Dénes Ádám, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Neuroimmunológia Kutatócsoportjának vezetője a „Gyulladás és mikroglia szerepe a Covid-19 idegrendszeri hatásainak kialakulásában” címmel tart előadást majd a rendezvényen, ahol egyebek mellett a hosszan elhúzódó, long-Covid-szindróma néven ismertté vált koronavírusos tünetegyüttesről is beszél majd – áll az MTA honlapján.
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben zajló kutatások egyik célja ezért az volt, hogy feltárják a Covid-19 következtében kialakuló gyulladásos folyamatok szerepét az agyszövetben tapasztalható idegi károsodás kialakulásában.
„Több mindent vizsgáltunk. Az egyik kutatásunk azt a célt szolgálta, hogy megértsük, milyen változásokat láthatunk a Covid-19 következtében elhunyt betegek agyszövetében, és ezek közül melyek tekinthetők a Covid-19 hatásának” – mondta Dénes Ádám neurobiológus, az MTA doktora a kutatásról, melynek során nemcsak agymintákat, hanem periferiális szervekből származó mintákat is gyűjtöttek a Covid-19 akut szakaszában elhunyt betegekből – jellemzően idősebb férfiaktól és nőktől –, és emellett kontrollként más, nem Covidos mintákat is vizsgáltak.
A kutatók megnézték, milyen gyulladásos változások zajlanak az ilyen szövetekben. Ezen belül is konkrétan az idegrendszer működésében alapvető immunsejtek, a mikrogliasejtek változásait vizsgálták, amelyek az agy legfontosabb gyulladást szabályozó sejtjei is egyben.
„Azt találtuk, hogy a Covid-19 nagyon komoly mértékű gyulladást indít el az agy számos pontján. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy maga az agyszövet lenne vírusfertőzött, de az agyszöveten belül kialakul egy komplex gyulladásos állapot, és megváltozik az agy fő immunsejtjeinek, azaz az agy normális működéséhez rendkívül fontos mikrogliasejteknek az alapvető állapota és működése” – magyarázta a kutató.
Az egyik fő konklúzió, hogy a Covid-19 betegség során rendkívül heterogén gyulladás alakulhat ki az agy több területén. Ezzel párhuzamosan volt egy másik vizsgálat, amely szintén az MTA poszt-Covid-pályázatának része volt. Ennek során olyan betegeket követtek különböző képalkotó módszerekkel (például keringés-MRI-vel, EEG-vel), illetve vizsgáltak komplex pszichológiai és memóriatesztekkel, akik átestek a Covid-19 betegségen, felgyógyultak belőle, és utána idegrendszeri tüneteik alakultak ki.
„Ebből a két vizsgálatból sokat tanultunk, és ma már jól látjuk, hogy nagyon komoly neurológiai érintettséggel kell számolni a COVID-19 esetén” – tette hozzá Dénes Ádám.