A hvg360 cikke szerint már negyedszer halasztották el a kormánypártok, így idén februártól sem lépett életbe a társasházi közös képviselők kötelező regisztrációja, pedig ez mérsékelhetné a lakóközösségek kiszolgáltatottságát. A szolgáltató cégek diktálják a költségeket és az ingatlanvagyonok sorsát is.
A cikk szerint a kormány már 2010 környékén ígérte, hogy mindent megtesz a békés egymás mellett élésért a társasházakban, ezzel szemben 2017 óta immár az ötödik céldátum van hatályban (a legfrissebb 2024. február 1. helyett 2025. május 1.), amikortól már az ingatlanok tulajdoni lapján is fel kell tüntetni, hogy ki látja el a társasházak közös képviseletét. Ettől persze nem oldódik meg minden automatikusan, de a szakemberek azt várják, hogy átláthatóbbá válik a társasházak működése, és csökkenhet a közös képviselők visszaéléseinek száma.
A probléma nem áll meg itt, ugyanis a bevezetés halogatásával párhuzamosan egyre átláthatatlanabbá vált – a legutóbb tavaly módosított és időközben háromszorosára duzzadt – társasházi törvény, így manapság már nemcsak a házak kezelését, de a közös képviseletét sem szívesen vállalják el maguk a lakók. A Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetségének elnöke, Vass Ferenc a portálnak elmondta, Budapesten a közös képviseletet már 67 százalékban profik látják el, és csak 33 százalék azoknak az aránya, akik magából a közösségből – jellemzően az idősebb lakók közül – kerülnek ki.
