A válaszadók többsége olcsóbb ingatlant vásárolna, a kisvárosokban és községekben jellemzően alacsonyabb, míg Budapesten valamivel magasabb önrésszel.
Noha az ingatlankereső oldalakon nem csak az Otthon Start program miatt keresnek lakóingatlanokat, a bejelentés óta megnövekedett a komoly érdeklődők száma. A zenga.hu-n a bejelentés előtti hét óta 33 százalékkal nőtt meg a keresések száma.
Fotó: Pixabay
Nem csak Budapesten népszerű a program
“Az ingatlanpiacra is elsősorban Budapest-központúan tekintünk, azonban a válaszadók közül nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is sokan vennének a program segítségével lakóingatlant. Az ingatlanárakat tekintve persze ez nem meglepő, hiszen a másfélmillió forintos négyzetméterár-plafon a fővárosban valamivel nagyobb kompromisszumot jelent a programra alkalmas ingatlanok kínálatában, mint vidéken, ahol a legtöbb helyen meg sem közelíti ezt az átlagos négyzetméterár” – mondta Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője.
A program feltétele ugyanis, hogy a lakás vételára ne érje el a 100, a családi házé a 150 millió forintot, négyzetméterára pedig az 1,5 millió forintot. Ezek a feltételek a vidéki lakáspiacon a zenga.hu hirdetési számai alapján a legtöbb ingatlanra teljesülnek.
A kérdőívet kitöltők hasonló arányban terveznek ingatlant venni a különböző településtípusokon, ugyanakkor a részleteket megnézve a legtöbben kisvárosokban gondolkodnak, a válaszadók ötöde pedig falvakban szerezné meg az első lakástulajdonát.
A többség alacsony önrésszel vásárolna
Az Otthon Start program legalább 10 százalékos önrészt ír elő, és a felmérés válaszadóinak kétharmada is kevesebb mint 25 százalékos önrésszel vásárolna lakóingatlant. A zenga.hu használói körében végzett felmérés szerint a kisvárosokban és községekben jellemzően alacsonyabb, míg Budapesten valamivel magasabb önrésszel vásárolnának. 50 százalék feletti önrésszel a községekben, valamint a kis- és nagyvárosokban a vásárlók ötöde venne ingatlant, a fővárosban közel minden negyedik vásárló.
Nagyon más összegekben gondolkodnak a falvak és a nagyvárosok lakói
“Az egyes településtípusok közötti árkülönbségeket jól mutatja, hogy hol, mennyiért terveznek ingatlant venni. A községekben a vásárlást tervezők több mint fele 25 millió forintnál kevesebbet költene, míg Budapesten a vásárlást tervezők mindössze 9 százaléka gondolja úgy, hogy fog lakást találni 25 millió forint alatt, noha a fővárosban a kínálat mindössze 0,5 százaléka fér bele a 25 millió forint alatti kategóriába” – mondja Futó Péter.
Az adatokat részleteiben megnézve kiderül, hogy a kisvárosokban már csak a nézelődők harmada tervez 25 millió forint alatt vásárolni, míg közel fele 25-50 millió forint között. A vármegyeszékhelyeken és a nagyobb városokban csak a válaszadók 17 százaléka gondolkodik 25 millió forint alatti ingatlanban, míg valamivel több mint a felük 25-50 millió forint közöttiben. Budapesten pedig ugyanannyian vannak (37-37 százalék) akik 25-50 millió és 50-75 millió forintos lakás vásárlásában gondolkodnak.
A 75 millió forintnál drágább ingatlant vásárolni szándékozók aránya a községekben 7, a kisvárosokban 8, a nagyvárosokban 11 és Budapesten 17 százalék.
