Így ők ugyanolyan hallgatásra kényszerülnek, mint a félkatonai szervezetben dolgozó mentők.
A háziorvosok munkaszerződésük aláírásával kötelezettséget vállalnak arra, hogy a „tudomásukra jutott orvosi, szolgálati titkot, bizalmasnak minősülő információkat csak a mentőszolgálat érdekkörében” használják fel, és az OMSZ hozzájárulása nélkül nem hozhatják nyilvánosságra – írja a Népszava.
Ennek ellenére a titoktartási kötelezettség nem zárja ki, hogy a háziorvosok a kamarához vagy a szakszervezethez forduljanak, de már van olyan korábban ügyeleti feladatot ellátó orvos, aki a titoktartási kötelezettség miatt mostantól nem fog ügyelni.
Az intézkedést a Magyar Orvosi Kamara háziorvosi csoportja is kifogásolta, de Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója az erről szóló egyeztetésen hajthatatlan volt, ezért bevezették a titoktartást.
Arra a kérdésre, hogy megyénként hány háziorvos nem írta alá a közreműködői szerződést és hogy sikerült-e valamennyi ügyleti pontra háziorvost találni, az OMSZ azt válaszolta, hogy:
A háziorvosok jelentkezése, az általuk választott jogviszonyban történő szerződéskötés folyamatosan zajlik. A februári ügyeleti beosztás elkészült, a betegellátás személyi és tárgyi feltételei Hajdú-Bihar vármegye valamennyi telephelyén biztosítottak. A március 1-től csatlakozó vármegyékben (Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye) is megindult a felkészülés, folynak a szerződéskötések.
A háziorvosok egy leírást is kaptak az ügyeleti teendőikről, amelyben többek között az is szerepel, hogy ha nem hatóság kér látleletet vagy hatósági őrizetben lévő ember vizsgálatát, akkor azért térítést kell kérniük és csak a számla előzetes kiegyenlítése után adhatják ki a szakvéleményt. De a háziorvosok feladatai közé tartozik az is, hogy hang- és videóhívással történő orvosi vizittel segítsék az orvos nélküli ügyleti pontokon dolgozó magasan képzett szakápolókat (APN) és mentőtiszteket.
