A tüdőrák korai felismerése és korszerű kezelése ma már egyre több beteg számára biztosít hosszabb túlélést és jobb életminőséget. Ennek az egyik kulcsa a modern diagnosztika és a multidiszciplináris szemléletű ellátás, amelynek a fejlesztésében a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikája meghatározó szerepet tölt be Magyarországon. A klinika az MSD Magyarországgal partnerségben megrendezett, április 17-én induló 'preceptorship programja' ennek a jegyében nyújt lehetőséget a fiatal szakorvosok számára, hogy elsajátítsák a tüdődaganatok ellátásának legújabb tudományos és klinikai megközelítéseit.
A szakmai napon mintegy harminc fiatal orvos és közel tizenöt felkészült előadó vesz részt azzal a céllal, hogy áttekintsék a tüdődaganatok korszerű ellátásának a kulcsterületeit a diagnosztikától a modern terápiákig. A rendezvény különlegessége, hogy a pulmonológia, az onkológia, a mellkassebészet, a képalkotó diagnosztika, a patológia és a sugárterápia vezető szakemberei – több intézményből – egyetlen program keretében mutatják be a legújabb tudományos és klinikai eredményeket.
A szakmai esemény időzítése egybeesik a rák elleni küzdelem hónapjával, ami minden évben ráirányítja a figyelmet a daganatos betegségek megelőzésére, felismerésére és korszerű kezelésére.
Prof. Dr. Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója tüdőgyógyász, klinikai onkológus és infektológus szakorvos, a Külső Klinikai Tömb orvos-főigazgatója az esemény kapcsán tartott sajtótájékoztatón rámutatott: „Az elmúlt évtizedben jelentős előrelépés történt a betegség felismerésében és kezelésében. A korszerű diagnosztikai módszerek, a molekuláris diagnosztika fejlődése, valamint az immunterápiás és a célzott kezelések megjelenése egyre több beteg számára biztosít hosszabb túlélést és jobb életminőséget.”
Fotó: Semmelweis Egyetem
Hozzátette, a modern diagnosztikai módszerek és az innovatív terápiák alapvetően változtatták meg a betegség kezelésének lehetőségeit. A fiatal szakorvosok képzése ezért kulcsfontosságú ahhoz, hogy a betegek a lehető legkorszerűbb ellátásban részesülhessenek.
A tüdőrák világszerte – így Magyarországon is – a vezető daganatos megbetegedések közé tartozik: hazánkban évente mintegy 9000 új esetet diagnosztizálnak, és közel ugyanennyi beteg hal meg a betegség következtében. A tüdőrákban szenvedők 5 éves túlélési aránya jelenleg 18,4 százalék, vagyis a diagnózist követő öt év elteltével ötből egy beteg él.
A tüdőrák kialakulásában többféle kockázati tényező játszhat szerepet. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a betegség kialakulása a dohányzáson túl számos egyéb tényezővel is összefüggésbe hozható. Ilyenek lehetnek többek között a légszennyezés, bizonyos kémiai anyagokkal való expozíció, genetikai eltérések – például egyes molekuláris mutációk –, korábbi fertőzések, hormonális hatások, étrendi tényezők, illetve egyes anyagcsere-betegségek.
A nemzetközi epidemiológiai adatok arra is rámutatnak, hogy a tüdőrák előfordulása a soha nem dohányzó populációban is emelkedést mutat, különösen a nők körében.
Ugyanakkor a betegség kimenetelében is érdemi változások figyelhetők meg. Az MSD Magyarország adatkutatói által elvégzett magyar NEAK-adatokon alapuló, 2011-2021-ig tartó időszakot felölelő elemzés szerint, jelentős javulás látható a túlélési eredményekben az immunterápia bevezetése után, annak ellenére, hogy a megfigyelési időszak alatt nőtt az idősebb betegek aránya.
A szisztémás daganatellenes kezelésben részesülő betegek halálozási kockázata az elmúlt évtizedben 22–32 százalékkal csökkent, és a hároméves túlélési arány közel duplája volt azoknál a betegeknél, akiket az immunterápia utáni időszakban diagnosztizáltak, mint azoknál, akiket azelőtt.
A szakemberek ezért hangsúlyozzák: a betegség korai felismerése kulcsfontosságú a túlélési esélyek szempontjából. A nemzetközi epidemiológiai adatok szerint a tüdődaganatok esetében jelentős különbség figyelhető meg az egyes stádiumok túlélési mutatói között.
A SEER-adatbázis adatai alapján a lokalizált stádiumban diagnosztizált tüdőrák esetében az 5 éves túlélés mintegy 65 százalék, regionális terjedés esetén körülbelül 37 százalék, míg távoli áttétek jelenlétében mindössze mintegy 10 százalék. Ezért a szakemberek szerint kiemelt jelentősége van a szűrőprogramoknak és a korszerű diagnosztikai módszereknek, amelyek lehetővé teszik a daganat korai stádiumban történő azonosítását és az akár kuratív célú kezelés megkezdését.
A betegség elleni küzdelemben meghatározó szerepet tölt be a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikája, amely a hazai tüdőgyógyászat egyik legfontosabb ellátó központja. Az intézmény évente mintegy 30 ezer járóbeteget lát el, valamint több mint 2000 onkológiai kezelést biztosít, miközben az oktatás és a kutatás területén is meghatározó szerepet vállal.
A klinika az elmúlt időszakban jelentős fejlesztéseket hajtott végre az infrastruktúrája és diagnosztikai kapacitása terén. A járóbeteg-ellátás korszerűsítése során több rendelő és betegellátó helyiség újult meg, valamint egy EBUS (endobronchiális ultrahang) bronchoszkópos rendszer került a bronchológiai műtőbe. Ez a korszerű diagnosztikai technológia teszi lehetővé a mediastinalis nyirokcsomók és a tüdődaganatok pontos mintavételét, ami a molekuláris diagnosztika és a személyre szabott onkológiai kezelés szempontjából kulcsfontosságú.
A Pulmonológiai Klinika emellett számos hazai és nemzetközi klinikai vizsgálatban is részt vesz, amelyek révén a betegek egy része a legkorszerűbb innovatív terápiás készítményekhez is hozzáférhet.
„A korszerű onkológiai ellátás egyik alapja a különböző szakterületek együttműködése, a multidiszciplináris megközelítés. A pulmonológus, az onkológus, a mellkassebész, a radiológus és a patológus közös döntései ma már meghatározók a betegek személyre szabott kezelési stratégiájának a kialakításában. A tüdőrák korai és későbbi stádiuma esetén szükséges valamennyi nem-invazív és invazív diagnosztikai beavatkozás rendelkezésre áll a Semmelweis Egyetemen” – fűzte hozzá Prof. Dr. Tamási Lilla, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika igazgatóhelyettese.
Prof. Dr. Holló Péter a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója pedig arra világított rá, hogy „a 21. századi betegfókuszú megközelítés magában foglalja a korszerű terápiák alkalmazásán túl, a kezeléshez társuló nemkívánatos események kézben tartását, amely a Semmelweis Egyetem Klinikáin a mindennapi betegellátás része.”
