ennek érdekében – összeszámoltuk -, a következő törvényeket fogják módosítani:
- a szociális igazgatásról és ellátásról
- az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó adatok kezeléséről és védelméről
- az egészségügyről
- az önálló orvosi tevékenységről
- a helyi önkormányzatokról
- az egészségügyi alapellátásról
- valamint az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényen is változtatnak majd.
Az egyik legkardinálisabb változás lesz a szakápolás „lepasszolása” a szociális ellátórendszernek, az úgynevezett szakápolási központoknak. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő szerint ezek a módosítások azt jelentik, hogy a feladatokat "az a szociális ellátórendszer venné át, amely - az előző rendelkezés alapján - az állam helyett a hozzátartozókra épülne", s a pénz határozna meg ismét mindent.
Ugyanis a törvénytervezet írja is, hogy „az átvevő fenntartó tájékoztatja majd a beteget vagy törvényes képviselőjét a fizetendő térítési díj szabályairól".
Azaz betegek fognak kiesni a rendszerből, de ápolók is, hiszen közalkalmazotti jogviszonyuk egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át.
Sőt, ennek kapcsán az is kiderül a törvénytervezetből, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. portfóliója ismét új ingatlanokkal fog bővülni.
Még szokni kell: vármegyei kórház
Aztán a törvénymódosítás kimondja: a városi kórház az a gyógyintézet, amely 0-24 órában betegfogadásra alkalmas és legalább kettő, a miniszter által rendeletben meghatározott szakmában nyújt fekvőbeteg-szakellátást, a vármegyei kórház pedig az a gyógyintézet, amely 0-24 órában biztosít sürgősségi ellátást és legalább öt, a miniszter által rendeletben meghatározott szakmában nyújt fekvőbeteg-szakellátást.
A tervezet többek között szót ejt az egészségügyi dolgozók vezényelhetőségéről is, a háziorvosi praxisok átalakításáról, de arról is, hogy a háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásról a jövőben az állami mentőszolgálat gondoskodik majd (a fogorvosi ügyelet és Budapesten az alapellátási ügyelet kivételével). De itt sorjázik az a módosítás is, hogy a védőnői hálózat az önkormányzatoktól az állam kezébe kerül, s egészségügyi jogviszonnyal rendelkező védőnőket is bevetnek jövőben. Kérdés, mit szólnak ők ehhez.
A MOK és a rezidensek nem örülnek
Az orvoskamara tegnap az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, az ellátásbiztonságot és az orvosok közellátásban maradását veszélyeztető rendelkezései miatt nem támogatja az egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénytervezet jelen formájának parlament elé terjesztését. Szerintük a háziorvosi rendszer átalakítását az alapellátásban dolgozók magas életkorát is figyelembe vevő, szélesebb előkészítéssel lehet megkezdeni, és a folyamat nem járhat a szerzett vagyoni jogok sérelmével. A szakdolgozók bérrendezését üdvözlik, de a tervezett, erőltetett ütemű átalakítást kockázatosnak tartják.
A rezidensek pedig azt kifogásolták a törvénymódosításokkal kapcsolatban, hogy a szakképzésüket előírt ütemben teljesítők bérét semmiképp se lehessen csökkenteni.
