A hazai épületállomány érdemi megújulásához évi 100-130 ezer lakóépület energetikai mélyfelújítására lenne szükség a szakérők szerint. A lakásállományra vetítve ez évi 3 százalékos korszerűsítési arányt jelentene. Most Magyarországon a mélyfelújítások aránya évi 1 százalék (körülbelül 40 ezer lakás) körüli, ezen belül 20-25 ezer a családi ház.
Az új otthonfelújítási támogatást az eddig nyilvánosságra hozott feltételek szerint azoknak az 1990 előtt épült családi házaknak és ikerházaknak a felújítására lehet majd igényelni, amelyekbe be van vezetve a gáz – emlékeztet a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) igylakunk.hu weboldalán.
Fotó: Wikipedia
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi népszámlálási adatai szerint 2022-ben 4 580 538 lakás volt az országban, számuk az előző népszámláláshoz képest 190 ezerrel (4,3 százalékkal) nőtt. A lakott és lakáscélra használt lakások száma ebből 4 008 541 volt. Ha ebből kivonjuk az ezalatt megszűnő lakások becsült számát, akkor az 1990 előtt épült lakott lakások száma körülbelül 3 millió 200 ezer – írják.
Felidézik, a KSH 2011. évi felmérése szerint 3 912 429 darab lakott, lakáscélra használt lakás volt Magyarországon. Ebből a városias lakóházak aránya 18 százalék; a lakótelepi lakásoké (jellemzően házgyári panelek) 19,5 százalék, a villanegyedi lakások 0,75 százalékban képviseltetik magukat, míg a lakóparki lakások 1,75 százalékkal. A családi házak, falusias épületek a magyar lakásállomány több mint felét (56 százalék) képviselik. A tanyasi lakóépületek aránya 2,3 százalék, az egyéb kategóriába a lakóépületek 1,5 százaléka tartozik.
A Lechner Tudásközpont egy 2017-es összeállításából kiderült, hogy a magyar települések 48,7 százalékában még mindig 1946 előtt épült házakból van a legtöbb és mindössze a települések 5 százalékában vannak többségben a rendszerváltás után épített lakások. Lakásaink fele több mint 70 éves – hívja fel a figyelmet az egyesület. A „Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 2015” (NÉS 2025) szerint 2013-ban 4 363 754 lakás volt hazánkban, melyből 2 241 719 volt 1990 előtt épült családi ház.
A támogatás feltétele az is, hogy az érintett lakóépület legyen rákötve a gázhálózatra. A 2022-es népszámlálás adatai szerint 2,5 millió lakásban használnak vezetékes gázt fűtésre. Ezek között nyilvánvalóan számosan vannak többlakásos lakóházak is. A NÉS 2025 szerint a családi házak 58,2 százalékában fűtenek gázzal. Ezzel az aránnyal számolva, az 1990 előtt épült családi házak közül 1 millió 292 ezer, a teljes lakásállomány 28 százaléka lehet jogosult. A keretből korszerűsíthető 20 ezer ingatlan ennek a 1,55 százaléka – áll az egyesület számításában.
A TLE felhívja a figyelmet, hogy a magyar lakásállomány állapota igen gyenge, ezt mutatják az állapotfelmérések, a lakossági kutatások, az energiatanúsítványok adatai is. Úgy véli, a hazai energiafelhasználás 35 százalékáért a lakóépületek a felelősek.
Magyarországon hozzávetőlegesen 2,7 millió családi ház van, ebből körülbelül 800 ezer úgynevezett Kádár-kocka. Energetikailag korszerűnek 5-10 százalékuk mondható, hiszen ezeket eleve a kor követelményeinek megfelelően építették, vagy már energiahatékonysági szempontból teljeskörűen felújították azokat – áll az elemzésben. A TLE szerint az épületek 5-8 százaléka bontásra érett, vagyis rentábilisan már nem felújítható, vagy állapota okán nem igazán lakható. A magyarországi családiház-állomány megközelítőleg 15 százaléka már átesett valamilyen energetikai korszerűsítésen, azonban több mint 60 százalékukra igen jelentős felújítás vár még.
Ha ebben az ütemben halad továbbra is a megújulás, akkor az energetikai korszerűsítésre váró családi házakat több mint 80 év alatt lehetne teljesen felújítani – vázolja fel a nem túl biztató jövőt az egyesület.
