„Az emberi szervezet a tengerszinthez közeli magassághoz alkalmazkodott, az itteni légnyomáshoz, az itteni oxigénsűrűséghez. Ahogyan egyre feljebb megyünk, csökken a levegő sűrűsége, és ezáltal csökken az egy légvétellel a tüdőnkbe és ezáltal a vérünkbe kerülő oxigénnek a mennyisége” – magyarázta a TikTokon dr. Kulja András orvos, akinek célja, hogy növelje a lakosság egészségértését.
Szerinte már 2000 méteres magasságban jelentkeznek a magaslati betegség első tünetei: fejfájást, szédülést, hányingert tapasztalnak a hegymászók, mert a szervezetük az oxigénhiányos állapotot próbálja kompenzálni.
Gyorsabbá válik a szívverés, gyorsabban lélegzünk, és kitágulnak az ereink is. Az értágulat következménye, hogy a kapillárisokban megnő a nyomás, ennek következtében a falukon keresztül több folyadék lép ki, ez tüdővizenyőhöz, tüdőödémához vezet, ami azt jelenti, hogy tovább romlik a légzés hatékonysága. Az agyban pedig agyduzzanatot, agyödémát okoz. Az a probléma, hogy az agy egy zárt térben található, és ha tovább fokozódik az agyödéma, akkor az hozzányomódik a koponyacsonthoz, és létfontosságú részei kerülnek nyomás alá - magyarázza az orvos.
Megjegyzi ugyanakkor, hogy 2000 méteres magassághoz még tud alkalmazkodni az emberi szervezet. 7000-8000 méteres magasságban, a halálzónában viszont az oxigén már csak harmada a tengerszint közelinek. Kulja András szerint már azzal energiát veszít a szervezet, ha csak egy helyben áll.
"Sokan gondolják, hogy ilyenkor miért nem pihen meg egy hegymászó. Azért, mert ha ilyenkor megpihen, az olyan, mintha egy viharos tengeren az éjszaka közepén próbálna meg pihenni. Ilyenkor nem tudunk, mert küzdenünk kell a fennmaradáshoz. Ugyanígy küzd a szervezet minden légvételnél, minden pillanatban" - magyarázza.
Ilyen magassában már felerősödnek a tünetek és a problémák olyannyira, hogy akár a látását is elveszítheti az ember. Ilyenkor már képtelen a hegymászó racionális döntést hozni, még akkor sem, ha előre felkészült a helyzetre.
„Arról nem is beszélve, hogy –20 fok van ebben a magasságban, úgyhogy a fagyás is egy óriási veszély. Ezért ha egy hegymászó nem tud időben visszafordulni és leereszkedni, akkor valószínűleg már nem fog leereszkedni. Valószínűleg ez történt Szilárddal is” – mondta a szakértő.
@andras.doktor Replying to @ddorci25 A magaslati betegség kialakulása és élettana #orvos #edukáció #egészség #hegymászás #magaslatibetegség #andrasdoktor ♬ original sound - Dr. Kulja András
(via Index)
