A helyzetet tovább árnyalja a frissen elfogadott bérmegállapodás, amely 11 százalékos és 7 százalékos minimálbér-emelést irányoz elő. Hogyan reagálnak minderre a munkáltatók, és mire számíthatnak a dolgozók 2026-ban?
„A minimálbér minden évben viszonyítási alap. A kötelező emelés nemcsak az alacsonyabb bérszinteket érinti, hanem közvetve a magasabb kategóriákban dolgozók alkupozícióját is javítja” – hangsúlyozta Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum Kft. ügyvezetője. Hozzátette: ez bérfeszültséget is generálhat azokon a munkahelyeken, ahol a magasabb keresetű munkavállalók fizetését egyelőre nem rendezik, hiszen ők is szeretnék megőrizni a minimálbérhez képest korábban fennálló arányt. Ha a munkaadó úgy látja, hogy nincs mozgástér további emelésre, gyakran tavaszra halasztja a béremelést, így a magasabb bérkategóriákban dolgozók csak 3-4 hónappal később számíthatnak bérkompenzációra.
Fotó: Depositphotos
Milyen mértékű fizetésemelés jöhet?
A cégek számára ma stratégiai kérdés, hogy ne veszítsék el a már bevált, nagy hozzáadott értéket képviselő munkavállalóikat, hiszen egy új kolléga felvétele és betanítása jóval nagyobb költséggel és kockázattal járhat. Erre a KSH adatai is ráerősítenek: a betöltetlen állások száma az elmúlt években jelentősen csökkent, ezzel szemben a meghirdetett pozíciók száma lényegében változatlan maradt. „Az a meglátásunk, hogy azok a szervezetek, amelyek már döntöttek a jövő évi béremelésről, többnyire egységes, az egész állományra kiterjedő 5-10 százalékos emeléssel számolnak” – fogalmazott a HR szakértő. Ahol erre egyelőre nincs lehetőség, ott átmenetileg a juttatási csomagok finomhangolásával próbálják növelni a munkavállalói elégedettséget addig, amíg megszületik a végleges döntés a bérfejlesztés mértékéről.
Fókuszban a költségmegtakarítás
A Humán Centrum tapasztalatai szerint 2026-ban a költségmegtakarítás továbbra is a legaktuálisabb kérdések közé fog tartozni a vállalatvezetés számára. Számos cég már idén is visszafogottabb működési modellt alkalmazott, amelyhez költségcsökkentési intézkedések és több helyen megszorító lépések is társultak, mint a termelés csökkentése, bizonyos szervezeti egységek bezárása, létszámleépítés vagy a létszámstop bevezetése. A háttérben elsősorban a lassuló gazdasági növekedés, a bizonytalan megrendelésállomány és a fix bérköltségek tartós emelkedése áll, amelyek együtt óvatosabb működésre késztetik a munkáltatókat.
Ha gyors bérfelzárkóztatásra kerül sor, az jelentősen növeli a bérköltségeket, amely alapos körültekintést és alternatív megoldásokat igényel. Ennek kapcsán Dénes Rajmund kiemelte: a növekvő bérköltségek miatt, és ahol ezen felül munkaerőhiány vagy létszámstop gátolja a megrendelések teljesítését, a vállalatok nyitottabbak a költséghatékony, azonnal bevethető atipikus foglalkoztatási formák iránt: legyen szó részmunkaidős lehetőségekről, szövetkezeti – nyugdíjas- és diákfoglalkoztatásról vagy a munkaerő-kölcsönzésről.
