El kell ismernie az államnak bejegyzett élettársi kapcsolatként, ha két férfi vagy két nő külföldön összeházasodik – tudósít a hvg.hu az Alkotmánybíróság (AB) keddi döntéséről. Hozzátéve, az AB szerint ennek hiányában mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség áll fenn, és felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói kötelezettségének október 31-ig tegyen eleget.
A döntés előzménye, hogy egy magyar és egy vele azonos nemű német állampolgár Alkotmánybírósághoz fordult, miután a 2021-ben Németországban kötött házasságukat a magyar hivatalok és bíróságok nem ismerték el arra hivatkozva, hogy a magyar jog csak a nő és férfi közti házasságot ismeri el, a külföldi házassági anyakönyvi kivonat pedig érvénytelen okiratnak minősül.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Orbán-kormány egy 2016-os határozatban azt írta: a más államban azonos neműek között érvényesen megkötött házasságot egy kérelem benyújtása után a magyar jog szerint bejegyzett élettársi kapcsolatnak kell tekinteni. Ez azonban törvénybe végül nem került be, ezért az Akotmánybíróság a bepanaszolt bírósági ítéleteket ugyan nem semmisítette meg, de a hiányosságra felhívta az Országgyűlés figyelmét.
A bejegyzett élettársi kapcsolat a házassághoz hasonló, jogilag szabályozott párkapcsolati forma, amely az azonos nemű párok számára biztosít hasonló jogi státuszt, mint a heteroszexuális pároknak a házasság. Ezt Magyarországon 2009-ben vezették be. A bejegyzett élettársi kapcsolatot az anyakönyvvezető előtt, az érintett felek személyes nyilatkozatával és két tanú jelenlétében lehet létesíteni. A külföldön megkötött házasságok ekként való elismertetése régi vita. Az Európai Bizottságnál már 2022-ben bepanaszolták emiatt Magyarországot.
