Pénteken délután 4 órakor lejárt az ajánlóívek leadásának határideje az európai parlamenti (EP-) választásra. Eddig az időpontig tizenhárom párt, pártszövetség tett eleget ennek, a szavazólapra az a formáció kerülhet fel, amely legalább 20 ezer érvényes ajánlást kapott, a bejelentett listák sorrendjét a szavazólapon pedig pénteken este sorsolták ki. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) honlapjának adatai szerint az EP-szavazólapon a pártok az alábbi sorrendben lesznek feltüntetnve:
- Megoldás Mozgalom
- LMP
- DK–MSZP–Párbeszéd
- Második Reformkor
- Mindenki Magyarországa Néppárt
- Momentum
- Fidesz–KDNP
- Jobbik–Konzervatívok
- Új Alternatíva
- Tisza Párt
- Magyar Kétfarkú Kutya Párt
- Mi Hazánk
- Nép Pártján
Fotó: Facebook / Orbán Viktor
A szabályok szerint a listára legfeljebb az adott ország által delegálható képviselők száma háromszorosának megfelelő jelölt kerülhet fel, ez listánként legfeljebb 63 főt jelent. A megszerzett mandátumokat a listán elfoglalt sorrendben osztják ki, ha valaki azt nem veszi át, akkor a helyébe a listán soron következő lép. Ám ha valakinek ciklus közben szűnik meg a mandátuma, akkor az ő helyére a lista bármely tagját delegálhatja a jelölő szervezet.
Szombaton kora délután Jakab Péter, a Nép Pártján elnöke Facebook-oldalán azt közölte, az általuk leadott 20 300 ajánlásból a Nemzeti Választási Iroda 400-at érvénytelennek nyilvánított, a maradék 19 900 aláírás viszont kevés az EP-induláshoz.
Eltérő eredmények
Ami igazán izgalmas, hogy hogyan is alakul majd az öt hét múlva esedékes választás eredménye. Erre szolgál(ná)nak előrejelzésként a közvélemény-kutatások. Ám azok az utóbbi pár hétben – elsősorban a kormánykritikus térfélen, de a Fidesz támogatottságát tekintve is – drasztikusan eltérő eredményeket produkáltak, erről főszerkesztőnk, Csabai Károly egy jegyzetet is írt.
A listát választani tudó biztos szavazókra vonatkozó mérések eredményeit infografikán is ábrázoljuk. (Csak azokat a formációkat tüntettük fel, melyek valamennyi kutatásban szerepelnek.)
Az adatfelvételek időpontjai:
- Nézőpont: április 2-4.,
- Závecz Research: április 4-11.,
- Iránytű: április 17-19.,
- Republikon: április 22-26.,
- Medián: április 26-29.,
- Publicus: április 26-30.
Az ábrából látható, abban konszenzus van, hogy a Fidesz megnyeri az EP-választást: a hat kutatócégből három bőven 40 százalék feletti sikert jósol a kormánypártnak. Szignifikáns az eltérés viszont két kutatás eredményében, melyek bőven 40 százalék alatti eredményt mutattak. Egy mérés hibahatáron belül 40 százalék körüli eredményt jósol.
A kormánykritikus, ellenzéki oldalon hat közvélemény-kutató közül három a Magyar Péter nevével fémjelzett Tisza Pártot tartja a legerősebb formációnak, a Fidesz-közeli Nézőpont Intézet, illletve a Publicus hibahatáron belül „ikszre hozza” a meccset a Tisza és a DK vezette hárompárti összefogás között, míg a Závecz Research nagyon jelentős előnyt mér Dobrev Kláráéknál Magyar Péterék előtt.
Abban is eltér a közvélemény-kutatók mérése, hogy egyáltalán hányan ugorják meg az ötszázalékos bejutási küszöböt. A – hangsúlyozzuk: különböző időpontokban készült – mérések alapján elképzelhető, hogy csak három, de az is lehet, hogy hat lista is megkapja a szükséges szavazatarányt.
Időbeliség, minta, hibahatár
A közvélemény-kutatások közti eltérésekről lapunk megkeresésére Ember Zoltán, az Iránytű Intézet ügyvezetője nyilatkozott. Elsősorban rámutatott, az eltérések oka lehet az időben eltérő adatfelvétel. Az ebből fakadó eltérések szerinte a Fidesz esetében nehezen magyarázhatók, az ellenzéken belül mért eltérésekre viszont ez magyarázatot ad – vélte.
Kiemelte, hogy amikor a pártot választani tudó biztos szavazókról beszélünk, akkor máris nem a kutatásban részt vevő ezer ember a minta, hanem például az ő esetükben 400-420 főről van szó. „Máris beszélhetünk egy hibahatár-problémáról: minél kisebb populációt elemzünk, a hibahatár annál inkább exponenciálisan nő” – emelte ki az elemző.
Ember Zoltán hangsúlyozta,
„hogy maradéktalanul össze tudjunk hasonlítani két közvélemény-kutatást, ahhoz a módszereknek a pontos ismerete lenne szükséges”.
Felidézte, a ’90-es években az ezredforduló környékéig még voltak ilyen jellegű beszélgetések a különböző kutatóintézetek között, aztán ezek kikoptak. Elárulta, a kutatók szoktak beszélgetni négyszemközt például a kutatási kérdés megfogalmazásáról vagy a telefonos operátor tréningjéről, instrukcióiról, ennek ellenére úgy érzi, hogy – mint fogalmazott – „sokszor arra lenne szükség, hogy összezárják őket egy napra egy terembe”.
