Gyakorlatilag megjósolhatatlan, hogyan fognak alakulni Budapesten a fő pozíciók, miután egy rendkívül vegyes összetételű közgyűlés fog felállni októberben. A főpolgármester személye is egy hosszas huzavona után vált biztossá: emlékezetes, a június 9-i választás estéjén kialakult eredmény szerint Karácsony Gergely 324 szavazattal szerzett többet fő riválisánál, Vitézy Dávidnál, aki közölte, az alacsony különbség miatt a szavazatok újraszámlálását kéri. Az érvénytelen szavazatok áttekintése után a különbség 41 voksra csökkent, de még mindig Karácsony Gergely javára. Ám az újabb fellebbviteli fórum azt mondta ki, valamennyi leadott szavazatot újra kell számolni, nem csak a korábban érvényteleneket. Ennek eredménye lett a jogerős végeredmény: Karácsony Gergely 293 szavazattal nyerte meg a főpolgármester-választást.
A 32 (plusz a főpolgármester) fős Fővárosi Közgyűlésben azonban Karácsony politikai formációja, a DK–MSZP–Párbeszéd alkotta koalíció csupán 6 mandátumot szerzett, hozzájuk kell számítani még Karácsonyt főpolgármesterként. A Fidesz és a Tisza Párt 10-10 képviselőt küldhet, míg Vitézy Dávidék az LMP-vel karöltve 3, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pedig szintén 3 mandátumot szereztek.
Vagyis egy nagyon furcsa, egymással többé-kevésbé nyílt vagy háttérben megkötött koalíciókkal tarkított közgyűlésnek kellene irányítania a magyar fővárost a következő öt évben. A matek viszonylag egyszerű: össze kell hozni 17 közgyűlési képviselőt. Az erőviszonyok alapján pedig leszögezhető, ehhez vagy a Fidesz, vagy a Tisza képviselőinek támogatására szükség van.
Az első próbatételre egy hónapon belül sor is kerül. Az önkormányzati törvény értelmében Budapesten legalább egy, a főpolgármester által jelölt főpolgármester-helyettes megválasztására szükség lesz, ám hogy ki az, aki el tudja nyerni a közgyűlés többségének a bizalmát, egyelőre rejtély.
A dologban a csavar az, hogy az önkormányzati törvény a főpolgármester-helyettes jelölését a főpolgármester hatáskörébe rendeli, a posztra a jelöltet ráadásul minősített többséggel (a Fővárosi Közgyűlés esetében legalább 17 szavazattal) kell megválasztani. Ez azt is jelenti, hogy ha egy jelölt kapcsán valamelyik frakciónak nincs elutasító álláspontja, ezért például tartózkodik a szavazásnál, vagy nem szavaz, akkor az pontosan ugyanannyit ér, mintha ellenszavazatot adott volna le.
Megy az üzengetés
A főpolgármester-választás eredményének jogerőssé válása már bőven belenyúlt a nyári uborkaszezonba, az erőviszonyok ismeretében pedig megkezdődött a mára már iszapbirkózássá fajult találkozó- és egyeztetéssorozat. Elsőként Magyar Péter és Karácsony Gergely ült le egy informális beszélgetésre augusztus legelején, ám ennek részleteiről egyik fél sem árult el részleteket.
Magyar Péter ezt követően Szentkirályi Alexandrával, a Fidesz leendő fővárosi frakcióvezetőjével találkozott volna, ám a korábbi kormányszóvivő közösségi oldalán azt írta, pártja
„nem egyeztet azokkal, akik Gyurcsány Ferenc jelöltjét támogatják”.
Magyar Pétert sem kellett félteni, egybői vissza is vágott a fideszes politikusnak, mint fogalmazott:
„pont a Fidesz és a bukott óellenzék az, amely a háttérben már egyeztet a budapesti pozíciókról és üzleti érdekeltségekről”.
A Tisza Párt vezetője egyben azt is leszögezte, ők semmilyen pozíciót nem vállalnak a fővárosban, és csak fontos ügyek mentén hajlandóak a budapestiek érdekét szolgáló előterjesztéseket támogatni. Nem sokkal később Magyar Vitézy Dáviddal is tárgyalt, ám ennek az informális találkozónak a részleteiről sem szivárgott ki sok részlet. Meg kell jegyezni, a találkozót követően mindkét politikus Facebook-posztjában kiemelt jelentőséget kapott a
„Budapest működőképességének biztosítása kiemelt fontosságú”
kitétel.
Budapest működőképessége nulladik lépésben a törvényes működésen múlik. Az önkormányzati törvény pedig legalább egy főpolgármester-helyettes megválasztását előírja.
