A franchise-hálózat a gazdaság egyre több szegmensét fedi le, Magyarországon a hálózatok száma eléri a hatszázat, ám ezek közül csupán mintegy négyszáz működik valóban franchise-ként, ezekhez összesen mintegy 25 ezer átvevő cég kapcsolódik, mutatott rá Mandel Katalin, a Magyar Franchise Szövetség (MFSZ) főtitkára.
A franchise ugyanis manapság annyira divatos, hogy sokan akkor is használják ezt a kifejezést, ha semmi közük nincsen hozzá.
Sok vállalkozás pedig spontán épített fel ilyen hálózatot, korábban fogalmuk sem volt arról, hogy az általuk régóta alkalmazott üzleti módszert franchise-nak hívják. A legtöbbjükben csak utólag tudatosult, hogy módszerüknek tudományos alapjai is vannak.
Egyre többen kapcsolódnak a hálózathoz
A sikereknél maradva, mindenképpen említést érdemel az immár 11 éves COOP üzletlánc, amely megnyerte a 2007. év franchise hálózata elismerést. A Coop mintegy háromezer üzletet működtet az ország több mint 1650 településén. Az év legjobb francise átvevője címet pedig Kesjár Edit, a High-Care Cosmetics átvevője kapta. Az év legsikeresebb fiatal franchise-átvevője elismerést Juhász Ákos, az Otthon Centrum partnere vehette át.
Igen eredményesen működik a Fornetti pékség hálózata is, amely közel húsz országban van jelen. Horvátországban 1999-ben jelent meg a vállalat, és jelenleg - szezontól függően - 300-400 üzlettel büszkélkedhet.
A Fornetti - amelynek márkaneve horvátul apró, mini pékárut jelent - közel négymillió eurós forgalmat bonyolít évente, hangsúlyozta Galántai Ákos, a Fornetti peciva d.o.o. ügyvezető igazgatója. Kínálatuk megegyezik az ittenivel, azzal a különbséggel, hogy a horvátok jobban kedvelik a sós ízeket, így több sajtos és pizzás pogácsa és sajtkrémes buretti fogy, mint Magyarországon.
Hetente 5-6 üzlettel bővül a CBA, amely jelenleg 22 regionális központból áll. Ezek látják el a franchise rendszerben működő CBA bolthálózatot, amelynek mintegy 3000 tagja van és csaknem 35 ezer embernek ad munkát.
Nehéz megbecsülni az éves árbevételt
További sikertörténetet tudhat magáénak az 1991-ben, olasz-magyar vegyes vállalatként indult Diego. „Az általános cél az volt, hogy autószőnyeget kezdjünk el értékesíteni Magyarországon valamilyen formában. Termékeinket eleinte megpróbáltuk eladni az akkor is működő, szőnyeggel foglalkozó kiskereskedelmi hálózatoknak, így a Bétexnek és a Suláknak, de valamely oknál fogva nem voltak fogékonyak rá. Ezért olyan döntést hoztunk, hogy megpróbálunk közvetlen értékesíteni a fogyasztók felé az akkori telephelyünkön, a kispesti Nyári Pál utcában” - meséli a kezdeteket Pincési Endre, a Diego alapító tulajdonosa.
A sikeren felbuzdulva hamarosan még 5-6 boltot nyitottak, de észre kellett venniük, hogy a távolabb lévő boltokat már nem tudják hatékonyan menedzselni. Erre kínált megoldást a franchise, amely már akkor körvonalazódott az alapítók fejében, amikor még nem is voltak pontos fogalmaik erről a rendszerről.
Szinte lehetetlen meghatározni, hogy a különféle franchise hálózatok mekkora szerepet játszanak a magyar gazdaságban. Az ágazat árbevételi adatait ugyanis rendkívül nehéz meghatározni, hiszen több franchise-átadó működtet nagyszámú saját tulajdonú egységet. Ha ezen láncszemek teljesítményét is a franchise-ágazatéhoz számítjuk, csalóka eredmény jön ki. Az MFSZ becslése szerint a teljes magyar szolgáltatási szektor éves árbevételének 5-6 százalékát franchise vállalkozások hozzák össze.
