Ember legyen a talpán, aki eligazodik a szinte naponta ránk zúduló közvélemény-kutatások között. Persze azt megszokhattuk, hogy ahány ház, annyi eredmény, de akkora eltérésekre, amelyekkel most szembesülünk szinte naponta, az 1990-es rendszerváltás óta nem volt példa.
Mert például ezen a héten mit láttunk? A Medián szerint a Fidesz a június 9-ei európai parlamenti választásokon a szavazatok 46 százalékát szerzi meg, a Republikon szerint „csak” 35-öt. Ennél is nagyobb az eltérés az eddig fő ellenzéki erőnek tartott DK esélyeinek megítélésében: a Medián 9, a Republikon 22 százalékra taksálja Gyurcsány Ferenc pártját. Ehhez képest még viszonylag közel vannak a Novák Katalin köztársasági elnök pedolfilbotrány miatti lemondása után aktivizálódott Magyar Péter pártjának számai: a Mediánnál 24, a Republikonnál 18 százalék.
És ez csak ennek a hétnek a termése.
Persze még mielőtt leszedjük a keresztvizet a közvélemény-kutatókról, nem árt néhány dolgot tisztázni. Egyrészt korántsem mindegy, mikor készülnek a felmérések, azaz mely napokon kérdezik meg a derék szavazópolgárokat arról, kire ikszelnének a szavazófülke magányában. Ez a mostani kampányidőszakban különösen lényeges körülmény, hiszen Magyar Péter megítélése nemhogy hétről hétre, hanem napról napra – sőt, kis túlzással óráról órára – változik. Márpedig a Republikon pont azon a napon fejezte be a kérdezősködést, amikor a Medián elkezdte. Más kérdés, hogy ekkora eltérésre ez sem adhat magyarázatot.
Ami érdekes, hogy a két versenytársánál korábban szondázott – amúgy Magyar Péterhez hasonlóan a köztudatba szintén csak most berobbant – Iránytű arányszámai kísértetiesen megegyeznek a Mediánéival.
Fotó: Depositphotos
Történetünk szempontjából e hármas adatai az érdekesek, hiszen ők már azt követően kutatták a köz véleményét, hogy ismertté vált, Magyar Péter a Tisza Párt színeiben indul.
A másik olyan körülmény, amely magyarázhatja a jelentősen eltérő adatokat, az, hogy kiknek a véleményét tekintik reprezentatívnak a kutatók.
S végül, de nem utolsósorban az alapján is nagy lehet a szórás, hogy melyik intézet tud több embert szóra bírni. Amit az is nehezíthet, ha valamelyik közvélemény-kutatót ilyen vagy olyan párthoz közelinek vélnek és ezért rájuk vágják az ajtót.
Pont a Medián vezetője, Hann Endre nyilatkozta lapunknak még a 2022-es országgyűlési választások előtt, hogy „erős a bizalmatlanság és a távolságtartás az emberekben, emiatt a korábbi évekhez képest is kevésbé kiszámítható, ki áll szóba a kérdezőbiztossal”. Hozzátéve, a tisztánlátást az is megzavarja, hogy a kutatók a külföldön élő magyarok körében, jelesül Erdélyben, nem végeznek reprezentatív mintán kutatást, ahol ráadásul nem is tudják, kinek van magyar állampolgársága.
Ám mindezeket figyelembe véve is megdöbbentő volt, hogy miközben két éve az összes közvélemény-kutató fej fej melletti versenyt jósolt, még az ellenzék sikerét sem kizárva, végül a Fidesz még a 2018-asnál is nagyobb, a Holdról is látható – copyright by Orbán Viktor – győzelmet aratott. (Emlékszem, mekkora felzúdulás volt, amikor három nappal a választások előtt volt kollégám, a 444.hu főszerkesztője, Uj Péter megjósolta az újabb kétharmadot.)
No, ezért nem vehet senki mérget arra, hogy a június 9-ei eredmények köszönőviszonyban lesznek a mostani közvélemény-kutatásokkal. A minden eddiginél nagyfokúbb bizonytalanságot épp az tükrözi vissza, hogy Orbán a szokásosnál korábban váltott kampány üzemmódba.
Persze olvasni lehet olyat, hogy Magyar Péter nem a Fidesztől, hanem a liberális és baloldali pártoktól vesz el szavazókat, dehát ezt sem igazolja semmi. Nem véletlen, hogy a kormánypártokhoz húzó kutatók nyugtatgatják ezzel magukat, mondván, nem egy kutatást kell nézni, hanem a folyamatokat.
No meg azt sulykolják – lásd Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója –, hogy a Fidesznek van egy stabil, kétmilliós magja, akik, ha törik, ha szakad, akkor is Orbánékra szavaznak. És ez igaz is.
Mint ahogy az is, hogy az ellenzéknek nincs. Ezért is csapódhattak a zsigerből anti-fideszesek olyan gyorsan ahhoz, aki jobb híján azt a reményt élteti bennük, hogy majd leválthatja Orbánt – függetlenül attól, hogy az eddig hangoztatott és megismert nézetei alapján Magyar Péter azért közelebb állónak tűnik a hatalmon lévőkhöz.
Bár a június 9-ei voksolás csak a 21 európai parlamenti képviselői mandátumról dönt, azért azt nem árt tudni, hogy a kormány még egy nagyobb vereség esetén is a helyén marad. Más kérdés, hogy ebben az esetben „érdekes” két év jönne, úgy, hogy a választások után alig három héttel Magyarország még az Európai Unió soros féléves elnökségébe is belevág. Márpedig a 2026 májusáig hátralévő idő még elegendő lehet arra, hogy a Fidesz még egy nagy pofonból is felálljon és visszafordítsa a folyamatokat – láttunk már példát erre.
De ennek a vereségnek az esélye kicsinek tűnik. Egy dologban ugyanis a közvélemény-kutatók véleménye azonos: az ominózus trió számaiból átlagot vonva is az jön ki, hogy bár az ellenzéki pártoknak együttesen több voksa lehet, mint a Fidesznek, utóbbi viszonylag fölényesen nyeri a választásokat. Jelenleg (hangsúlyozom: jelenleg, azaz május 3-án, pénteken) csupán az tűnik kérdésesnek, mennyivel.
A rovat korábbi cikkeit itt olvashatják.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
