Abban mindhárom szakértő egyetértett az egészségértésről szóló beszélgetésben, hogy Magyarország egészségi állapota nem nevezhető jónak. Hazánk nemrégiben kijött rákprofilja például rávilágít arra, hogy a daganatos megbetegedések legfontosabb okai között még mindig ott van a dohányzás, a mozgásszegény életmód és az alkoholfogyasztás.
„Az egyénnek sokkal nagyobb a felelőssége a saját egészségét illetően, mint azt sokan gondolják. Sokan fejben tudják, mit kellene csinálniuk, mégsem történik aztán semmi. Ezért van teendő bőven, amikor az emberek egészségértéséről beszélünk” – jelentette ki Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója.
Dr. Pilling János szerint ebben nem az emberek meggyőzésére kell törekedni, itt együttműködés kell. „Az utóbbi időben történt egy szemléletváltás. A betegeknek újra és újra elmondtuk, hogy például szokjanak le a dohányzásról, az ilyen kommunikáció azonban nem bizonyult hatékonynak. Minden dohányos tudja ugyanis, hogy le kellene szoknia (a figyelmeztetés minden cigarettásdobozon szerepel). Ennek pedig az az oka, hogy az információ önmagában nem elegendő a viselkedésváltozáshoz, ehhez motivációra is szükség van. Erre jó a motivációs interjú módszere, ami igen fontos váltás az orvosi kommunikációban. Ez ugyanis a páciens egyéni, saját motivációit helyezi a középpontba, nem az orvos érveit” – magyarázta a hallgatóságnak a pszichiáter az új szemléletváltás lényegét.
Fotó: Klasszis Média/Dala Gábor
A szakértő a motivációs interjú számos módszere közül az úgynevezett „önmotiváiós kérdéseket” emelte ki: „mennyire fontos önnek az, hogy leszokjon a dohányzásról?”, és „mennyire tartja magát képesnek arra, hogy ezt megvalósítsa?”. Az ilyen kérdések hatására a páciens maga kezd el érvelni a változás mellett, és önmagát erősíti abban, hogy képes ezt megvalósítani.
Dr. Pilling János beszélt még egy másik megközelítésről, a viselkedésváltozás szakaszainak modelljéről, ami azt mutatja meg, hogy egy valódi életmódváltás milyen hosszú ideig tarthat, mire a gondolattól eljut valaki a megvalósításig. Amennyiben az orvos felismeri, hogy a páciens éppen melyik szakaszban tart, és ennek megfelelően kommunikál, akkor rövidebb idő alatt is hatékonyabb tud lenni az életmódváltás elősegítésében.
Azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy bár Semmelweis Egyetemen 1993-ban vezették be az orvosi kommunikációt, de azóta is csak mindössze féléves kötelező tantárgy. Ezért nagyon jónak tartja, hogy most új vizsgát fognak bevezetni a diplomaadás előtt, amelynek egyik állomása épp a szituációs helyzetekben használt orvosi kommunikáció értékelése lesz. Ugyanakkor az egyetemről kikerülve nincs kommunikációs továbbképzésük az orvosoknak, pedig az is fontos lenne.
Kulcsszerepben a háziorvosok
Hol máshol, mint az alapellátásban lehet leginkább elérni a betegeket, sokszor innen indulhat ki a legtöbb változás. Bár jelenleg több, mint 900 betöltetlen háziorvosi praxis van, a lakosságnak rengeteg segítségre lenne szüksége.
„Több programot kidolgoztunk, van képzésünk a családorvosoknak, vagy a legújabb, a Mozgás receptre programunk. Ehhez licence képesítést is szeretnénk adni, a kérésünk már az államtitkárság asztalán van. De a praxisközösségek is sokat tudnak adni az embereknek, ahol több orvos áll össze, itt fontos lenne, ha minél több helyen pszichológusok is csatlakoznának. Viszont igen fontos előrelépés volt a Semmelweis Help applikáció kifejlesztése” – mondja Dr. Torzsa Péter családorvos.
Az applikáció a gyerekmodullal indult, de már elkészült a felnőttmodul is – amiről még mindig kevesen tudnak. Az applikációba elég a tüneteket, vagy a vérnyomás adatokat, esetleg a cukorszintet beírni, és a páciens már olvashatja is, hogy állapota mennyire súlyos, hogy kit keressen fel és milyen kezelések állnak rendelkezésre. A Semmelweis Egyetemnek egyébként sok oktató kisfilmje is van a honlapján, ami szintén hasznos a lakosság edukációjában.
Orvos-influenszerek szerepe
„A tudományos kommunikációnak rendkívül nagy szerepe van, amit egyre több orvos-influenszer alkalmaz is. Látható, hogy egyesek milyen jól szólítják meg az embereket. Hiszen itt van egy generációváltás, a fiatalabb kollégák jóval aktívabbak és jobban értik, milyen üzeneteket juttassanak el a magyar lakosságnak. Már csak azért is fontos, mert példának okáért elhízásban is elöl járnak a magyarok, Málta után a másodikok vagyunk a sorban Európában” – mutatott rá Szalóki Katalin az orvosi kommunikáció egy másik vetületére.
Pilling János arra hívta fel a figyelmet, hogy valóban van egy generációváltás, ugyanakkor olyan kommunikációs zajban élünk, hogy nehéz a hiteles hangokat megkülönböztetni a hiteltelenektől.
A szakértő jónak tartja, hogy egyre több háziorvosnak van már szakmai média (például Facebook) -oldala, ahol ismereteket közölnek, vagy a kórházak is egyre többször saját közösségi oldalukon, esetleg a honlapjukon folytatnak edukációt – ezek mindig több emberhez eljutnak, mint a személyes beszélgetések. Hasonlóképpen egyre több egészségügyi intézmény tesz közzé szakmai ismeretterjesztő videókat a Youtube-on is.
„De a legjobb lenne, ha egy központi állami egészségügyi információs oldal létrejönne, ahol mindenről olvashatnának a betegek, Angliában például van már ilyen” – tette hozzá Dr. Pilling János.
A háziorvos szerint valóban vannak döccenők a kommunikációban, például a vastagbélrákszűrés program jelenleg is folyik az országban, mégsem hallunk róla. Egységesen kellenének az egészségügyi kampányokat meghirdetni, mert biztosan sikeresebbek lennének, mint ha egyedül veszik fel a harcot.
Már a gyerekkorban el kell kezdeni az egészségértést
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója szerint a magyarok nemcsak a szűrőprogramokban, de a vakcináció terén is el vannak maradva, pedig az is prevenciónak számít.
Pilling doktor szerint emellett a Covid óta fellángolt oltásellenesség is nagy probléma, aminek a hátterében nem mindig összeesküvés elméletek állnak. A vizsgálatok a védőoltásellenességnek több mint 60 okát azonosították. Ezek között lehetnek többek között vallási okok, tűfóbia, vagy a mellékhatásoktól való félelem. Az orvos tehát csak akkor tud ilyen helyzetekben hatékonyan kommunikálni, ha megismeri, megérti páciense elutasításának az okát.
Abban is mindhárom szakértő egyetértett, hogy az egészségértést már a gyerekkorban kell elkezdeni.
Pilling doktor kiemelte még, hogy a szülőket, azaz a felnőtt lakosságot is igen fontos edukálni, mert ők adnak mintákat a gyerekeknek. Az iskolai tananyagokban jóval nagyobb hangsúlyt kéne kapniuk az egészséggel kapcsolatos ismereteknek, hogy a jövő generációja már tudatosabban álljon hozzá saját egészségi állapotát illetően.