Néhány hetes szünet után az állóvízbe a követ Szentkirályi Alexandra dobta be ismét, aki egy hete, csaknem másfél hónappal a már említett, Magyar Péter és Karácsony Gergely közti találkozó után Karácsony–Magyar paktumról tett ki videót a közösségi médiába. Egy nappal később ismét jelentkezett a Fidesz budapesti elnöki posztját is betöltő fideszes politikus asszony, és Vitézy Dávidnak üzent. Videóüzenetének lényege az volt, hogy Vitézy
„ne árulja el a Fidesz szavazóit, ne menjen bele a Karácsony–Magyar Péter paktumba”.
A videó a Kormányinfón is szóba került, az úgynevezett árulásra vonatkozó kérdésre Gulyás Gergely kancelláriaminiszter magánszemélyként azt válaszolta, egyetért Szentkirályi Alexandrával.
A fideszes politikus támadására először Magyar Péter reagált, aki közölte,
koalíciót nem kötnek, főpolgármester-helyettest nem javasolnak, mert a jelölés Karácsony Gergely jogköre, a jelenlegi négy főpolgármester-helyettes újrázását pedig nem támogatják.
Hozzátette, az egyeztetések és a nyilatkozatok alapján egyértelmű, hogy sem a Fidesz, sem a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, sem a Tisza Párt nem javasol senkit főpolgármester-helyettesnek.
Szentkirályi Alexandra megszólítására Vitézy Dávid is válaszolt, aki először számonkérte Karácsony Gergely azon ígéretét, hogy minden fővárosi frakcióval egyeztetni fog, ugyanis – állítja Vitézy – a választási eredmény jogerőssé válása óta eltelt két hónapban őket nem kereste meg az újraválasztott főpolgármester. „Ezek szerint titeket igen – mit tudsz, mire utalsz, mi készül? Veletek vagy a kormánnyal egyeztetett a Városháza vezetése?” – dobta vissza a labdát Vitézy immár Szentkirályi Alexandrának, egyben meglebegtetett egy olyan híresztelést is, miszerint
„mostanában sűrűn keresi a kormányzattal az új párbeszéd, akár a háttéralku lehetőségét a főpolgármester”.
Gyurcsány Ferencet, a DK elnökét a Magyar Nemzet videós stábja csípte el az ellenzéki párt irodájából történő távozáskor, amint épp Karácsony Gergelyhez sietett. A pártelnök azt közölte, „az indokoltnál talán nagyobb önbizalom kellene ahhoz”, hogy pártja három képviselője főpolgármester-helyettesre tegyen javalatot. (A frakció másik három tagját a Párbeszéd, illetve az MSZP adja.) A korábbi kormányfő
kerek perec kizárta az együttműködést a Fidesszel,
és azt is hozzátette, a Fővárosi Közgyűlés összetétele miatt nem lát lehetőséget intézményes együttműködésre (azaz fix koalícióra) semmilyen konstellációban, semelyik közgyűlési erők között.
A nyilatkozatháború eddig Szentkirályi Alexandra újabb kommunikációs támadásánál tart, aki videójában a főpolgármester és a Tisza Párt elnöke közti informális találkozót egy „balliberális káoszkoalíció” előkészületeként aposztrofálta, és azt kérdezte Karácsony Gergelytől, kikkel és hogyan kívánja irányítani a várost.
A felvetésekre szerettük volna reagáltatni a Városházát. Megkérdeztük, Karácsony Gergely mely frakciókkal tárgyalt eddig, jelöl-e főpolgármester-helyettesnek bárkit is a jelenleg ilyen pozíciót betöltő személyek közül, és arról is érdeklődtünk, kik lehetnek azok a jelöltek, akik el tudják nyerni az új összetételű Fővárosi Közgyűlés többségének bizalmát főpolgármester-helyettesként. Megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Ugyancsak megkerestük a kommunikációs adok-kapokból eddig kimaradt Magyar Kétfarkú Kutya Pártot. A Fővárosi Közgyűlésbe három képviselőt küldő frakciótól azt kérdeztük, támogatnának-e bárkit is a jelenlegi négy főpolgármester-helyettes közül, ajánlanának-e bárkit Karácsony Gergely számára erre a pozícióra, illetve megszavaznák-e Vitézy Dávidot főpolgármester-helyettesnek, ha Karácsony Gergely őt jelölné. Levelünkre a Kutyapárt annyit válaszolt, később nyilatkoznak a témában.
Mi várható?
Bár a Kutyapártnak küldött utolsó kérdésünk kicsit meghökkentő lehet, egyáltalán nem lenne meglepő egy ilyen húzás. Vitézy Dávid még június elején, a választások előtt azt mondta,
győzelme esetén az új pártokra, „saját frakciójára, a Kutyapártra és a Tisza Pártra” számítana.
Bár Vitézy végül a főpolgármester-választáson körülbelül két lépcsőháznyi vokssal kapott kevesebbet, mint riválisa, a fenti mondatát a közgyűlési matematikával összevetve akár majdnem győztes pozícióba is kerülhet.
