Még tavaly késő ősszel az állam szerződést kötött a Mol-lal a legnagyobb magyar vállalat régi, lágymányosi székházának megvásárlásáról. Az ingatlanra és az ingóságokra 6,3 milliárd forintot költött – derül ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. honlapján közöltekből, amit a K-Monitor vett észre. Két külön szerződésről van szó: november 15-én az ingatlan adásvételéről, míg december 29-én az ingóságok értékesítéséről írtak alá megállapodást - olvastuk a vagyonkezelő honlapján.
A magyar mamutcég korábbi főhadiszállása egy 1+9 szintes épületben, a XI. kerületi Október huszonharmadika utca és a Budafoki út sarkán volt évtizedeken keresztül. A vállalat egyrészt kinőtte ezt, másrészt úgy döntött, hogy nem újítja fel és nem bővíti, hanem egy új központot épít a Kopaszi-gáton és a régit eladja.
A fölöslegessé vált irodaház információink szerint már hosszabb ideje a piacon volt, mivel tudni lehetett, hogy elhagyja a vállalat. A befektetői érdeklődés azonban nem volt túl acélos, hiszen még a covid első évében is igen drágán lehetett ilyen jó helyen lévő irodai ingatlant vásárolni. Most a megroggyant kereslet készteti óvatosságra a kihasználási mutatókat nagyon figyelő potenciális intézményi befektetőket.
A szóba jöhető hazai ingatlanalapok (OTP, Erste) inkább a jól fizető bérlőkkel teli, új ingatlanokra szoktak rástartolni. Nem kizárt, hogy az irodaházat az Indotek Group-nak vagy más nagyobb magyar fejlesztőnek is felajánlották megvételre, hogy aztán az új tulajdonos felújítás után piacra dobja. Egyébként úgy tudjuk, hogy több éve csak a felső, vezetői szinten volt átalakítás, maga a szerkezet és a gépészet nagyon elavult.
Az irodai hozamok csökkenése, vagyis az ingatlanok drágulása az elmúlt másfél évben lelassult és a már érezhető gazdasági válság miatt vélhetően újraárazná, magyarul kicsit leértékelné a piac a legtöbb irodaházat. Ezt figyelmbe véve még jó időben szabadult meg a Mol ettől az épülettől.
Hivatalosan tehát az államhoz került ez az irodaház. Komplett minisztérium is odaköltözhetne, de inkább az a valószínű, hogy összevonnak állami háttérintézményeket. Egyes területeket külsős bérlőknek adhatnak bérbe, a földszinten pedig kiskereskedelmi bérleményeket (étterem, szolgáltatók, kisebb üzletek) alakíthatnak ki, ahogy ez rendszerint lenni szokott. Más funkció - a kollégiumon kívül - aliga elképzelhető, a hotel például biztos nem lenne kifizetődő még közép távon sem.
