Sinkó Eszter közgazdász arról beszélt, hogy a parlament előtt álló egészségügyi törvénymódosítás-sorozat miben fogja megváltoztatni az életünket.
-
1. Nem lesz késő délután háziorvos
Sokkal nehezebb lesz munkaidőn kívül háziorvoshoz menni. A kormány számára készült előterjesztés szerint hétköznap csak reggel nyolctól délután négyig lesz rendelés. Utána a háziorvos, ha éppen be van osztva, a járási szakrendelőbe megy ügyelni, sok esetben másik településre, egészen este tízig. Úgy tűnik, ilyenkor is írhat majd receptet, beutalót a saját betegeinek, de a távolság és az ügyeleti elfoglaltságai miatt nehezebben lesz elérhető. A mostani 300 helyett csak 102 ügyeleti központ lesz, így nagyjából havi két ügyelet jut majd minden háziorvosra. Sok betegnek a munkából kell majd elkéredzkednie, ha háziorvoshoz menne, az ügyeletre pedig a mostaninál többet kell majd utaznia, hacsak nem pont ott él, ahol az ügyeleti központ is van.
-
2. A mentők viszik az ügyeletet
Júliustól az Országos Mentőszolgálatra bíznák az orvosi ügyeleti rendszert. Délután négytől este tízig, amikor a háziorvosok ügyelnek, a mentők diszpécsere fogja eldönteni, házhoz kell-e menni vagy sem - taglalta tovább a várható változásokat a közgazdász a 444-nek.
Tíz óra után a mentősök kezelik majd az ügyeleti ellátásra szoruló betegeket. Véget ér tehát az a rendszer, amiben többnyire az önkormányzattal szerződést kötő szolgáltatók vitték helybe az ügyeletes orvosokat, sokszor távolabbi településekről.
Budapesten egyelőre nem változik az ügyeleti rendszer.
-
3. Szakrendelések szűnhetnek meg
A kormány állami fenntartásba venné az önkormányzati szakrendelőket. Ez nem szerepel ilyen konkrétan a törvényjavaslatban, de a belső előterjesztésből és Takács nyilatkozataiból világos a szándék. Sinkó szerint egyelőre azért óvatosak, mert a szakrendelőknél bonyolultak a tulajdonosi viszonyok, ezért egyelőre csak felmérik a helyzetet.
A szakrendelőket és dolgozóikat a megyei kórházak alá terelnék, amelyek viszonylag szabadon pakolgathatnák az orvosokat és ápolókat a megye egészségügyi intézményei közt. Sinkó szerint ebben a rendszerben könnyen szakrendelések szűnhetnek meg,mivel a megyei kórházakban annyi ellátás szünetel orvos- és ápolóhiány miatt, hogy kapni fognak az alkalmon, ha elszipkázhatják a szakrendelők dolgozóit.
Pedig a kormány épp az ellenkezőjét szeretné elérni. Az alapvető logika szerint a megyei kórházak nemcsak saját, hanem az egész térség érdekei szerint szerveznék az ellátást. Ilyen alapon pótolhatnák a hiányzó szakorvosokat a kistelepüléseken, időnként rendelhetne például gyermekpszichiáter olyan vidéken is, ahol most ez elképzelhetetlen.
Sinkó szerint ahhoz, hogy ez megvalósuljon, érdekeltté kellene tenni a kórházakat.
-
4. Nehezebb beteglátogatás
Közvetlenül érinti a betegeket és rokonaikat, hogy a kórházak limitálhatnák a látogatási időt és a látogatók számát, sőt előzetes bejelentkezéshez köthetnék.
Sinkó úgy látja egyébként, hogy Takács Péter egészségügyi államtitkár, akinek a nevéhez kötik az új reformcsomagot, „tele van jó szándékkal és tenni akarással”. Szerinte Takács kinevezése után támogatni kezdett bizonyos régóta várt intézkedéseket: az intézményi átlagfinanszírozás és a teljesítmény nélküli béremelések megszüntetését. Igazság szerint ezekből azóta sem lett semmi, a kórházakat még mindig egységesen, átalányban finanszírozzák, függetlenül a teljesítményüktől.