Mint láttuk a nyilatkozatokat, a Fidesz, a DK–Párbeszéd–MSZP alkotta trió és a Tisza Párt nem kíván ajánlani senkit főpolgármester-helyettesnek. Ám a Vitézy által felsorolt három tömörülésnek (Tisza Párt, Vitézy–LMP, Kutyapárt) összesen 16 mandátuma van, ami épp eggyel kevesebb, mint a főpolgármester-helyettes megválasztásához szükséges minimális szavazatszám. Ha Karácsony Gergely – a baloldali frakció hallgatólagos beleegyezésével vagy hangos tiltakozása ellenére – jelölné Vitézy Dávidot, és nem szavaz saját jelöltje ellen (miért is tenné?), akkor bárhogy is szavaz a Fidesz, illetve a baloldali tömörülés, az ő tizenhetedik voksával megvan a főpolgármester-helyettes, a törvénytelen működés elhárítva, indulhat a munka.
E húzás ráadásul win-win szituációt is jelentene mindegyik fél számára:
- Karácsony a kormányzat által csúcsra járatott többségi demokrácia ellenében fel tud mutatni egy (legalábbis első lépésként sikeres) konszenzusos demokráciát;
- Vitézy sikerrel rázná le magáról a „Fidesz jelöltje” címkét, bónuszként még hatásköröket is szerezne;
- a Kutyapárt és a Tisza pedig gazdagodna egy „se Orbán, se Gyurcsány” címkével.
Erre a forgatókönyvre utal a közelmúltban napvilágott látott találkozó a három vezető között.
A másik, szerintünk kevésbé valószínű lehetőség a megmerevedett frontvonalak esete. Ha Karácsony Gergely kötné az ebet a karóhoz, és saját jelölteket akarna áterőltetni a közgyűlésen, az teljes bizonyossággal totális kudarc lenne. Mint már említettük, a tizenhét fős abszolút többséghez a Karácsonnyal együtt hétfős baloldali frakciónak szüksége van vagy a Fidesz, vagy a Tisza Párt igen szavazataira is, ezek azonban az eddig megjelent nyilatkozatok alapján legjobb esetben is tartózkodások lesznek, ami – mint már szintén utaltunk rá – a minősített többséget megkövetelő szavazási mód miatt nem szavazattal érnek fel. A közgyűlési matek alapján elméletileg előfordulhatna, hogy a Karácsonyt is magába foglaló, így hétfős baloldali frakció akár a Fidesz, akár a Tisza Párt tíz képviselőjével karöltve főpolgármester-helyettest válasszon, de vajon mi érdeke lenne akár Szentkirályi Alexandrának, akár Magyar Péternek önállóan „összegyurcsányoznia” magát? Ebben az esetben nincs főpolgármester-helyettes, ami ellentétes az önkormányzati törvénnyel, ám a kormányhivatal ilyenkor először törvényességi felhívással élhet (felszólíthatja a Fővárosi Közgyűlést, hogy tizenöt napon belül válasszon főpolgármester-helyettest), majd ennek eredménytelensége után is csak bírságot szabhat ki, de nem válthatja le a főpolgármestert, pláne nem oszlathatja fel a közgyűlést.
A harmadik lehetőség, ami szerintünk a legkevésbé valószínű, hogy valamilyen módon új választást írjanak ki Budapesten. Ez két esetben lehetséges. Az egyik, hogy csak a főpolgármesterről szóló szavazást ismétlik meg (amit egyébként még az újraszámlálási mizéria közepette maga Karácsony Gergely is szorgalmazott), ez úgy lenne lehetséges, ha a főpolgármester lemondana október 1-je után. A másik lehetőség, hogy a Fővárosi Közgyűlés kimondja saját feloszlatását, ebben az esetben a főpolgármester mellett listán új közgyűlést is választanának a budapestiek. Előbbi viszonylag könnyen megléphető, a közgyűlés önfeloszlatásához viszont az új szabályok értelmében a képviselők négyötödének, azaz huszonhét képviselőnek az igen szavazata szükséges, ráadásul a feloszlás kimondására csak a választást követő hat hónap leteltével, azaz január elején lenne lehetőség.
Úgy tűnik, tehát, a főpolgármester-helyettesek ügyében a kulcs a konszenzus, mégpedig elsősorban a főpolgármester részéről. Szemmel láthatóan a Fidesz „destruktív ellenzéki” szerepre készül a következő ciklusban, ezért szólítják fel a főpolgármester-helyettesi székre az egyetlen, „matematikailag is esélyes” aspiránst, hogy „ne árulja el a Fidesz szavazóit”. Hogy sikeres lesz-e ez a politika, és sikerül-e kicsikarniuk az időközi választást, az eldől 2025-re.