Lehangoló adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az elkészült lakások és a beadott építési engedélyek számáról.
A szerkezeti eltolódás az idei első negyedévben is folytatódott. A természetes személyek által épített lakások aránya 34-ről 38 százalékra nőtt, a vállalkozások által építetteké 65-ről 61 százalékra mérséklődött a 2023 első negyedévihez képest, egyetlen százalékot tett ki az önkormányzatok által építetteké. Vagyis a családiház-építési hajlandóság erőre kapott, míg a közepes vagy nagyobb lakásszámú projektek beruházói visszafogták a tempót. A vállalkozói arány budapesti csökkenése vélhetően átmeneti, ugyanis éppen az elmúlt hetekben-hónapokban jelentettek be több, egyenként több mint ezer lakást tartalmazó óriásberuházást, ezek egy része már a kezdeti kivitelezési szakaszban van.
Fotó: KSH
Az nyilvánvaló, hogy az iparvárosokra összpontosító új nagy külföldi tőkebefektetések megdobhatják az új építésű lakások keresletét, ennek mértéke azonban erősen vitatott, hiszen az új gyárakban jelentős számban nem magyar emberek dolgoznak, s ők legfeljebb a bérleti piacon lesznek jelen. Általános keresletbővülés viszont biztos lesz. Részben erre utalt Csepreghy Nándor, az építési és közlekedési tárca államtitkára az áprilisi Construma szakkiállításon. Egy fél mondattal belengette, hogy a kormány kifejezetten az iparvárosokra és azon belül is főleg Debrecenre és Szegedre, külön hitelformát dolgoz ki. Ez egy „nagy kamattámogatású” kedvezményes hitel lesz, de csak akkor léptetik életbe, ha a jegybanki alapkamat 6 százalék körülre esik – mondta (ez akár még idén bekövetkezhet, jelenéeg 7,75 százalék az irányadó ráta - a szerk.). Részleteket még az első félévre ígért.
Az viszont biztos, hogy júniustól nagyobb számban élhetnek az érintettek a már ismert, 6 millió forintos kormányzati csomaggal. Hárommillió forintot „ingyen ad” az állam, további hárommillió forintot nyolc évre nulla százalékos hitelként lehet felvenni.
A „normál” jelzáloghitel-piac a bankok számára kedvezően alakult az idei első négy hónapban. Folytatódott a volumennövekedés, a Duna House cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkája, a Credipass magyarországi adatai alapján idén áprilisban már 105 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott. Az áprilisi adat az előző év azonos időszakában mért MNB-adathoz képest 170, az előző hónaphoz mérten pedig 17 százalékos emelkedés.
A CSOK Plusz és más hitelfajták tehát megtámasztják a keresletet. Ez ugyanakkor azzal a kockázattal járhat, hogy a júniusi indulás után megindul a roham a hatmillió forintos csomag igénybevételéért, ennek pedig lehetnek negatív mellékhatásai.
Nem várható hiány az építőanyagoknál
„A kereskedők már most is sürgősen töltik fel a készleteiket, és szervezik a logisztikai megoldásokat, hogy júniusban elegendő építőanyag – főleg szigetelőanyagok– álljanak rendelkezésre a lakossági igények kielégítésére. Bár a kiterjesztett igénybevételi lehetőségek és a keret kimerülésétől való félelem tovább növelheti a keresletet, építőanyagból kapacitáshiány mégsem várható. Ugyanakkor a programban érintett szakkivitelezők megtalálása szűk keresztmetszetté válhat” – figyelmeztetett több minapi szakmai fórumon Juhász Attila, az Újház Zrt. és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának Elnöke.
A lakásokhoz szükséges alapanyagok itteni gyártásában erősödik a verseny, egyes szakterületeken ötnél is több a szereplő. A gyártói kapacitások rendelkezésre állnak, a cégek a korábbiaknál hatékonyabban működnek, részben azért is, mert jóval kevesebbet kell költeniük az energiára, mint például a Covid alatti árrobbanás idején. Az alapanyagárak – ezt a Construmán is megerősítették – visszarendeződtek a 3-4 évvel ezelőtti szintre, gyakorlatilag kínálati piac van.
Ami a lakásforgalmat illeti, az érzékelhető, hogy enyhébb ütemben, de folytatódott a felívelés a második negyedév első hónapjában is. A Duna House szerint áprilisban már 11 200 adásvétel történt, ez idén a legmagasabb havi mutató és ha így folytatódik az élénkülés, akkor az megközelíti a 2-3 évvel ezelőtti szintet. Az új kezekbe került ingatlanok többsége természetesen használt lakás, vélhetően növekvő számban olyanok is az eladók között voltak, akik új építésű otthonba akartak költözni, s ehhez önerőként kellett eladniuk a régi lakásukat.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő elemzője szerint a következő negyedévekben az átadott lakások száma még nem feltétlenül tud növekedni, azonban az év végi hajrá erős lehet, akkor vagy a jövő év elején már jobban érződhet a kedvezőbb gazdasági helyzet hatása. Úgy véli, hogy a kormányzati családpolitikai eszközök átalakítása vegyes hatást gyakorolhat az új lakások piacára: a kedvezményes hitel összegének növelése emelheti, míg a kedvezményezetti kör szűkítése és a felhasználhatóság bővítése mérsékelheti az új lakások iránti keresletet. Megerősítette azt a szakmai körökben ismert érvet, miszerint az új lakások iránti kereslet fő befolyásolója még az ár, illetve az építőipari kapacitás rendelkezésre állása: az elmúlt évek áremelkedései határozottan csökkentik a keresletet. A kapacitás kihasználtsága, illetve a munkaerő rendelkezésre állása az elmúlt években nagyban megnehezítették az építkezések határidőre történő befejezését, ez a mostani időszakban némileg enyhülhet – jósolta az elemző.
