4p

Mi a Magyar Péter-jelenség titka?
Mennyiben más Magyar Péter, mint Orbán Viktor?
Mennyi voksot szerezhet a Tisza Párt, kitől vehet el szavazatokat?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Somogyi Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Political Capital szociológus társalapítójától!

2024. május 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület számítása szerint az 1990 előtt épült családi házak közül közel 1,3 millió, a teljes lakásállomány 28 százaléka lehet jogosult a múlt héten bejelentett új otthonfelújítási programban való részvételre. A kormány becslése szerint a meghirdetett keretösszeg mintegy 20 ezer családi ház energetikai korszerűsítésére lesz elegendő, ami a célzott ingatlanállomány 1,55 százaléka, a magyarországi lakásállománynak pedig 0,43 százaléka.

A hazai épületállomány érdemi megújulásához évi 100-130 ezer lakóépület energetikai mélyfelújítására lenne szükség a szakérők szerint. A lakásállományra vetítve ez évi 3 százalékos korszerűsítési arányt jelentene. Most Magyarországon a mélyfelújítások aránya évi 1 százalék (körülbelül 40 ezer lakás) körüli, ezen belül 20-25 ezer a családi ház.

Az új otthonfelújítási támogatást az eddig nyilvánosságra hozott feltételek szerint azoknak az 1990 előtt épült családi házaknak és ikerházaknak a felújítására lehet majd igényelni, amelyekbe be van vezetve a gáz – emlékeztet a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) igylakunk.hu weboldalán.

A Kádár-kockák felújítására szabták a feltételeket
A Kádár-kockák felújítására szabták a feltételeket
Fotó: Wikipedia

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi népszámlálási adatai szerint 2022-ben 4 580 538 lakás volt az országban, számuk az előző népszámláláshoz képest 190 ezerrel (4,3 százalékkal) nőtt. A lakott és lakáscélra használt lakások száma ebből 4 008 541 volt. Ha ebből kivonjuk az ezalatt megszűnő lakások becsült számát, akkor az 1990 előtt épült lakott lakások száma körülbelül 3 millió 200 ezer – írják.

Felidézik, a KSH 2011. évi felmérése szerint 3 912 429 darab lakott, lakáscélra használt lakás volt Magyarországon. Ebből a városias lakóházak aránya 18 százalék; a lakótelepi lakásoké (jellemzően házgyári panelek) 19,5 százalék, a villanegyedi lakások 0,75 százalékban képviseltetik magukat, míg a lakóparki lakások 1,75 százalékkal. A családi házak, falusias épületek a magyar lakásállomány több mint felét (56 százalék) képviselik. A tanyasi lakóépületek aránya 2,3 százalék, az egyéb kategóriába a lakóépületek 1,5 százaléka tartozik.

A Lechner Tudásközpont egy 2017-es összeállításából kiderült, hogy a magyar települések 48,7 százalékában még mindig 1946 előtt épült házakból van a legtöbb és mindössze a települések 5 százalékában vannak többségben a rendszerváltás után épített lakások. Lakásaink fele több mint 70 éves – hívja fel a figyelmet az egyesület. A „Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 2015” (NÉS 2025) szerint 2013-ban 4 363 754 lakás volt hazánkban, melyből 2 241 719 volt 1990 előtt épült családi ház.

A támogatás feltétele az is, hogy az érintett lakóépület legyen rákötve a gázhálózatra. A 2022-es népszámlálás adatai szerint 2,5 millió lakásban használnak vezetékes gázt fűtésre. Ezek között nyilvánvalóan számosan vannak többlakásos lakóházak is. A NÉS 2025 szerint a családi házak 58,2 százalékában fűtenek gázzal. Ezzel az aránnyal számolva, az 1990 előtt épült családi házak közül 1 millió 292 ezer, a teljes lakásállomány 28 százaléka lehet jogosult. A keretből korszerűsíthető 20 ezer ingatlan ennek a 1,55 százaléka – áll az egyesület számításában.

A TLE felhívja a figyelmet, hogy a magyar lakásállomány állapota igen gyenge, ezt mutatják az állapotfelmérések, a lakossági kutatások, az energiatanúsítványok adatai is. Úgy véli, a hazai energiafelhasználás 35 százalékáért a lakóépületek a felelősek.

Magyarországon hozzávetőlegesen 2,7 millió családi ház van, ebből körülbelül 800 ezer úgynevezett Kádár-kocka. Energetikailag korszerűnek 5-10 százalékuk mondható, hiszen ezeket eleve a kor követelményeinek megfelelően építették, vagy már energiahatékonysági szempontból teljeskörűen felújították azokat – áll az elemzésben. A TLE szerint az épületek 5-8 százaléka bontásra érett, vagyis rentábilisan már nem felújítható, vagy állapota okán nem igazán lakható. A magyarországi családiház-állomány megközelítőleg 15 százaléka már átesett valamilyen energetikai korszerűsítésen, azonban több mint 60 százalékukra igen jelentős felújítás vár még.

Ha ebben az ütemben halad továbbra is a megújulás, akkor az energetikai korszerűsítésre váró családi házakat több mint 80 év alatt lehetne teljesen felújítani – vázolja fel a nem túl biztató jövőt az egyesület.

Az ugyancsak a Klasszis Média által kiadott laptársunk, a Privátbankár szerda esténként ingatlanpiaci írással jelentkezik. A Mennyit ér az ingatlanom? rovat cikkei ide kattintva olvashatók. >>

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!