Arra a felvetésünkre, hogy az utca embere ezekből a számokból hogyan kaphat valós képet a politikai erők támogatottságáról, Ember Zoltán elismerte, valóban nagy szórásokat mutatnak a közvélemény-kutatók, így az állampolgár nehéz helyzetben van. Nem tartotta rossznak a „sima” átlagolós módszert sem, illetve a két szélsőséges mérés figyelmen kívül hagyásával történő átlagolás módszerét sem.
Ember Zoltán nemzetközi példát említve közölte, Németországban hetente három közvélemény-kutatás jelenik meg, és az ottani nyolc jelentős kutatóintézet gyakorlatilag ugyanazokat az értékeket kapja. Péntek reggeli adatokat idézve felhozta, a CDU például minden intézetnél 29 és 33 százalék között áll, és a többi pártnál is egy-két pontos eltérések vannak.
Az Iránytű Intézet vezető kutatója arra is felhívta a figyelmet, hogy azt is érdemes nézni, hogyan tálalja egy kutató vagy meséli el egy elemző, ő mit lát a számok mögött. Markáns példaként jegyezte meg a 2016-os amerikai elnökválasztás esetét, ahol a közvélemény-kutatók, elemzők az adatokból azt olvasták ki, Hillary Clinton biztosan nyeri a voksolást, ám azok, akik valószínűségszámítással, statisztikával, sportfogadással foglalkoztak, mint például a 538 nevű cég csapata, azt olvasták ki belőle, valószínűbb Clinton győzelme, de Trump is befutó lehet.
Arra a kérdésünkre, hogy várhatóak-e még kutatások az EP-választásig hátralevő időben, Ember Zoltán úgy felelt, „a magyarok sajnos nincsenek elkényeztetve közvélemény-kutatásokkal”. Ő maga arra számít, még májusban minden intézet elő fog állni újabb kutatással.
Magas részvétel
Idén először egyszerre rendezik az – egyaránt ötévente esedékes – önkormányzati és EP-választást is. Ezzel kapcsolatban Ember Zoltán arra számít, a korábbi, 30-40 százalék közötti részvétel jóval magasabb lesz. Kiemelte, a nagyobb települések lakóit jobban érdekli az európai parlamenti választás, mint a kistelepüléseken élőket. Az önkormányzati választáson azonban pont fordított a helyzet: a kistelepülések lakói nagyon szeretnek menni szavazni, a nagyvárosoknál attól függ, mekkora a tét, az úgynevezett részvételi lyuk” pedig a legnagyobb községek, kisvárosok kategóriájában szokott lenni. Ember Zoltán arra számít, ez a két ellentétes hatás nagyjából kiegyenlítődik. Megjegyezte, a Fidesz szimpatizánsainak összetétele a kistelepüléseken élők irányába billent el, így érthető lépés volt a két választás összevonása.
Fotó: Depositphotos
A vezető kutató viszont azt is megjegyezte, Magyar Péter megjelenése teljesítményre késztet mindenkit, elsősorban nyilván Magyar Pétert – tette hozzá humorosan. Komolyra fordítva a szót, azt mondta, másodsorban a Fidesznek kell teljesítenie, hiszen – vélte – „hatalmas kudarcnak élnék meg, ha nem nyernék meg a választást nagyon”. Az Iránytű Intézet ügyvezetője szerint 45 százalék alatti eredmény esetén problémás, 40 százalék alatt pedig „elég cikis” helyzetbe kerülne a kormánypárt, ezért Orbán Viktorék minden erőforrást a mozgósításra fognak fordítani. A Tisza Párt ellenzékre gyakorolt hatásáról úgy vélte, korábban az volt az üzenet, hogy a 2024-es EP-választás tétje, 2026-ra ki lesz az ellenzék vezető ereje. Ember Zoltán szerint ebből nem sült volna ki magas részvétel, mert a Fidesznek nem volt célja felhevíteni a közeget, az ellenzéknek pedig az előbbi üzenete nem túl mozgósító. Magyar Péter felbukkanásával azonban nekik is muszáj „rátaposni a gázra”. Példaként említette a Momentumot, amely – vélte a kutató – érzi, hogy gondban lehetnek az ötszázalékos küszöb elérésével.
Ember Zoltán szerint
„ha mindenki azt érzi, hogy versenyhelyzet van, hogy komoly a tét, az magas részvételt eredményez”.
Az Iránytű Intézet ügyvezetője elárulta, erről kutatás ugyan nem készült, de öt héttel a választás előtt úgy véli,
a részvételi hajlandóság az 55-60 százalék közötti sávba is fel tud kúszni.
A kutató kiemeli, ez nem kutatás, hanem egy matematikai becslés, ugyanis a kutatások túl szokták mérni a részvételi hajlandóságot. Ennek okaként az emberek konformitását nevezte meg: nem szeretik azt mondani, hogy nem mennek el, illetve a politika iránt semennyire sem érdeklődő embereket a közvélemény-kutatók nehezen érik el. Lapunknak elárulta, ez a becslés náluk 58 százalékos részvételt mutatott, ami magasabb, mint egy önkormányzati választáson, és jóval magasabb, mint az EP-választásokon.
