Megérkezett a várva várt ingatlanpiaci fellendülés, legalábbis az adásvételek tekintetében 2024 első félében. Az új otthonteremtési támogatásoknak, a kedvezőbb kamatkörnyezetnek és a gazdasági klíma oldódásának következtében látványosan javult a lakásvásárlási kedv. 2024 első félévében a Duna House által becsült adatok szerint 61 646 tranzakció ment végbe a piacon, ami 40 százalékos emelkedés a tavalyi év azonos időszakához képest. A CSOK Plusz segítségével egy újra aktív vásárlóréteg az ideihez képest akár 20-30 ezerrel több lakástranzakciót eredményezhet 2024-ben a piacon az elhalasztott kereslet realizálódása mellett – jósolta optimistán az MBH Bank a legfrissebb ágazati elemzésében.
Folytatódó drágulás
A bank megállapítása szerint 2024 első negyedévében a lakásárak nominálisan 2,7 százalékkal nőttek az előző negyedévi 1,5 százalékos emelkedést követően. Alapvetően a kedvező bázishatások eredményeként az éves nominális növekedési ütem az előző negyedévben megfigyelt 8,4-ről 7,5 százalékra lassult, reálértelemben pedig éves szinten 3,6 százalékos felértékelődés ment végbe a lakásárakban.
Az év hátralévő részében a lakásárak további emelkedésére számítanak a bank elemzői. Vagyis – tesszük hozzá – a drágulás töretlen, kiszorulhatnak széles tömegek a lakáspiacról és kénytelenek lesznek bérelni, ami viszont azt eredményezheti, hogy a bérleti keresletet növelik, ezzel tovább emelkedhetnek a lakásbérleti díjak.
2024 júniusában országosan 1,9, Budapesten 1,6 százalékkal nőttek a lakbérek az előző hónaphoz mérten. Az előző év azonos időszakinál országosan 10,3, Budapesten 9,9, a 2015. évi bázisnál pedig 108, illetve 99 százalékkal voltak magasabbak a júniusi lakbérek. Budapesten az év első felében 250 ezer forint volt az átlagos havi lakbér. A legdrágábban Pest régióban (265 ezer forint), a legolcsóbban Észak-Magyarországon (129 ezer forint) kínálták kiadásra a lakásokat.
Fotó: Knauf Insulation
Eközben az új lakások állománya nagyon lassan bővül. Az idei első félév egészét nézve összesen 6027 új lakás készült el Magyarországon, 18 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 8972 volt, ami ugyancsak 18 százalékkal maradt el a 2023 azonos időszakitól. Az adatok alapján az MBH Bank elemzői úgy látják, hogy folytatódik az évek óta tartó csökkenő dinamika, és ez alapján 2024-ben még a tavalyinál is kevesebb lakás épülhet, számuk 15-20 ezer között mozoghat.
Módosult szabályozási környezet
Július 1-jén elindult az otthonfelújítási program, ami az építőiparnak és a lakáspiacnak is lökést adhat. Maximum 20 ezer családi ház felújítása várható, a keret 108 milliárd forint. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint július közepéig 5 000 előzetes energetikai tanúsítvány készült el, és több mint 6 000 érdeklődő egyeztetett róla az MFB Pontokon.
Az otthonfelújítási program révén az építőipar lendületet kaphat, ami a jelenlegi negatív trendből való kilábaláshoz nagyon szükséges. Az épületek felújításának anyagigénye miatt az alapanyaggyártók kapacitáskihasználtsága javulhat, illetve az építési vállalkozók megrendelésállománya és munkaerőigénye is növekedésnek indulhat.
Változások
Június 30-ig élt az újonnan felvehető lakáshitelek önkéntes THM (vagyis a hitelfelvétel összes költségét jelző teljeshiteldíj-mutató - a szerk.) plafonja, már látszik, hogy a bankok lassan, de biztosan emelni fogják a kamataikat. Két ponton is módosult a rozsdaövezeti akcióterületekre vonatkozó szabály. Az egyik változtatás az adó-visszatérítési támogatást érinti, a másik pedig a rozsdaövezetek tulajdonjogának változásával kapcsolatos.
Az idei évben mind keresleti, mind kínálati oldalról javulnak a feltételek a hitelezés érdemi gyorsulásához. A lakáscélú hiteleknél a kamatok csökkenése az év elején a piaci kondíció mellett szerződött hiteleknél hozott áttörést, az év második negyedévétől magasabb fokozatban pörög a CSOK Plusz, júniustól pedig indultak az otthonfelújítási hitelek szerződései. 2024 egészében azt várja a bank, hogy az új szerződéses volumen a 2022. évi szintre visszaugrik.
A reállakbérek növekedése a befektetőknek kedvez, illetve a hozamkörnyezet alakulása az alacsonyabb kamatok révén, valamint az állampapír-hozamok kifizetése is terelhet forgalmat, így ez a vásárlói réteg is megjelenhet újra a lakáspiacon. Idén az infláció csökkenése miatt várhatóan kisebb lesz a bérletidíj-emelkedése mint tavaly, így 10 százalék körüli emelkedéssel lehet számolni – vélik a bank szakértői.
Az aktuális ingatlanpiaci árakról laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár a Mennyit ér az ingatlanom? című rovata heti rendszerességgel beszámol.
