A legkisebb magyarországi vállalkozásokat gyakran extra kockázatosnak ítélik a bankok, ezért van szükség állami segítségre ahhoz, hogy ezek a cégek is hitelhez juthassanak. Az állami hitelprogramok népszerűsége egyre nő, a szakemberek pozitív visszajelzéseket kapnak a vállalkozóktól - hangzott el kedden a Microhitel Symposium nevű konferencián.
A válság legnagyobb vesztesei
"Itthon leginkább a kkv-kat érinti a mostani válság, ezek a cégek ugyanis elsősorban helyi piacra termelnek, alacsony a tőkeellátottságuk, sok esetben a kapcsolatok hiánya is nehezíti a működésüket" - mondta el a konferencián Varju László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára. A politikus szerint éppen a fentiek miatt célja a kormánynak, hogy pénzhez juttassa ezeket a kisvállalkozásokat, segítsen a munkahelyek megőrzésében, illetve új piacok meghódításában.
A szóban forgó vállalkozások egyébként meghatározó szereplői a magyar gazdaságnak: az ország bruttó nemzeti össztermékének 50 százalékát állítják elő, illetve az alkalmazottak 70 százalékát foglalkoztatják. Ugyanakkor a bankok gyakran kockázatosnak ítélik őket, ezért van szükség arra, hogy az állam beszálljon a finanszírozásukba.
A minisztérium két fő eszközzel próbálja enyhíteni a cégek likviditási problémáit: egyrészt visszatérítendő hitelprogramokkal, másrészt pedig vissza nem térítendő támogatásokkal. Utóbbi kategóriában például támogatják az innovációt, a kutatás-fejlesztést, illetve az alkalmazottak képzését is.
"Egyszerre több hitelprogram fut párhuzamosan, jelenleg a fő cél, hogy a forgóeszköz-hiteleket ne csak bővülésre, hanem a működés finanszírozására is fel lehessen venni" - tette hozzá Varju László. A rövidtávú likviditási problémák áthidalására kiválóan alkalmas például a Széchenyi Kártya Hitelprogram, melynek keretében tavaly is több mint 100 milliárd forintot helyeztek ki.
"Külön kezeljük a hátrányos helyzetű kistérségeket, azonban ott a vállalkozások többsége nem képes hitelt felvenni, így összesen több milliárd forint maradt, amit nem tudtunk elkölteni" - emelte ki az államtitkár. A sikertelenség egyik oka az lehet, hogy sok cég még minimális önerőt sem tud felmutatni, ami szükséges lenne a hitelhez.
"A jövőben nagy szükség van a mikrovállalkozások együttműködésére, összefogására, hogy ne csak egymás legyőzésével tudjanak előbbre lépni, hanem közösen nagyobb munkákat is el tudjanak vállalni" - hangsúlyozta a minisztérium képviselője a konferencián.
1200 cégnek már segítettek
"2008 januárja óta mintegy 1200 cég kapott összesen 6,2 milliárd forintot az Új Magyarország Mikrohitel Program keretében, ez a program 2015-ig folytatódik összesen mintegy 50 milliárd forint értékben" - emelte ki előadásában Bátora László, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezértigazgató-helyettese.
A program elsősorban azokat a cégeket célozza meg, melyek kiesnek a banki hitelek köréből, akár a túlzott kockázat miatt nem kapnak elegendő hitelt. "A magyar cégek 70-75 százaléka semmilyen külső forrást nem vesz igénybe, míg külföldön ez az arány 15-20 százalék. hazánkban jellemző, hogy a cégek 1 százaléka rendelkezik a hitelek 33 százalékával" - vázolta fel a problémákat Bátora László.
Az alulfinanszírozottság oka, hogy ezek a cégek kockázatosak a bankok számára, gyakran kis összegű hiteleket szeretnének felvenni, ami külön nehezíti a helyzetet. "Magyarországon jellemző, hogy minél kisebb egy vállalkozás, annál nehezebben tudják kezelni a bankok" - mondta Bátora László. A szakember szerint a válság csak felerősítette a magyar kisvállaltok amúgy is jellemző alulfinanszírozottságát, bebizonyította, hogy van létjogosultságuk a támogatott hiteleknek, melyek átmenetet képeznek a vissza nem térítendő támogatások és a piaci finanszírozás között.
Az Új Magyarország Mikrohitel Program forrásaihoz ma országszerte 30 közvetítőn keresztül juthatnak hozzá a kisvállalkozások. A kormány célja, hogy 2015-ig összesen 8-10 ezer vállalkozás kapjon a mintegy 50 milliárd forintos keretből. A maximális hitelösszeg jelenleg 10 millió forint, ezt tavaly októberben emelték fel a korábbi 6 millióról. A hitelt beruházásra és forgóeszközre igényelhetik a cégek, fő vonzereje, hogy a kamata alacsonyabb, mint a jegybanki alapkamat, jelenleg 6-8,9 százalék között szóródik a hitelek kamata a közvetítők döntésének függvényében.
A program keretében azok a cégek juthatnak forráshoz, melyek kevesebb, mint tíz embert foglalkoztatnak, éves árbevételük nem haladja meg a 200 millió forintot, vagy frissen induló cégek. Önerőként rendelkezni kell a tervezett fejlesztés legalább 20 százalékával, a fennmaradó összegre lehet pályázni. A forrást 85 százalékban uniós pénzek jelentik, a maradék 15 százalék pedig költségvetési forrás.
Beke Károly
