Lehangoló képet látni, ha ránézünk a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2023-ra vonatkozó és kedden reggel közölt lakásépítési adataira. Csak a visszaesés mértékében vannak eltérések az ország egyes területeit vizsgálva. A kormánypártok egyik bázisának számító nagyobb városokban például harmadával (3458 darabra) csökkent az átadott új lakások száma 2022-höz képest, de az ennél is erősebb szavazóbázisban, a falvakban is csaknem 9 százalékkal (3877 darab) kevesebb készült el. A 2020-as mintegy 28 ezres csúcs óta minden évben egyre kevesebb új lakást vettek birtokba, ez már trendszerű és részben az áll mögötte, hogy az Orbán Viktor vezette kormány gyakran változtatta a támogatási rendszer egyes elemeit, fokozva a kiszámíthatatlanságot. Erősen fékezte a lendületet az infláció és a forintgyengülés is, eközben a hitelpiac is befagyott, 2022 őszétől egészen a tavalyi év novemberéig tartott a lejtmenet.
Ennél is tragikusabb a helyzet az építkezési szándékokat nézve. Az építési engedélyek és bejelentések alapján a 2022-es 35 ezer után tavaly mindössze 21 501 lakás építését kezdeményezték, ez egy híján 40 százalékos zuhanás az előző évhez viszonyítva. Itt nagyjából ehhez közeli értékek jöttek ki a különböző településtípusoknál. Elemzői és szakértői egyetértés van abban, hogy évente legalább 40 ezer új lakást kellene átadni ahhoz, hogy fenntartható legyen a lakásállomány megújulása. Tavaly csak kicsit több mint 18 ezer új otthont vehettek birtokba az érintettek, és ha valóban elkészül a beadott 21 501 engedélyen alapuló mennyiség, akkor is nagyon messze leszünk a kívánatostól.
Sokatmondó, hogy az utóbbi 11 évet vizsgálva a befejezett többszintes, többlakásos projektekben lassan már közel annyi, egyes években még kicsit több otthon épült, mint családi ház. Az előbbi aránya 6 százalékkal tovább nőtt 2023-ban, az utóbbiból tavaly 3 százalékkal kevesebb készült el, mint 2022-ben. Vagyis az önálló ingatlanra vágyók mind kevésbé tudták megengedni maguknak a különálló, kertes házakat, részben azok fajlagosan magasabb ára miatt, amennyiben az felkapott környéken volt, például Buda egyes részein vagy a budapesti agglomeráció népszerűbb körzeteiben.
Ugyanezt támasztják alá azok a számok, amelyek az építkezések célja szerint osztályozzák a piacot. Itt is látható, hogy a saját célú kivitelezés visszaszorult 2020 óta, amikor az az eltelt évtized csúcsán volt évi 12,7 ezer darabbal. Ezzel párhuzamosan viszont 2017 óta, amikor elkezdett felpörögni a piac a különféle támogatásoknak köszönhetően, meredeken felívelőben volt az eladásra, főleg vállalkozók által épített lakások száma, az utóbbi 4-5 évben mindig 3-5 ezerrel meghaladta a saját célra építettekét.
A családi ház tehát sokaknak elérhetetlen lett, ám a nagyvárosokban és különösen Budapesten a társasházi lakás is egyre drágább mulatság, mert a beruházók kérlelhetetlenül átterhelik a megnövekedett építési költségeket. A folyamatban lévő beruházások lakásállományának 31,7 százaléka, vagyis 7,8 ezer lakás még nem elérhető, vagyis ezeket egyelőre nem hirdették meg, ami arányaiban megegyezik az előző negyedév értékével, nominálisan azonban az előző negyedévinél 800 lakással kevesebb van a piacon.
Az új projekteknél nem hallani árcsökkenésről, legfeljebb arról, hogy több fejlesztő ad valamilyen kedvezményt (ingyen gépkocsibeálló, tároló vagy konyhabútor). Ennek azonban hamar vége lehet, ugyanis az átszabott lakástámogatási rendszerben éppen ezekben a hetekben jutnak pénzhez a jogosultak, akik már az érdeklődési szakaszban vannak, vagyis megjelentek a beruházó horizontján, így semmi nem indokolja, hogy túl sok vagy nagy értékű kedvezmény legyen a csalogató eszköz.
Az Otthon Centrum januári felmérése szerint Budapesten 337 újlakás-beruházás van folyamatban, ezekben 24,8 ezer lakás épül. A projektek száma 2,5 százalékkal, az épülő lakások száma 9,1 százalékkal kevesebb, mint 2023 III. negyedévében. A legtöbb projekt továbbra is a XIII. kerületben fut: a 63 beruházás és 8 ezer épülő, illetve tervezett lakás kiemelkedő szám. Ugyan általában 30 százalékkal többet kell fizetni egy ottani új lakásért, mint egy használtért, a kerületi átlagos négyzetméterár „csak” 1,27 millió forint körül mozog, ez mindössze a tizedik a kerületek árrangsorában.
Angyalföldnek a projektek számában eddig a budai oldalon a XI. kerület volt a legnagyobb kihívója, azonban ez az elmúlt év negyedik negyedévére megváltozott, hiszen a III. kerület 42 projekttel megelőzi a 41 projekttel rendelkező Újbudát. Lakásszámok tekintetében azonban továbbra is XI. kerület a második, 5,4 ezer épülő lakással, míg a IX. kerület a harmadik, 3 ezer lakással. A legkevesebb beruházás az I. és az V. kerületben indult el (1-1 darab), míg lakásszámban az V. kerület mellett az I. és a XVI. kerületben épül a legkevesebb lakás (50-nél is kevesebb).
