<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

A döntéshozatal egyszerűnek csak egészen ritkán nevezhető, ráadásul nagyon kevesen vannak azok, akik érzelemmentesen tudnak határozni valamiről. Az érzelmesség ugyanakkor önmagában még nem baj, sőt, némi tudatossággal nagy segítség is lehet.

Cheryl Strauss Einhorn a Decisive HR-tanácsadó és döntéskutató cég alapító-ügyvezetője a Cornell Egyetemen tartott előadásán nemrég feltette azt a kérdést, hogy hányan aggódnak a hibák miatt akkor, amikor nagy döntések előtt állnak. A résztvevők 92 százaléka válaszolt igennel.

A szakértő ezután felmérte, hogy jellemzően milyen hibák aggasztják a hallgatóságot, ezek döntő többsége arról szólt, hogy sokan aggódnak amiatt, hogy túl gyorsan, meggondolatlanul, impulzívan cselekszenek, vagy túlságosan érzelmi alapú döntéseket hoznak.

Strauss Einhorn a Harvard Business Review számára írt cikkében mindezek kapcsán tette fel a kérdést, amely biztosan sokakban felmerült már:

Ha annyira aggódunk amiatt, hogy hibákat követünk el, mert túl gyorsan döntünk, akkor miért tesszük ezt mégis?

Amikor nehéz és összetett döntések előtt állunk, jellemzően nehéz és összetett érzelmeket élünk át, azonban sokszor nem akarunk tartósan együtt élni ezekkel a kellemetlen érzésekkel, így inkább túlesünk a döntéshozatalon, csakhogy ez sokszor átgondolatlan vagy hibás ítélethez vezethet.

Arról azonban nincsen szó, hogy az érzelmi alapú döntéshozatal csak rossz lehet, sőt, a megfelelő tudatossággal ezek hozzásegíthetnek minket ahhoz, hogy jobb döntések szülessenek a nehéz szituációkból. A HBR cikke ehhez adott tanácsokat:

1. Azonosítsuk, hogy milyen döntést kell meghoznunk!

Amikor egy kényes problémát próbálunk megoldani, gyakran rengeteg egymásnak ellentmondó információ között kell válogatnunk. Az első teendő tehát, hogy azonosítsuk, milyen döntést kell meghoznunk.

2. Mit érzünk a meghozandó döntéssel kapcsolatban?

Egy komolyabb elhatározás megszülése előtt fontos azonosítani az érzelmeinket ahhoz, hogy tisztán lássunk. Félelem? Szorongás? Túlterheltség? Izgalom? Ez csak néhány példa a lehetséges érzések közül, amelyek megnevezése segíthet abban, hogy teret teremtsünk az érzelmek és a cselekedetek között. Ez a távolság lehetőséget ad arra, hogy objektívan vizsgáljuk saját reakciónkat anélkül, hogy a meghozandó döntés feletti irányítást átvennék az érzelmek, helyettesítve a racionalitást.

Döntések mindig lesznek. Fotó: Pixabay
Döntések mindig lesznek. Fotó: Pixabay

3. Vizualizáljuk a sikert, és azt, hogy ez milyen érzés!

Képzeljük el, hogy döntést hoztunk. Milyen érzés ez? Érzünk beteljesülést vagy megkönnyebülést? Látjuk, hogy merre induljunk a jövőben? Előrébb léptünk a karrierünkben, vagy új kapcsolatokat szőttünk?

Azzal, hogy ezeket az érzéseket pontosan beazonosítjuk, megkönnyítjük saját magunk számára azt, hogy felismerjünk olyan aggályokat, amik a jövőben még problémákat okozhatnak. Csak egy példa: ha egy cégalapító úgy dönt, hogy átadja a cég irányítását, akkor az ezen döntéssel kapcsolatos érzések megvizsgálása segíthet elrendezetlen kérdések felfedésében, vagy megválaszolatlan aggályok megoldásában.

Miben is segít igazán az érzelmi alapú döntéshozatal?

Mindezen eszközök segítségével jól megvizsgálható a meghozott döntés. Az, ha hatékonyan tudjuk kezelni saját érzelmeinket, komoly fegyver lehet abban, hogy ne fekete-fehér döntéseket hozzunk, hanem megtaláljuk azokat a megoldásokat, amelyek a leginkább megfelelnek a szituációnak.

Ez a tudatosság az érzelmeinkkel való együttműködésre késztet bennünket, ahelyett, hogy azok irányítanának bennünket – ez pedig segít abban, hogy a választásaink valóban magabiztosan a jövő felé vigyenek.

(Harvard Business Review)