2018. június 26. 19:03
mfor.hu

Küszöbön áll a negyedik ipari forradalom a mesterséges intelligenciájával és a robotjaival, és úgy tűnik, az átalakuló munkaerőpiac kihívásaira a hagyományos oktatás már nem fog tudni válaszokat adni. San Francisco-ban ezért nem laptopot adnak a gyerekek kezébe, hanem fűrészt és fúrót - mégsem ácsok lesznek a diákokból, hanem várhatóan olyan felnőttek, akiket nem tudnak majd leváltani a gépek.

Van egy raktárépület San Francisco Mission negyedében, ahol épp a feje tetejére állítják az oktatást. Itt működik már hetedik éve a Brightworks magániskola, ahol szinte teljesen techmentesen nevelik a gyerekeket.

Itt csakis a gyereken múlik, mit hoz ki a saját oktatásából: nincsenek dolgozatok, vizsgák, felelések és felvételi pontok, se kőbe vésett tanterv, tantárgyak, sőt, még tanárok sincsenek, csak "kollaboránsok". A diákoknak pedig olyan projekteken kell dolgozniuk, melyekhez sokszor barkácseszközöket - fúrót, fűrészt és társaikat - kell felhasználniuk. A csoportok nem csak a raktárépületben tevékenykednek, sok tanulmányi úton vesznek részt San Francicso környékén, de minden helyszínen közös, hogy a minimálisra szorítják vissza a képernyők előtt töltött időt.

A Brightworks videóján az intézmény diákjai elmesélik, milyen az iskolában tanulni

A kísérleti iskolát Gever Tulley, az Adobe egykori programozója alapította meg, akinek vastagon van tapasztalata az önfejlesztésben, ugyanis kódolni is teljesen egyedül tanult meg. Mint mondja, a Brightworks célja, hogy táplálják a gyerekek természetes kíváncsiságát, hogy fejlesszék a diákok belső készségeit, és hogy felkészítsék őket az élethosszig való tanulásra. Mindehhez a kulcs a játékos, stresszmentes tanulás és a közösségi problémamegoldás, távol a figyelem-elterelésre alkalmas képernyőktől. A tanterv itt tényleg csak idézőjeles, a kollaboránsok hagyják, hogy a gyerekek annak a témának menjenek utána, ami csak érdekli őket. Ha viszont valamire ráállnak, akkor valóban el kell mélyedniük az adott területen. Erre egy jó példa a Brightworks kevés szabályai közül az egyik, miszerint

"ha videojátékozni akarsz, akkor neked kell megcsinálni a videojátékot."


Az iskola diákjait 60 százalékban a helyi tech-elit gyerekei teszik ki, a helyek 40 százaléka pedig támogatott azoknak, akikben megvan a motiváció az újfajta tanulásra, de a családjuk nem tudná kifizetni az évi 30 ezer dolláros tandíjat. Ha már ennyibe kerül a Brightworks programja, felmerül a kérdés, hogy egy ilyen szabad és nem-konvencionális képzés mennyire folytatható zártabb intézményi keretek között - vagyis hogyan tudnak ezek a gyerekek bekerülni az egyetemekre, ha nincsenek jegyeik, és így felvételi pontszámaik se? Elég könnyen, legalábbis azokba az intézményekbe, melyekbe a szüleik szánják őket, ugyanis az amerikai topegyetemek, a Harvard, a Stanford Egyetem és az MIT is tisztában van azzal, hogy a sikeres akadémiai pályafutáshoz nem feltétlenül bombabiztos lexikális tudás, sokkal inkább kreativitás kell, így ezek az intézmények a Brightworks-gyerekek portfólióját vizsgálják meg, és az alapján döntenek a felvételükről.



A Brightworks-módszer a program kitalálói szerint nem valami légbőlkapott, hippiskedő butaság. San Francisco-ban, a világ techfővárosában egyre több szülő aggódik, hogy a hagyományos oktatás nem készíti fel a gyerekeket a negyedik ipari forradalom új kihívásaira, mert az nem fejleszti eléggé az utódok kreatív intelligenciáját. Mint ismert, tanulmányok egész sora jutott arra, hogy a mesterséges intelligencia és a robotizáció hamarosan felváltja a hagyományos humán munkaerőt, és újfajta munkakörök válnak szükségessé, melynél a kreativitás, az érzelmi intelligencia, az innováció és az önrendelkezés kerül a fókuszba a tradicionális készségsekkel szemben - márpedig a hagyományos oktatás még mindig az utóbbiakat erősíti.

Bár a régivágású oktatásba egyre jobban bevonják a képernyőket, melynek kétségkívül van haszna, fennáll a kérdés, hogy a tech a tanulás segítése közben nem nyomja-e el azokat a készségeket, melyek nemsokára szükségesek lesznek. Ez a kérdés aggasztotta a techvilág olyan korai hőseit is, mint Bill Gates és Steve Jobs, akik évtizedekkel ezelőtt a várttal gyökeres ellentétben a számítógépek lehető legminimálisabb bevonásával nevelték fel a gyerekeiket - hasonlóan ahhoz, ahogy most a kollaboránsok nevelik a fiatalokat a Brightworks raktárépületében.

(Financial Times)

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek február legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. Az Erste Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 54 712 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.