Habár a készülő törvénycsomag nem válságkezelésre készült, most mégis különösen időszerű a hatálybalépése. Jelenleg ugyanis csupán a Kisvállalkozói Charta védi a kkv-kat, amelynek azonban nincs törvényi ereje. A rendelkezések egy része jövőre, míg a tervezet más pontjai 2012-ig lépnek érvénybe. A tervezet vitája november 13-án lesz Brüsszelben.
2009-től várhatóan módosulni fog a késedelmes fizetésekre vonatkozó irányelv, 30 napban megállapítva a kkv-k felé fennálló tartozások kiegyenlítésére vonatkozó végső határidőt. Mester Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) versenyképességért felelős szakállamtitkár arra tett javaslatot, hogy a 30 napos határidőt mindig csak az eggyel nagyobb kategóriába eső vállalkozások tekintetében lehessen érvényesíteni, így a mikrovállalkozás előnyt élvezne a kisvállalkozásokkal, míg az utóbbiak a középvállalkozásokkal szemben.
Szintén kiemelt helyen szerepelnek a javaslatban az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok, e téren egyszerűbb eljárásokra és csökkenő adminisztrációs költségekre számíthatunk, mutatott rá Herczog Edit.
Megszületik az egységes európai vállalat-kategória
Az európai magántársaságok statútuma pedig lehetővé tenné az úgynevezett európai magántársaság (SPE) megalapítását, amely valamennyi tagállamban egységes szabályok alapján működhet, enyhítve a határokon átívelő tevékenységet folytató kkv-kra nehezedő terheket. Az SPE-forma választásával ugyanis a vállalkozó időt és pénzt takarít meg, mind a jogi tanácsadás, mind a menedzsment, illetve az adminisztráció tekintetében. Így lehetővé válik, hogy ne csupán a kkv-k 8 százaléka próbáljon szerencsét más tagállamban, véli az EP-képviselő.
A bürokrácia költségeit 2012-ig 25 százalékkal kívánják csökkenteni, amely Magyarország számára talán a legnehezebb feladat, hangsúlyozta Herczog Edit. „De muszáj tartanunk magunkat a kötelezettségvállaláshoz, ha el akarjuk érni, hogy egy új vállalkozás létrehozásához szükséges idő egy hétnél, míg a szükséges jogosítványok és engedélyek beszerzése egy hónapnál ne tartson tovább. Éppen ezt hivatott elősegíteni az egyablakos ügyintézési rendszer is.
Az adminisztrációs könnyítés elsősorban az új tagállamok, így a magyar vállalkozók versenyképességét javítja, annál is inkább, miután csak az elmúlt egy évben 300 ezerrel, vagyis 25 százalékkal nőtt nálunk a vállalkozások száma.
A törvénycsomag elősegítené továbbá, hogy a kisebbek is nagyobb számarányban vegyék ki a részüket a közbeszerzésekben. Noha a hatástanulmányok szerint 42 százalékban szerepelnek kkv-k Európa-szerte a közbeszerzési eljárásokban, több EP-képviselő erősen vitatja ezt a statisztikát.
Legkésőbb márciusra kiterjesztenék a jelenleg diákok számára elérhető Erasmus-programot a fiatal vállalkozókra, valamint a szakmunkásokra is, ezenkívül jogi tanácsadót is igénybe vehetnének a kkv-k az illetékes települési önkormányzatoknál.
Kötelező szakmai gyakorlat lenne a kkv-knál
Herczog Edit szorgalmazza továbbá, hogy a jogalkotásban érintett minisztériumok dolgozói menjek gyakorlatra néhány kkv-hoz, annak érdekében, hogy első kézből tapasztalják meg egy kisebb cég működését.
A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy a lisszaboni ciklus 2008-as megújítása keretében építsék be nemzeti reformprogramjaikba a kisvállalkozói törvényt, miközben a megvalósulását folyamatosan ellenőriznék. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke olyan tesztrendszer bevezetését kezdeményezi, amely szisztematikusan számot ad a törvénycsomag közvetlen hatásairól.
Tordas János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) képviseletében pedig az általános bankköltségek csökkentésére, és a jelenleg 25 százalékos pályázati intenzitás növelésére tett javaslatot.
„Ha meg akarjuk óvni a reálgazdaságot a válság hatásaitól, és azt akarjuk, hogy ne csökkenjen a vállalkozói kedv, akkor mielőbb el kell fogadnunk az adminisztratív terheket csökkentő, egyidejűleg a jogi szabályozást is lényegesen egyszerűsítő törvénycsomagot. A kis- és középvállalkozások vihetnek ugyanis újabb dinamizmust az európai gazdaságba. Rugalmasabbak, életképesebbek, mint a mammutcégek, így a világgazdasági visszaesés számos hatása elkerüli őket” – tette hozzá Herczog Edit.
