A tervek szerint az Európai Unió engedélyezné az elektromos akkumulátorok kutatásának állami támogatását, illetve több milliárd eurós támogatást nyújtana azoknak a vállalatoknak, amelyek ilyen típusú gyárakat akarnak létrehozni. Az EU-s autóipar jelenleg több mint 13 millió embernek ad munkahelyet, az autógyártás pedig egyre inkább az elektromos meghajtás felé tolódik – így egyre nagyobb az aggodalom, hogy a nemzetközi versenyben hátul maradnak Ázsiával szemben – írja a Financial Times.
Carlos Ghosn, a Renault-Nissan-Mitsubishi vezetője korábban azt nyilatkozta, az európai autógyártás képtelen tartani az ütemet, hacsak nem éri utol hamar a versenytársakat az akkumulátor technológiák terén. A töltőegységek innovációs és kutatási folyamatai híján ugyanis nem lehetséges új modellek és magas minőségű járművek gyártása – tették hozzá. A Bloomberg adatai szerint jelenleg a világ akkumulátor-gyártásának 80 százaléka Ázsiában összpontosul, ebből 69 százalék Kína kezében van. A maradék 15 százalékot az amerikai adja, míg az EU-ban csupán 4 százalék az arány.
Észbe kapott Európa is
A piac fellendítését az EU egy éve kezdte meg komolyabban, jelenleg többféle támogatást is kínál. A tagországok például akár teljes egészében támogathatják a kutatásokat, amennyiben ezt valamilyen módon külföldi partnerekkel közösen viszik véghez. A Horizon 2020 kutatási alapban 200 millió eurót különítettek el erre a célra, 800 millió eurót pedig gyárak építésére használhatnak fel a pályázók. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásával pedig több milliárd eurós források állnak rendelkezésre, hogy egy, az amerikai Teslához hasonló gigagyárat hozzanak létre.
Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság energiaügyi alelnöke szerint jelenleg több mint 260 cég vesz részt a folyamatokban, és négy társaság is jelezte szándékát egy új gyártóközpont létrehozásával kapcsolatban. A francia Saft akkumulátorgyártó partnerségi kapcsolatba lépett a német Siemens, Manz, valamint a belga Solvay gyártókkal, hogy olcsóbb és hatékonyabb akkumulátorokat fejlesszenek. A Saft vezérigazgatója szerint a együttműködés jelentős lendületet adott a szektornak, egy év után pedig már láthatóak az eredmények.
Szakértők szerint az európai autógyártók sokáig nem foglalkoztak az elektromos autók jövőjével, és csak mostanság próbálják utolérni magukat a versenyben. Habár kissé megkéstek, az európai kapacitások lehetővé teszik, hogy mihamarabb behozzák a lemaradást.
A Northvolt Európa legnagyobb és legkorszerűbb lítiumion-akkumulátorgyárát tervezi felépíteni Svédországban, ehhez az Európai Fejlesztési Banktól több mint 52 millió eurót igényeltek. A tervek szerint a gyártósor 2019-ben nyitja meg kapuit,2023-ig pedig Európa legjelentősebb gyártóegységévé növi ki magát. A német pénzügyminiszter a várakozások szerint hamarosan bejelenti a Varta és a Ford közötti együttműködés létrejöttét, míg a nemzetközi Umicore csoport Lengyelországban kíván új telepet létrehozni 2020-ig.
A németek kezükbe vennék a gyeplőt
A német kormánynak nem titkolt terve, hogy központi szerepet töltsön be az elektromos autók piacán. Angela Merkel kormánya már korábban is jelentős összegekkel támogatta ezt a szektort. A kancellár meglátása szerint a régió stratégiai képességein belül, más tagországokkal együtt kellene megalapozni ezen termékek gyártását, amely egyre nagyobb figyelmet kap az elektromos autók előrenyomulásával.
Peter Altmaier a Bildnek korábban arról beszélt, hogy az elektromos autótechnológiába történő befektetés összege "milliárdokban számolva kétszámjegyű kell hogy legyen". A miniszter ugyanakkor nem érti, az ágazati cégek miért hezitáltak ilyen sokáig. A gazdasági miniszter szerint az európai vállalatok már ebben az évben cselekedni fognak ennek megvalósításáért. A miniszter szerint bár egy ilyen vállalkozás várhatóan magánkézben lenne, örömmel támogatnák politikai oldalról. Altmeier Németországban képzeli a gyártás majdani központját, de szóba jöhet más tagállam is.
A nyersanyagokon múlik minden?
Az ázsiai versenytársak szintén erősítik jelenlétüket az unióban: a dél-koreai LG Chem nagykapacitású lítium-gyárat épít Lengyelországban, míg a Samsung és az SK Magyarországon fektet be hasonló céllal. Ahogy arról korábban már írtunk, az akkumulátor gyártáshoz szükséges nyersanyagok mennyisége igen alacsony, az EU így most az újrahasznosítást kezdi előtérbe helyezni, valamint elkezdte feltérképezni a régió kibányászható tartalékait. A blokkon belül Franciaországban, Finnországban, Portugáliában, Spanyolországban és Csehországban vannak rendelkezésre álló nyersanyagkészletek.
A kutatások célja, hogy az érintett nyersanyagokból minél kevesebbet kelljen felhasználni, amivel jelentősen csökkenthető a gyártási költség. A Tesla, az LG és már akkumulátorgyártók most új módszereket alkottak, amivel kétharmadára csökkenthető a felhasznált kobalt mennyisége. A új technológia és az újrafelhasználás egyesítésével a számítások szerint a közeljövőben elegendő nyersanyag marad a gyártáshoz.
Ugyanakkor a lítium ára nem befolyásolja döntően az akkumulátorok árát, mert az egész akkumulátornak csak kis hányadát képezi az anyag, és a gyártás költségei sokkal döntőbbek, mint maguké a felhasznált anyagoké. A Bloomberg szerint, ha a lítium ára a négyszeresére emelkedik, az akkumulátor ára mindössze 2 százalékkal nő, ugyanez a szám a nikkel esetében 4, a kobalt esetében 13 százalék.
