<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p


			
		
mfor.hu

Küszöbön áll a negyedik ipari forradalom a mesterséges intelligenciájával és a robotjaival, és úgy tűnik, az átalakuló munkaerőpiac kihívásaira a hagyományos oktatás már nem fog tudni válaszokat adni. San Francisco-ban ezért nem laptopot adnak a gyerekek kezébe, hanem fűrészt és fúrót - mégsem ácsok lesznek a diákokból, hanem várhatóan olyan felnőttek, akiket nem tudnak majd leváltani a gépek.

Van egy raktárépület San Francisco Mission negyedében, ahol épp a feje tetejére állítják az oktatást. Itt működik már hetedik éve a Brightworks magániskola, ahol szinte teljesen techmentesen nevelik a gyerekeket.

Itt csakis a gyereken múlik, mit hoz ki a saját oktatásából: nincsenek dolgozatok, vizsgák, felelések és felvételi pontok, se kőbe vésett tanterv, tantárgyak, sőt, még tanárok sincsenek, csak "kollaboránsok". A diákoknak pedig olyan projekteken kell dolgozniuk, melyekhez sokszor barkácseszközöket - fúrót, fűrészt és társaikat - kell felhasználniuk. A csoportok nem csak a raktárépületben tevékenykednek, sok tanulmányi úton vesznek részt San Francicso környékén, de minden helyszínen közös, hogy a minimálisra szorítják vissza a képernyők előtt töltött időt.

A Brightworks videóján az intézmény diákjai elmesélik, milyen az iskolában tanulni

A kísérleti iskolát Gever Tulley, az Adobe egykori programozója alapította meg, akinek vastagon van tapasztalata az önfejlesztésben, ugyanis kódolni is teljesen egyedül tanult meg. Mint mondja, a Brightworks célja, hogy táplálják a gyerekek természetes kíváncsiságát, hogy fejlesszék a diákok belső készségeit, és hogy felkészítsék őket az élethosszig való tanulásra. Mindehhez a kulcs a játékos, stresszmentes tanulás és a közösségi problémamegoldás, távol a figyelem-elterelésre alkalmas képernyőktől. A tanterv itt tényleg csak idézőjeles, a kollaboránsok hagyják, hogy a gyerekek annak a témának menjenek utána, ami csak érdekli őket. Ha viszont valamire ráállnak, akkor valóban el kell mélyedniük az adott területen. Erre egy jó példa a Brightworks kevés szabályai közül az egyik, miszerint

"ha videojátékozni akarsz, akkor neked kell megcsinálni a videojátékot."


Az iskola diákjait 60 százalékban a helyi tech-elit gyerekei teszik ki, a helyek 40 százaléka pedig támogatott azoknak, akikben megvan a motiváció az újfajta tanulásra, de a családjuk nem tudná kifizetni az évi 30 ezer dolláros tandíjat. Ha már ennyibe kerül a Brightworks programja, felmerül a kérdés, hogy egy ilyen szabad és nem-konvencionális képzés mennyire folytatható zártabb intézményi keretek között - vagyis hogyan tudnak ezek a gyerekek bekerülni az egyetemekre, ha nincsenek jegyeik, és így felvételi pontszámaik se? Elég könnyen, legalábbis azokba az intézményekbe, melyekbe a szüleik szánják őket, ugyanis az amerikai topegyetemek, a Harvard, a Stanford Egyetem és az MIT is tisztában van azzal, hogy a sikeres akadémiai pályafutáshoz nem feltétlenül bombabiztos lexikális tudás, sokkal inkább kreativitás kell, így ezek az intézmények a Brightworks-gyerekek portfólióját vizsgálják meg, és az alapján döntenek a felvételükről.



A Brightworks-módszer a program kitalálói szerint nem valami légbőlkapott, hippiskedő butaság. San Francisco-ban, a világ techfővárosában egyre több szülő aggódik, hogy a hagyományos oktatás nem készíti fel a gyerekeket a negyedik ipari forradalom új kihívásaira, mert az nem fejleszti eléggé az utódok kreatív intelligenciáját. Mint ismert, tanulmányok egész sora jutott arra, hogy a mesterséges intelligencia és a robotizáció hamarosan felváltja a hagyományos humán munkaerőt, és újfajta munkakörök válnak szükségessé, melynél a kreativitás, az érzelmi intelligencia, az innováció és az önrendelkezés kerül a fókuszba a tradicionális készségsekkel szemben - márpedig a hagyományos oktatás még mindig az utóbbiakat erősíti.

Bár a régivágású oktatásba egyre jobban bevonják a képernyőket, melynek kétségkívül van haszna, fennáll a kérdés, hogy a tech a tanulás segítése közben nem nyomja-e el azokat a készségeket, melyek nemsokára szükségesek lesznek. Ez a kérdés aggasztotta a techvilág olyan korai hőseit is, mint Bill Gates és Steve Jobs, akik évtizedekkel ezelőtt a várttal gyökeres ellentétben a számítógépek lehető legminimálisabb bevonásával nevelték fel a gyerekeiket - hasonlóan ahhoz, ahogy most a kollaboránsok nevelik a fiatalokat a Brightworks raktárépületében.

(Financial Times)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.