5p

Mivel kimerültek a főpolgármester-választás eredményének megtámadására alkalmas jogi fórumok, és Karácsony Gergely a választás megismétléséért szállt síkra korábban, egy választási szaktanácsadó segítségével utánajártunk, milyen esetekben és milyen határidőkkel lehetne kiírni új választást a főváros első emberének székéért.

Mivel a Kúria elutasította Karácsony Gergelynek azt a fellebbezését, mellyel megtámadta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntését – emlékezetes, a plénum egyhangúlag, 16 igen szavazattal 0 nem ellenében azt az eredményt állapította meg, hogy a regnáló főpolgármester 41 szavazattal győzött kihívójával, Vitézy Dáviddal szemben –, okkal merül fel a kérdés, hogyan tudja biztosítani legitimitását az újraválasztott főpolgármester. Karácsony Gergely korábban azt kommunikálta, posztjának megerősítését mindenképp a főpolgármester-választás megismétlésével szeretné elérni, erre azonban most már a júniusi önkormányzati választási jogorvoslati és más jogi fórumainak keretein belül nincs lehetőség. A kúriai döntés, mellyel mindkét aspiráns felülvizsgálati kérelmét elutasították, ide kattintva olvasható.

Ahhoz, hogy új főpolgármester-választást írjanak ki, az szükséges, hogy a szék megüresedjen valamilyen módon. Pár speciális lehetőségen (jogerősen eltiltják a közügyektől, haláleset stb.)  kívül ez csak két esetben fordulhat elő: vagy lemond, vagy a Fővárosi Közgyűlés feloszlatja önmagát. És bár az önkormányzati választások eredménye jogerős, azaz az ezt megállapító határozatok érvényesek, de csak október 1-jétől lesz hatályosak, vagyis a települések, így a főváros életében is a jelenlegi ciklusból még csaknem 3 és fél hónap hátravan.

Ebből az következik, hogy bármit is lépne most Budapest vezetése, október 1-jével akkor is a most megválasztott főpolgármester és új összetételű közgyűlés lép hivatalba.

A győztes főpolgármester október 1-jével mindenképp hivatalba kell, hogy lépjen
A győztes főpolgármester október 1-jével mindenképp hivatalba kell, hogy lépjen
Fotó: MTI / Soós Lajos

Hogy az önkormányzati ciklusból az októberig hátralevő időszakra milyen szabályok vonatkoznak, arról itt írtunk részletesen:

A Fővárosi Közgyűlés feloszlatására vonatkozó felvetésnek nincs relevanciája – mondta el megkeresésünkre Baloghné Seres Krisztina jogász, választási szaktanácsadó. Rámutatott, az önkormányzati törvényben a mostani választási időszakra vonatkozóan van egy olyan kitétel, mely szerint június 9-e és október 1-je között semelyik képviselő-testület nem dönthet saját feloszlatásáról. Ebből az következik,

arra nincs lehetőség, hogy Karácsony Gergely mandátuma azért szűnjön meg még a nyáron, mert a Fővárosi Közgyűlés feloszlatta magát.

Annak elvileg megvan a jogi lehetősége, hogy az új közgyűlés megalakulása után kimondja az önfeloszlatást, ebben az esetben a főpolgármester-választás mellett fővárosi listás szavazólapokon új közgyűlést is választanának a budapestiek. Ám az önkormányzati törvény különleges szabályokat ír elő:

semelyik képviselő-testület nem oszlatható fel a választást követő hat hónapon belül, emellett a Fővárosi Közgyűlés feloszlatása négyötödös többséget, azaz 27 közgyűlési tag igen szavazatát kívánja.

(Hogy erre a 33 fős plénumban a 10 fideszes, 10 tiszás és 3 Vitézy–LMP képviselőt is soraiban tudó testület hajlandó lenne, az több mint kétséges.)

A főpolgármester-választás megismétlése érdekében Karácsony Gergely elviekben megtehetné, hogy most azonnal lemond, de ennek sok értelme nem lenne – mutatott rá a szakember. A lemondás azonnal hatályba lépne, az ő feladatait pedig Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes venné át. A választási eljárásról szóló törvény értelmében valóban új (időközi) főpolgármester-választást kellene kiírni, amit a lemondástól számított 120 napon belül kellene megtartani. Minimális időtartamot a lemondás és a választás időpontja között a törvény nem ír elő, de az új választás gyakorlatilag a lemondást követő 60-120 napon belül tartható meg – mondta lapunknak a szakember. Hozzátette, a választás jogi-technikai-logisztikai kérdései miatt a Nemzeti Választási Irodával (NVI) egyeztetve kell megszervezni az új választást, amely több mint egy hónapos megfeszített munkát jelent az érintett választási irodák részére.

Az ötvennapos kampányidőszak ráadásul egy objektív minimum, ami nemcsak a „plakátolást” jelenti, hanem olyan operatív tevékenységeket is, mint a jelöltállítás folyamata, az ajánlóívek kiadása, az ajánlásgyűjtés vagy épp az ívek és a rajtuk szereplő ajánlások ellenőrzése.

Vagyis ha Karácsony Gergely június végén jelentené be lemondását, egy időközi választást legkorábban szeptember végén lehetne megtartani, aminek semmi értelme, hiszen a júniusi választás eredménye október 1-jén hatályosul.

A választási szaktanácsadó szerint Karácsony Gergely megteheti, hogy október 1-jén (vagy rögtön azt követően) mond le főpolgármesteri mandátumáról. Ebben az esetben is új, időközi főpolgármester-választásra lenne szükség, aminek a menete pontosan megegyezik az előbb ismertetettel. Vagyis az új városvezető megválasztására legkésőbb jövő év január végéig sort kellene keríteni, de itt is érvényes az ötvennapos kampányidőszak (melybe ugyanúgy beletartoznak az előbbiekben felsorolt adminisztratív munkák is), vagyis egy akkora városban, mint Budapest, vélhetően decemberben, az ünnepi előkészületek kellős közepén lehetne megtartani a voksolást. A budapestiek karácsonyra megkaphatnák Karácsonyt.

A főpolgármestert megillető jogkörökről írt gyűjtésünket itt olvashatják:

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!