Érdekes adatokat tett közzé az Európai Unió közös statisztikai hivatala (Eurostat) arról, hogyan alakult a tagállamok lakosságának ingatlanbirtoklási aránya. A kontinens szintjén 2024-ben a háztartások több mint kétharmada (68 százalék) tulajdonosa volt az otthonának, ami enyhe csökkenés a 2023-as 69 százalékhoz képest. A fennmaradó 32 százalék bérelt ingatlanban lakott, ami egy százalékpontos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva.
A hivatal szerint a saját tulajdonú ingatlan szinte minden tagállamban gyakoribb jelenség volt, mint a bérlés, kivéve Németországban, itt a lakosság 53 százaléka bérlőként élt. Németországot Ausztria (46 százalék) és Dánia (39 százalék) követte a bérlők arányát tekintve.
Magyarország az élmezőnyben
A nemzetközi összehasonlításban hazánk igencsak előkelő helyet foglal el, ahogy az az Eurostat adatain is látszik, a legmagasabb tulajdonosi arányt Romániában mérték (94 százalék), ezt követte Szlovákia (93 százalék) és végül Magyarország (92 százalék). A hét ábrájában ezúttal ezt mutattuk meg önnek:
Mint grafikonunkon is látszik, jellemzően a gazdagabb uniós tagországokban nagyobb hagyománya van a bérlésnek, ezt részben a magasabb megélhetési költségek és ingatlanárak is indokolják, valamint jellemzőbb, hogy az ilyen célra szánt összegeket inkább befektetik, míg itthon az ingatlanvásárlás jellemzően az anyagi létbiztonság egyik társadalmilag elfogadott mérföldköve.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy az Eurostat a hiteltörlesztés alatt álló ingatlanokat is saját tulajdonúként jelzi a módszertan szerint. A KSH adatai szerint 2025. június 30-án a magyarországi lakáshitel-állomány 6063 milliárd forint volt, 15 százalékkal (776 milliárd forinttal) magasabb a 2024. félévi, és 7,3 százalékkal (411 milliárd forinttal) magasabb a 2024. év végi állomány értékénél. A lakáscélú hitelállomány GDP-hez viszonyított aránya az előző év azonos időszaki 7,0 százalékról 7,4 százalékra emelkedett – mindez arra utal tehát, hogy rendkívül nagy arányban vannak jelen a lakáshitelek a magyar háztartások pénzügyeiben.
Ez történt az évek alatt
A nemzetközi helyzet tehát adott, de érdemes megvizsgálni azt is, hogy mi történt az évek alatt Magyarországon, hogyan alakult a tulajdonosi és bérlői hányad változása, hiszen a magyar kormánytagok és a miniszterelnök is többször lenyilatkozta azt, hogy fontosnak tartják a tulajdonosi arány növelését a lakosság körében. Az Otthon Start 2025-ös bevezetése szintén érdekes hatással lehet majd ennek a mutatónak az alakulására, az erről szóló adatokra azonban még várni kell majd.
Mint grafikonunkon is látható, 2018 és 2019 közt jelentős növekedés volt tapasztalható, ekkor került 90 százalék fölé a tulajdonosok aránya, ez pedig egybeesik egy közismert kormányzati intézkedéssel: a Babaváró 2019. július 1-jén indult a Családvédelmi Akcióterv részeként, a szabad felhasználású, kamatmentes hitel esetében második gyermeknél a tőketartozás 30 százalékát, a harmadiknál a teljes összeget elengedik. Érdekesség, hogy ezzel szemben a Családi Otthonteremtési Kedvezmény, azaz a CSOK 2015-ös bevezetése után nem jelent meg hasonló tendencia az adatokban, a mutató stagnált.
