Akár pozitívumként is értékelhetnénk, hogy a Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint az egészségügyi intézményeknél felhalmozódott kifizetetlen számlák összege több mint 7 milliárd forinttal alacsonyabb volt, 62,8 milliárd július 31-én, mint egy hónappal korábban. Ami szinte teljes egészében a beszállítókkal, szolgáltatókkal szemben áll fenn, csak 1,5 milliárd irányul az államháztartáson belülre.
A 7,4 milliárdos adósságcsökkenéssel az a probléma, hogy Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára szerint a kórházi beszállítók jellemzően egy forintot sem kaptak. Az egyetemi klinikákkal együtt pedig az összes kórházi adósság már meghaladja a 88,5 milliárd forintot, ami egy hónapja még 86,4 milliárd forint volt.
Az adatokból az is látszik, hogy az intézmények megkapták azt a pluszforrást, amit hivatalosan a 2022. évi és 2023. évi rezsikülönbözetük kiegyenlítésére fordíthatnak. Ettől függetlenül a kép vegyes – mondta Rásky. Az OSZ-tagvállalatainak beszámolójából kiderül, hogy a pluszforrásból csak az energia-, és a közműszolgáltatók kaptak, más beszállítók nem.
Több kórház az idén még egyáltalán nem fizetett az orvostechnikai beszállítóknak. Ebből az OSZ főtitkára arra következtet, hogy a mostani adósság legalább fele az orvostechnikai beszállítók felé áll fenn. Egyre több cég elsősorban a szállítási szerződéseik alapján pénzügyi és jogi lehetőségeket fontolgat. Bár az állam és így az intézményrendszer egyértelmű erőfölényben van – és erre egyes kórházvezetők előszeretettel hivatkoznak is –, ezen a területen egyértelmű áttörésre számít a főtitkár.
Mivel egyre több cég kerül megoldhatatlan, kezelhetetlen helyzetbe, számukra már nem jelent fenyegetést, ha az intézmény egy előlegbekérő, egy fizetési meghagyás vagy a csak készpénzre szállítás esetén azt közli, hogy többet ne számítson arra, hogy tőlük rendel orvostechnikai eszközt. A kormány még mindig nem foglalkozik érdemben az adósságrendezéssel – jegyezte meg Rásky.
