2008. április 9. 05:44

Miközben a nyugdíj adóterhet nem viselő járandóság, azaz önmagában (ha más jövedelem nincs) nem adózik, amennyiben valaki kiegészítő tevékenységet űz, vagyis munkát vállal, akkor adóalannyá válik. A szabályok ráadásul idén a "fiatal" nyugdíjba vonulók munkavállalása esetén még szigorúbbak, mint a már korábban nyugállományt elérőknél.

Ha dolgoznak, adózniuk is kell

A cégek számára esetenként egy komoly tapasztalattal rendelkező idős kolléga komoly segítséget jelent, ám a legális munkaügyi kapcsolathoz elengedhetetlen, hogy a munkavállaló számára is érdemes legyen dolgozni, ennek kulcsa pedig a hazai adószabályok megismerése lehet.

A nyugdíjából csak annak kell adóznia, aki kiegészítő tevékenységet űz, vagyis munkát vállal, a munkavállalás esetén azonban a bevalláson a kiegészítő kereset mellett a nyugdíjat is fel kell tüntetni. Ebben az esetben az adóalapot a nyugdíj és a szerzett jövedelem együttesen adja. A személyi jövedelemadót (szja) a két jövedelem összege alapján az szja-táblában megadott kulcs szerint kell kiszámítani, de az így kiszámított adót csökkenti a nyugdíj összegének adótábla szerinti adója, vagyis ezt le kell vonni a kiszámított adóösszegből.

Mivel az szja-tábla 1,7 millió forintnál vált 18-ról 36 százalékos kulcsra, a nyugdíj plusz a kereset összevont összege ekkora éves jövedelemszintig 18 százalékos kulccsal, a maradék pedig 36 százalékos kulcs szerint adózik. Ha valakinek a nyugdíja például évi 1,4 millió forint, és emellett még ötszázezer forintos éves jövedelme van, az adóalapja 1,9 millió forint lesz. Ebből az 1,4 millió plusz az ötszázezer forintból háromszázezer (vagyis összesen 1,7 millió forint) 18 százalékos kulcs szerint, a maradék kétszázezer forint pedig 36 százalékos kulccsal adózik.  A végleges befizetendő adóösszeg úgy jön ki, ha az így kiszámított adóból levonjuk az 1,4 millió forintot, vagyis a nyugdíj összegének 18 százalékát.

Emellett azonban még járulékfizetési kötelezettség is terheli a munkát vállaló nyugdíjast. Április 1-től ugyanis már nemcsak a négy százalékos egészségbiztosítási járulékot kell megfizetnie a bére után, hanem a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot is. Némi ellentételezést jelenthet azonban, hogy a járulékfizetéssel további "nyugdíjjogokat" lehet szerezni. Így minden munkában eltöltött nyugdíjas év - az éves rendszeres emelésen felül - a járulékalapot képező kereset 0,4 százalékával növeli a nyugdíj összegét.

Szüneteltetett nyugdíj

Komoly visszatartó erőt jelenthet ugyanakkor egy tavaly életbe lépett szabályozás, amely a nyugdíj szüneteltetéséről szól. E szerint 2008. január 1-től kötelezően szünetel a nyugellátása annak, aki a hatvankettedik életévét még nem töltötte be és

  • előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban,
  • korkedvezményes nyugdíjban,
  • bányásznyugdíjban,
  • korengedményes nyugdíjban vagy
  • az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában részesül, és

a tárgyévben a Tbj. ötödik paragrafusa szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az ebből származó, járulékalapot képező jövedelme meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegének tizenkétszeresét. Mindaddig, amíg az adott évi keresete ezen belül marad, korlátozás nélkül felveheti a nyugdíját is. Ahogy azonban túllépi a keretet, a következő hónaptól az év végéig szüneteltetnie kell a nyugdíját.

Ebben az esetben az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb a hatvankettedik életév betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a járulékalapot képező jövedelem az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátását vissza kell fizetni. (E szigorúbb szabályok egyelőre csak a 2007. december 31-ét követően megállapított nyugdíjakra vonatkoznak, 2010. január 1-től terjednek a korábban megállapított fent említett ellátásokra.)

A nyugdíjfolyósító szerv határozatban intézkedik a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről az állami adóhatóság által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján. A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül, és nyugdíja újbóli folyósítása során figyelembe kell venni az időközbeni emeléseket is. A nyugdíj folyósításának szünetelése időtartamára a biztosítottat hét százalék egészségbiztosítási járulék terheli. Nem érinti viszont a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni illetve társas vállalkozó társadalombiztosítási jogellátást az ellátások szünetelése, azaz ők ennek tartama alatt sem minősülnek főfoglalkozású vállalkozónak.

Nyugdíjas vállalkozók

A fentiek ellenére sem fenékig tejföl a nyugdíjas vállalkozók élete, ezt jelzi, hogy három hónap alatt több mint háromezerrel csökkent a kiegészítő tevékenységű, azaz nyugdíj mellett egyéni vállalkozók száma. Igaz, a statisztikák szerint ez immár egy évek óta tartó folyamat.

A csökkenést a szakemberek elsősorban az adminisztratív terhek növekedésével magyarázzák. Az idén ugyanis a kilencszázalékos járulék mellé egy fix összegű járulékot, az egészségügyi szolgáltatási járulékot is meg kell fizetni. A 4 350 forint összegű, havonta fizetendő járulék abban különbözik a korábban meghatározott (tetszőleges mértékű) százalékos járuléktól, hogy míg azt a bevétel arányában kell megfizetni, addig a fix összegű, egyébként a minimálbér 16 százalékát kitevő járulékot a tb-járulékokhoz hasonlóan akkor is be kell fizetni a költségvetésbe, ha a vállalkozás nem szerzett bevételt. Ez nem csak azért nehezíti meg a nyugdíjas vállalkozók helyzetét, mert ennyivel nő havonta a megfizetendő teher, hanem azért is, mert nem úszhatják meg a havi járulékbevallást.

Főszabály szerint ugyanis ha a nem főállású vállalkozó nem szerez bevételt egy hónapban, s így nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége, akkor nem is kell bevallást adnia (a nullás havi bevallásokat nem kell elkészíteni, csak az évest). A kiegészítő tevékenységűeknek viszont muszáj lesz, hiszen ha mást nem is, a fix 4 350 forintot be kell vallaniuk.

Menedzsment Fórum

Jogi nyilatkozat 

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.