Október elején a cseh fővárosban kellett messze a legtöbbet fizetni egy kisebb belvárosi bérlakásért. Az elmúlt 8-10 hónapban az uniós közép-európai országok fővárosaiban mindenütt drágulás volt, ez főleg a megnőtt kereslet miatt alakult így. A potenciális lakásvásárlók közül ugyanis egyre többen kénytelenek feladni álmaikat a nagyon magas kínálati árak miatt. Ilyenformán mind többen jelennek meg a bérleti piacon, felhajtva ezzel a havidíjakat. (Az európai lakáspiac más friss híreiről a Privátbankár Európai Lakásmonitor sorozatban olvashat fontos részleteket.)
Egyes szakértők meglepetésére, de a többség számára várható módon a lakásbérleti díjakat figyelve Prága lett a drágasági bajnok az uniós közép-európai fővárosok között, megelőzve az évekig vezető Bécset. Csehország legnépesebb településén egy kisebb, egy hálós belvárosi lakásért havonta átlagosan 1259 eurónyi, vagyis (390 forintos euróval számolva) mintegy 491 ezer forint értékű koronát kell kifizetni. Ha megelégszünk egy külvárosi otthonnal, ott csupán 904 euró az átlagos tarifa – összegezte a megélhetési költségeket rendszeresen figyelő numbeo.com.
Csak összevetésül: Budapesten az ingatlan.com október elején 235 ezer forintban állapította meg az átlagos bérleti díjat, igaz, ez minden méretet és típust egybe véve jött ki. Ugyanakkor a drágasági lista élén álló pesti belvárosban vagy egyes közepes méretű (55-75 négyzetméter) budai hegyvidéki ingatlanoknál nem ritka a 350-400 ezer forint sem, de még ez sem éri el a prágai átlagot.
Ez a prágai érték egyébként több száz euróval múlja felül a bécsit, ahol 943 euró az átlag egy belvárosi egy hálós lakás esetében. Hasonlóan 250-300 euró a különbség a cseh főváros javára, ha összehasonlítunk egy három hálós lakást a prágai történelmi negyedben és egy ugyanilyet Bécsben a Ringen belül. Ez a bajnoki cím nyilván azzal függ össze, hogy kisebb a kínálat Prágában, s ezért a fajlagos ár is nagyobb.
A numbeo megjegyezte, hogy Bécsben tavalyhoz képest kissé apadtak a bérleti díjak. A belvárosi kétszobás lakások esetében ez csak minimális, 3 százalék körüli csökkenés, de a belvárostól távolabb már a tavalyinál akár 20-25 százalékkal olcsóbban is lehet bérelni.
A prágai bérleti díjak egy év alatt 18-20 százalékot emelkedtek, ehhez képest a lengyel főváros kicsit jobban, 20-25 százalékkal drágult. Varsóban a belvárosi egyhálós lakás bérleti díja – 390 forintos euróval számolva - 340 ezer forint egy hónapra, a városközponttól távolabb is 260-280 ezer forintot kérnek el a bérbeadók.
A magas budapesti bérleti díjat nyögő, nem kiemelkedő jövedelmű magyar bérlők valószínűleg hüledezve olvassák következőt: az abszolút listán a toronymagasan legdrágább Prága, az ezüstérmes Bécs és a harmadik helyezett Varsó (869 euró) mellett Ljubljana, Pozsony és Zágráb is megelőzi a mi fővárosunkat. Utóbbi háromban sorrendben havi 744, 672, illetve 642 euróért lehet belvárosi, kis lakást kivenni, míg nálunk 586 euró az átlag.
Zágrábban az elmúlt 10-12 hónapban 8-12 százalék között drágultak a bérlakások egy év alatt. Horvátországban már euróban kell fizetni a bérlakásokért, forintban átszámolva gyakorlatilag Ljubljanához hasonló az árszint, legfeljebb néhány ezer forinttal marad el az átlagos bérleti díj.
Eközben egyéb szomszédainkban
Belgrádban mintegy 200 ezer forintnak megfelelő szerb dínárért tudunk belvárosi kétszobás lakást bérelni, de aki nem ragaszkodik a központhoz, az ennél harmadával kevesebbért talál ugyanekkora lakást. Bukarestben egy belvárosi kétszobás lakás bérleti díja átlagosan 194 ezer forint, míg például a hozzánk közel eső Kolozsvárott, ahol sok az egyetemista és ezért nagy a kereslet, elegendő 170-180 ezer forintnyi lejt kifizetni egy ilyen méretű és elhelyezkedésű lakásért. Románia jelentősebb városaiban tavalyhoz képest 8-12 százalék közötti volt a bérleti díj emelkedése - írta az Otthon Centrum.
A bérleti piacot az egész közép-európai térségben erőteljesen befolyásolja, hogy miként alakulnak az új lakásberuházások, továbbá mennyire hajlandóak hitelt felvenni a potenciális vásárlók. Nos, itt szinte azonos a kép mindegyik fővárosban: 40-50 százalékkal vagy még jobban visszaesett az új projektek száma, a hitelfelvételi kedv még ennél is magasabb arányban zuhant. Nem rózsásak a kilátások, legkorábban csak 2024 közepétől lódulhatnak meg a fejlesztések, miközben a gazdaságok stabilizálódása és az infláció erős csökkenése várható. Ennek nyomán talán az év végétől, de még inkább 2025 elejétől új ciklus kezdődhet.
A kínálat bővülésének és a reálbérek enyhe emelkedésének pedig az lehet az együttes következménye, hogy az elhalasztott vásárlásokat megejtik a most még kiváró vevőjelöltek, s ők kikerülnek a bérleti piacról. A bérleti kereslet efféle csökkenése talán fékezheti a díjak növekedését.
