Az első magyar Mesterséges Intelligencia Stratégia 2020-ban született meg. Az azóta eltelt időszakban azonban jelentős változások történek a mesterséges intelligencia (MI) világában, új uniós szabályozás született, felgyorsult a technológiai fejlődés, és széles körben elterjedt a nagy nyelvi modellek használata – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium, amiről az MTI is beszámolt.
Ezek a változások egyszerre jelentenek kihívást és lehetőséget Magyarország számára. Kihívást jelent például a technológia által generált hamis adattömeg, kiemelt jelentőséggel bír ezért a digitális- és adatszuverenitás. Kihívást jelent továbbá, hogy a legmodernebb megoldások egyre gyorsabban alakítják át a munkaerőpiacot és a vállalatok működését.
Fotó: Depositphotos
A 2020-ban elfogadott fő célkitűzések ma is aktuálisak. Az új stratégia legfontosabb indikátorai ezért továbbra is 15 százalék MI indukálta GDP növekményt, a magyar vállalati szektor 26 százalékos átlagos termelékenységnövekedését, és 1 millió magasabb hozzáadott értékű, MI támogatott munkakör létrejöttét tűzik ki célul (a 2020-as adatokhoz viszonyítva 2030-ig elérendő célként) – ismertették a közleményben.
Három kiemelt terület
Az új stratégiában három kiemelt terület kap hangsúlyt: az MI a társadalomért, amelynek célja a mesterséges intelligencia bevezetése a közszolgáltatások, az oktatás, az egészségügy és a közlekedés területén.
Másodikként az MI a technológiáért, aminek a célja az adatvagyon strukturálása és hozzáférhetővé tétele a mesterséges intelligencia hatékony fejlesztéséhez, valamint a korszerű technológiai alapok megteremtése a gazdaság digitális transzformációjához és a fenntartható adatalapú döntéshozatalhoz. Mindezek mellett hangsúlyos a nyílt forráskódú fejlesztések ösztönzése, a kiberbiztonság és a hardveres infrastruktúra erősítése.
A harmadik kiemelt terület, az MI az üzletért célja a versenyképesség növelése, a hatékonyság javítása és új üzleti modellek kialakítása. Az MI alkalmazása a gyártás, a kkv-k, az egészségügy, az agrárium és a logisztika területén hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a képzett munkaerő korszerű foglalkoztatásához és a fenntarthatósághoz.
Konkrét célok
Az NGM közleménye felsorol konkrét célokat és indikátorokat 2030-ra. Ezek között szerepel az MI alkalmazásának ösztönzése a kkv szektorban, közszolgáltatásokban és mindennapokban; az uniós szabályozás (AI Act) hatékony végrehajtása olyan intézményrendszer kialakításával, amely a felhasználók védelme mellett a technológia jogszerű felhasználását és terjedését is elősegíti; biztonságos szabályozás, vagyis az EU-hoz illeszkedő etikai és jogi keretek. További kiemelt cél az MI-infrastruktúra, a magyar szuperszámítógép és MI Üzem („AI Factory”), az oktatás és képzés, hogy 2030-ig 2,5 millió ember szerezzen MI-kompetenciát; az adatgazdaság és adattárca a biztonságos, hatékony adatáramlás a polgárok és vállalkozások érdekében; a kutatás-fejlesztés és innováció, a hazai és nemzetközi együttműködések erősítése; és a stratégiai éves frissítése annak érdekében, hogy mindig lépést tartsunk a technológia sebességével.
Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája (2025-2030) az alábbi linken érhető el:
